Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-29 / 5. szám

1 5. szám. Pest, 1873. január 29. XVII. évfolyam. Lapunkat még folyvást kaphatni as első számtól kezdve, s előfizetni lehet: Ara egéez évre . . 12 frt. Félévre ... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Az előfizetési pénzek Pesten, az Athenaeum épületbe (barátok tere 7. sz.) küldendők. KfaftMBOTKR Február 1- Prága. 1871. 1000 aranyra A kolozsvári falka-vadász-társaság részvényes tagjai kéretnek f. é. febr. l-jén d. u. 6 órakor a kolozsvári casino heiyisége*hen tartamié igen fontos tárgyú gyűlésre minél számosabban megjelenni. B. Wesselényi Béla, falkanngy. Tartalom : Nevezési zárnapok. — Szalabéri Hor váth János ezredes és mezőhegyesi ménesparanesnok uti jegyzetei a franczia- és németországi lótenyész-intézetek köréből. — Ménes- és gyep-újdonságok : Idomitás alatti lovak. — Nyilt-tér. — Vadász-sport : A nvultenyészkertek ügyében. —- Cserencsényi tudósítás. — Hanvai vadászatok. — Agarászat és kopászat : Mándoki falkavadászat. Rákosi róka-falka. — Rüdersdorf! rókafalka. — Galgavidéki agarász-egylet verseny-programmjai. — Demanxiádák. — Vegyes. — Irodalom. — Hirdetések. — Tárcza : A gyep titkai. 1873-ki világkiállításra. Január 31. Bejelentési zárnap külön istállók építésére. Febr. 28. Bejelentési zárnap állatok kiállítására. April 30. Bejelent, zárnap anyakanczák kiállítására. Szalabéri Horváth János ezredes és mezőhegyesi ménesparancsnok uti jegyzetei a franczia- és németországi ló tenyész-intézetek köréből. (Folytatás.) A 1 e n с о n, nagy pótlovazási állománynyal. melynek parancsnoka, b. Cointet őrnagy, a legszívélyesebb előzékenységgel volt irántam. Jtt kezdődik tulajdonkép a Normandia lótenyésztése, s a merre csak folyók, patakok vagy lapályos földek vannak, mindenütt rétséget lát a szem. Ezek a rétségek apró részletekre vannak felosztva, roppant bérösszegért ; legtöbbnyire 30—50 hectart vesz ki egy bérlő, s ezért esztendőnknét 8000 frankot, sőt többet is fizet. A magasabban fekvő dombhátak mivelés alatt vannak ; ott ritkán tenyésztenek lovakat. E rétségi tenyésztők legfőbb tenyésztői Francziaországnak. Egyszerű emberek ; kék blouseban, fa-czipőkben, ostorral kezükben ; egyetlen foglalkozásuk a tenyésztés, főkép pedig a lótenyésztés. De értenek is hozzá, s oly egészséges nézeteik vannak a lóról és annak tenyésztéséről, hogy más nemzetbeliek példát vehetnének róluk — mily tulajdonságokkal kell birni egy lótenyésztőnek. A ló alkatát annak legkisebb porczogójáig alaposan ismervén, meglepik az idegent észrevételeik- és Ítéleteikkel. A párosításra nézve olyan okadatolt combinatiót hallottam tőlük, melybe máihárom nemzedékkel ezelőtt kezdettek, s melynek eredményét még csak több generatio után várják. En tehát éppen nem csodálkozom, hogy Francziaországban, különösen a Normandiában, mindenféle állat tenyésztése annyira sikerült. Pedig a kancza-állomány, különösen az anglonormannoké, nem igen nagy, szintúgy a percheron sem ; azért az itteni tenyésztők Francziaország más vidékeiről seregesen vásárolják a 6—8 hónapos méncsikókat, melyekért néha 1000 franknál is többet fizetnek, s melyeket aztán részint istállóban, részint czövek mellett nevelnek fel. Ez utóbbi módja következőképpen történik : A csikókat sorjában erős kötőféken és erős kötélen a földbe 3 láb mélységre levert czövekhez kötik. E kötélen néhány hurkot csinálnak, melyeket, ha a csikó e. szűkebb körben már köröskörül lelegelte а rétet, hosszabbra eresztenek, hogy igy ismét tovább legelhessen. Három-négy napig maradnak a csikók egy helyhez czövekelve, azután tovább mennek velők. Közönségesen a rét két oldalán kezdik el а legeltetést, s а közép felé húzódnak. E legelök csak esparzettel, styriai lóherrel és keverék-gabonával (zsb és bükköny) vannak bevetve. A luezernát nem használják, mert ettől lágy csontot és izmokat kap a ló. Az ilyen legeltetés april havában kezdődik és novemberig tart. A lovak éjjel-nappai ki vannak pányvázva; napjában egyszer (déli 12 órakor) vizet, és kétszer sok zabot (8 —10 fontot naponként) kapnak. Télen az 1 és 2éves csikók istállókba jutnak, honnan szabad kijárásuk van szaladgálás végett. A 3évesek május—juliusban készíttetnek ki a lótenyésztési bizottmányok elé, jutalmazásért coucurrálva, s egyúttal eladók levén az állam vagy magánosok számára. Az anyakanczákat, kancza-csikókat és herélteket maga a tenyésztő neveli fel a réteken szabadon. Ezek a rétek nagy udvarokra (paddock) vannak osztva (4—5 holdas), mindenfelé friss viz található itt, és sürü, természetes sövénynyel vannak körülvéve. Itt békés egyetértésben élnek : 6—8 ló, 8—12 szarvasmarha és néhány sertés, télen-nyáron egyaránt, s pompásan tenyésznek. A lovak csak a legelőn élnek, istállót soha se látnak ! Csak télen kapnak szénát, zabot nem adnak nekik! Az olyan kanczák, melyeket befognak vagy lovagolnak — mi ritkán történik, mert a tenyészkanczák semmit sem dolgoznak, természetesen jól abrakoltatnak is. VADASZES VE . A MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLÖNÖSEN A „PESTI" LOVAR-EGYLETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetés Egész évre .... 12 frt, Félévre f

i » X „Vadász- és Verseny lap" kiadóhivatalához Pesten, Barátok-tere, Athenaeum-épület intézendő. Szerkesztőségi iroda Pesten. Kerepesi út 5. sz. ide küldendők a kéziraté! s hirdetések. Megjelenik e lap minden szerdán