Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-11-19 / 48. szám

352 VADÁSZ- ÉS VERSENY LAP. NOVEMBER 19. 1873. kpíméíp. Hirdetmény. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a m. kir. állad, ménesekben létező törzsmének után fizetendő fedező dijak, valamint a kisbéri törzsmének alá bocsátandó idegen kanczák száma az 1874-diki fedeztetési idényre nézve következőleg lön megállapítva : I. A kisbéri ménesben: Cambuscan, angol telivér, fedezési dij 400 frt, fedezhet 18 idegen kanczát. Buccaneer, angol telivér, fedezési dij 400 frt, fedezhet 24 idegen kanczát. Ostreger, angol telivér, fedezési dij 200 frt, fedezhet 18 idegen kanczát. Diophantus, angol telivér, fedezési dij 100 frt, fedezhet 12 idegen kanczát. Pulmoodie, angol telivér, fedezési dij 80 frt, fedezhet 10 idegen kanczát. Tar quin, angol telivér, fedezési dij 50 frt, fedezhet 10 idegen kanczát. Highflyer, norfolki, fedezési dij 60 frt, fedezhet 10 idegen kanczát. Pride of England, fedezési dij 30 frt. II. A bábolnai ménesben-" Amurad-Bajraktor, arabs fceliv., fedezt. dij 50 frt Abdul-Assiz, n г » я 50 я Mehmed-Ali, n я я я 50 я Jussuf, я я я я 30 я Padisah, я Я n я 30 я Schagya, arabs félvér я я 20 я Merops, n и я я 20 я Abugress, n я я я 20 я III. A mezőhegyesi ménesben: Falestro, angol telivér, fedeztetési dij telivér kancza után 200 frt. „ „ „ fedeztetési dij félvér kancza után 100 frt. (Fedezhető 10 idegen kancza). Jackson, angol telivér, fedeztetési dij telivér kan- | cza után 200 frt. „ „ „ fedeztetési dij félvér kancza után 100 frt. (Fedezhető 18 idegen kancza). Esaet, angol telivér, fedeztetési dij 50 frt, fedezhető 18 idegen kancza. Macbeth, angol telivér, fedeztetési dij 50 frt, fedezhető 10 idegen kancza. Pride of England, j Oranien, > Nordstar, ; Schagya X, 1 Furioso IX, / fedeztetési dij 30 frt. Gidran XXXI, j Majestoso XL, I Nonius XII, } Nonius XIII, 1 a többi mezőhegyesi törzsmén fedeztetési dija 20 frt. A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri ménesben létező ménekre nézve múlhatlanul f. 1873. évi deczember 20-ig nyújtandók he az illető ménesparancsnokhoz, minthogy a fentebbi határnapon túl a meghatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. A bábolnai és mezőhegyesi ménesben létező ménekre nézve a bejelentések a legközelebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történhetnek az illető ménes parancsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesekben dij nélkül eszközöltetik, szükségelt takarmány s egyéb tápszerek a legközelebbi piaez árai szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanezáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kivánja kanczája mellett hagyni, úgy annak ápolása szabadságolt me'neskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Ha valamely ménre több kancza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fedezhet; a bejelentett kanczák fedezési rendje sorshúzás útján fog szabályoztatni. Minden egyéb felvilágosítással az illető ménesparancsnokok készséggel szolgálandnak. Kelt Budapesten, 1873-ik november l én. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumtol. Gróf Zichy testvérek istállóiban Nagy-Lángon, Székesfehérvár mellett, 8 kocsisió és 9 jól betanitott, vadászatokhoz alkalmas paripa eladandó. Egy vadászló, fiatal, 16m. 1", nehéz súlyt bir eladó. Többet a szerkesztő. Ürményi Pál ur istállójában Vaálban — Martonvásár mellett — egy teljesen idomított, vadászatra alkalmas, 9éves félvér kancza eladó. A vaáli jószágigazgatósághoz intézendő kívánságra Martonvásárott is megtekinthető. Gr. Szápáry István részéről a nemzeti lovardában eladó : 4é. p. h., félvér, 15 m., 3, ára 700 frt. 5é. p. h., félvér, 15 m., 2, ára 700 frt. Egy hátas ló Lucnow utáD. A vármegyeháznál : Ы p. h„ félvér, 16 m. ) ,

ra 1800 fr

t 5é. р. k., felvér, 16 m. ) Hámos lovak Lucnow után. Eladó egy kis OrOSZ pony, nagyon jó ügető. Ára 450 frt. Megtekinthető Pesten. Többet e lapok szerkesztője. EiadÓ egy 15

1Д markos 4éve3 hátas paripa. Ára 500 frt. Többet mond Friedl ügyvéd Gödöllőn Vaiszkai erdei szalonka-vadászatok. Szabadka, november 9. 1873. Vaiszkán a mult héten az erdei-szalonkára szokásos rendes évi vadászatok teljes folyamatban T â i I 2 a. Âz idomár. (The Idston papers-ből.) (Vége.) — Menjünk a rejt felé, — kiálta vissza az ostorász, ki az eddig használt vonalról letérve, egyenesen a mocsár felé tartott, a vakondokturástól egyenetlenné vált talajon nyargalva tova. Én csak hagytam őt előre vágtatni s még nem haladtam messze, midőn az idomár egyenesen felém tartott, fölkeresésemre indulva, mert már szinte aggódott, hogy annyi időre elvesztett szeme elöl. En kimért távolban tartám magamat tőle, mert fiatal növendéke igen izgatott volt, erei kidagadtak, egyre fujt kitágult orrlyukain s oldalogva ment, különösen most, midőn feje a falkától el volt forditva. — Mintegy tizenöt perez óta zaklattuk már a ravaszdit, — szólt az idomár, — midőn az, egy pásztorral és ebével találkozva, egy kis cserjésbe suhant be. Pásztor és eb most összeesküdtek a rötbundás menekülő ellen s éktelen lármával kizaklatták azilumából ama lapos felé, mely amoda a galagonya- és égerfa-berek között látszik. Itt aztán nem minden paripa használható egyenlő sikerrel. Ezen a vidéken — tevé utána — a pony az, mely a ezélnak legjobban megfelel, minthogy nem bukdácsol a hepehupák közt s oly ügyesen és biztosan szedi lábait e talajon, amint csak kívánni lehet. Ezt nekem annál inkább jó volt megtudnom, mivel még csak most kezdtem először e legsüppedékesebb, mocsárosabb környékkel megismerkedni, s amennyire most már kitapasztaltam, nem kis föladat e süppedékes helyekről még a szénát se tengelyen elszállítani. E vidék mindenkor kedvező „meet"-ül szolgált. Ez avaron mindig volt scent, akármilyen lett légyen is az időjárás, s ha egyszer a róka, rejtjét odahagyván, szélellenében iramlott tova, a mellig érő szimatban a falka sebesen követhette nyomát. Nem emlékszem, hogy ott valaha meddő nap miatt panaszkodtak volna. Vizenyős lévén a talaj, a róka magasabb helyen választ magának fekhelyet, hol sás és gyékényből készitve barlangját, azt a dús tenyészetü mocsári füvei még kéjelmesebbé törekszik tenni, sokat tartva a bkályosságra. A buján tenyésző növényzet számos vadállatnak és vadmadárnak szolgál menhelyül. Ha a mocsár megárad is, róka komát ez épen nem feszélyezi. Három-négy, sőt öt láb magas fészke uralja a lápvidéket s ö kedélyesen tartja siestáit s nyugodt lélekkel pihen száraz derékalján éber füleivel s. az első kürt-riadásra vagy falkacsaholásra tova illan. Ez alkalommal mi meglephettük a lomposfarkú vörhenyeget s idomár barátom utasitgatásai folytán igen jó helyet foglalhattam el, mikorra a falkát rejtbe ereszthették. Jóelöre efoglaltuk a szemlélődésre legalkalmasabb pontot, még mielőtt a falka, melynek a huntsman-nel meglehetős kerülőt kelle tennie, részint az ingoványokon átvezető tiz-tizenkét vadász-hidon, részint az utjokba vetődő árkokon s földhányásokon való átkelés miatt elérkezhetett volna a szárnyas vadak ez ősi telepéhez. Midőn az utósó hidhoz eljutottak, egész sereg vadrueza riadt föl a mocsárból, fejünk fölött kerengve, majd ismét a sárga nádrengeteg között keresve menhelyet és nyugtot valamely lesipuskás fegyvere elől. A krikréczék azonban mindaddig nem rebbentek föl, mig csak az ebek neszét s a falkár vezényI szavait nem liallák s ekkor sem valami magasan szállva föl, a tónak túlsó végén újra leereszkedtek. Majd kikelt egy-két tó'kerucza is nebánv kérés kerczerueza társágában, zavartalan magányt keresve kissé távolabb, mig egy-egy eb újra föl nem riasztotta. Érdekes látványt nyújtott a szemlélőre e rideg, bágyadt, kiszáradt avar, amint annak csöndét igy egyszerre szokatlan zaj háboritá. Megeserdült az ostor, csaholt a falka, fölcsendült a master dal'amos hangja. A biborkabátosok kis csoportja az előszökkenő különféle szinü paripákon, mind-mind oly képet nyújtottak, mely egy Davisnek, az elhalt királyi huntsman fivérének ecsetjére is méltó leendett. Csatlakozott hozzánk egy kirivólag vörösarczú vidéki gentleman is, ki körülbelöl 20 stonet nyomhatott s ki hűségesen kijelölte nekem a határköveket s különösen ama pontokat, amerre a róka rendszerint elosonni szokott, kivéve ha előnyösebbnek tartja más irányban bőrmentesiteni magát. „Egyébiránt, — mint ön is tapasztalhatja, — a master ostorcsergetései arra valók, hogy ő kelmét szokott menetrendjére utasítsa vissza" — tevé utána a vidéki uri ember, nagy jártasságot negélyezö arczkifejezéssel. Még sok mindent kellett vala tőle hallgatnom, ha a tengerészapród, felénk vágtatva társaságunkhoz nem csatlakozik, ugyancsak tánezoltatva előttünk paripáját, noha egyszer megsarkantyúzva a makranezoskodni kezdett állatot, kicsi hiján lefordult a nyeregből kurta lábaival. — Eu nem tudom, mi lelte most ezt a szilaj állatot! — szólt az emberke, erőnek erejével lovára igyekezve vonni a figyelmet. — Ugy látszik, uram, — szólt erre a vidéki gentleman — hogy ez a ló is olyan, mint a Billy Buttleré : néha neki-hogárzik. Erre nem tudom mi lett а válasz, mert egyszerre megzörrent valami a magas, száraz fü között s csakhamar egy derék nagy róka sompolygott ki, hosszú vitorláját lehocsátva s midőn néhány yard-