Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-10-08 / 42. szám
DF.CZKMRER 17. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 303 Gr. Kinsky Okt. 4é. sga k. Velocity. 112 f. (Powlett) 0 Ifj. gv. Festetits Tassilo 3é. p. m. Indigo. 108 font. (Webber) 0 Gr. Kinsky Okt. 3é. p. m. Krischna. 105 f. (Whiteley) 0 30 frt bánat fizettetett : Aspirant, Libelle, Jupiter, Triumph és Mlle Giraud ért ; 75 forint : Dami, Paulinus, Glückauf és Brigand-ért. Bar-le-Duc könnyen nyert másfél hoszszal Professor ellen, utánna Woodrof 3 hoszszal. Nyer. 2714 frt és 847 frt. 3. Vasmegyei dij, 700 frt. Futhat minden ló. Távolság 3/ 4 mfld. Tét 200 frt, fele bánat, sept. 10-kig jelentve 50 frt. A tételek és bánatok fele a 2-dik lóé. — 12 aláirás. Baltazzi Aristid ur nevezi gr. Ugarte р. k. Miss Peel, a. General Peel a. Grillade. 110 f. (bet. 15 f. külön.) (W. Long) 1 Hg Liechtenstein János p. k., a. Ostreger a. Tamara. 95 f. (Prior) 2 Baltazzi Aristid nevezi gr. Ugarte 2é. p. k. Donna Anna. 95 f. (Homer) 3 50 forint bánat fizettetett: Roulette, Madarász és Lady Patronesseé rt ; 100 frt: Indigo, Poverina, Iván, Elspeth, Vértes és SpiUeder-ért. A Tamara-kancza járt elöl 5 hoszszal, a másik kettő nyomában a befordulóig, honnantól fogva heves verseny, melyből Miss Peel egy nyakkal vált ki győztesnek. 1496 frt az elsőnek, 441 frt a 2-diknak. 4. Vigaszverseny. Handicap. Tiszteletdíj, adja gr. Berchtold. Táv. 1 3| 4 mfld. Futhat minden 2é. és id. ló, mely az 1873. sopronyi versenyek egyikében indult s nem nyert. Tét 80 frt, fele bánat. Nyerés által kizárt ló 80 frt bánatot fizet. — 8 aláirás. Id. gr. Henckel id. p. h. Allbrook , a. Wild Dayrell a. Elisabeth. 140 f. (Sherrington) 1 Hg Esterházy Lajos 4é. p. к. Privateer. Ill font. (W. Long) 2 Baltazzi Aristid ur nevezi gr. Ugarte 4é. p. m. Jack in the Green. 127 f. (Hunt) 3 Nyeremény által kizárattak és 80 frtot fizetnek: Bar-le-Duc és Jupiter-, 40 frt bánatot fizetnek : Indigo, Vivacity és Virago-ért. Az utolsó fordulótól fogva Allbrook versenyben Privatecrrel, melyet közel a czélpont előtt hirtelen elhagy s 1 hoszszal nyer, mig Privateer szintén 1 hoszszal veri Jackot a második helyért. Nyer. tiszteletdíj és 404 frt a győztesnek. 5. Akadályverseny, Handicap, 1000 frt, adja gr. Erdődy Ferencz. Futhat minden ló. Távolság З г/ 2 mfld. Tét 100 frt, fele bánat, September 10-ig jelentve 30 frt. — 15 aláirás. Schawel J. ur 4é. p. k. Camomile, a. Prime Minister a. Gentian. 133 f. (Earl) 1 Gr. Kinsky Okt. 5é. sga к. Cessator. 130 f. (vitt 132 fontot.) (Faber) 2 30 frt bánat fizettetett : Daisy, Lady Spencer, Midnight és Ecceéit ; 50 frt: Brigantine, Sergeant Bouncer, fíajadére, Ignatz , Vyborna, Krenreiber, Charlatan, Nevermind és Toady-ért. Camomile járt mindig elöl, majd lóhosszal, majd egy távközzel, a szerint, amint Cessator ugrott vagy akadékoskodott. A verseny második felében készségesen ugrott, Camomille mellett futott s veszélyesen nézett ki. A sok akadékoskodásban kifáradhatott azonban, mert végre 3 hoszszal vesztett. Nyer. 1571 frt a győztesnek, 266 frt a 2-diknak. 6. Mezei gazdák versenydija, 200 frt, adja hg Esterházy Pál. Futhatnak mezei gazdák saját lovai. Az első 100, a 2-dik 70, a 3-dik 30 frtot kap. Részvéthiány miatt nem tartatott meg, * * * A sopronyi lóversenyről a „Sopron" szept. 29-ki számában következőket olvassuk: A dunántuli lóverseny egylet alig néhány hóval ezelőtt alakult meg, s már is megtartotta az első lóversenyt f. hó 27. és 28-ik napjain Sopronban. Rendkívüli tevékenység és ügybuzgalom jele, hogy az idő rövidsége s a szervezkedés számtalan nehézségei mellett is a rendezőség oly futtatást tudott létrehozni, melyről nyíltan el lehet mendani, hogy a lehető legjobban sikerült, s melyre a soproniak épen ugy, mint a közel- s távolból jött nagyszámú vendégsereg még soká vissza fognak emlékezni. Valóságos népünnepünk volt ; de a mellett a műveltebb közönség is annyi élvezetet talált, bogy csupán ezért magáért is köszönettel tartozunk Széchenyi Kálmán és Gábor grófoknak, kik tudvalevőleg főtényezők voltak az egylet létrehozásában, s kiknek érdeme különösen még az is, hogy a futtatások helyéül Sopron lett kiszemelve. A mi a rendezést illeti, arról, néhány jelentéktelen kis hibát meg sem emlitve, szintén dicsérőleg kell megemlékeznünk, s e téren tudtunkkal dr. Pottyondy Ágoston ügyvéd urat illeti a koszorú, ki nem csak mint pályatéri felügyelő kitűnően oldotta meg feladatát, de az előkészületek rendkívül fáradságos munkájában a főfőmozgató s intéző volt. A pályatér a legszebbek közé tartozik, s szakférfiak állítása szerint jóságra nézve is külömbet kívánni alig lehet. A néző közönség számára egy csinos kis épület emeltetett, melynek a pályatérre nyíló részén az emeletben páholyok, ezek előtt a földszinti terraszon, tehát egy kissé emeleten zártszékek, külső részében pedig alul különféle szükséges helyiségek vannak, mint pénztár, mázsáló-hely, sörödé stb. Jobra s balra részint ülő, részint álló helyek vannak a nagy közönség számára. О Felségeik, mit nagyon sajnálunk, nem jöttek el ; de más uri vendégeink szép számmal voltak, kik mindannyian élénk részt vettek a mulatságban s diszes kört képeztek a tagok és vendégek számára az épület előtt kijelölt helyen. Sopron lakossága is talpon volt csaknem egy szálig, s mindkét nap, de főleg 28-án, sok ezer ember jelent meg а pályatér szegélyét képező korláton kivül és belül. Tisztelt szerkesztő ur ! A „Sportblatt" közelebbi számaiban „Turfparallelen" czim alatt N. E. jegygyei egy czikksorozatot közölt, mely ezikksorozat a magyar államménesek ügyeinek vezetését, különösen pedig a kisbéri és bábolnai tenyésztést és nevelést vette bírálat alá, s mintegy a következő pontokban összpontositá vádjait. 1-ször : hogy magukban az egyes ménesintézetekben a lótényésztés vezetése és a gazdaság kezelése nem egy és ugyanazon személy felelősségére van bizva. 2-szor : hogy a gazdasági jövedelem látszólagos emelése érdekének a lótenyésztés érdeke alá lévén vetve, a ménes kellő gondviselésben, főkép táplálásban nem részesül. 3-szor : hogy mig (főkép Kisbéren) a gazdasági igás erő palotaszerü istállókban van elhelyezve, addig a ménes elhagyatott, egészségtelen helyiségekben sinlödik. 4-szer : hogy az állam az országos tenyésztés érdekeinek ellenére, s az ország világos kárával Bábolnán és általában is a keleti vért tenyészteni engedi. E vádak bő és több irányú fejtegetése után következő tanácscsal lép elő, u. m. : „A bábolnai ménes azonnal oszlassék fel, s a keleti vér tenyésztése hagyassák abba ; —- a kisbéri ménes az ország valamelyik kedvezőbb éghajlatú vidékére helyeztessék át; — Mezőhegyesen pedig a gazdaság a ménestartás mellett adassék bérbe. N. F.. ur a ezikksorozat végén kijelenti, hogy állításaira választ vár. Szolgálunk a felelettel ! Minthogy azonban a magyar állami ménesek ügyei első sorban a magyar közönséget érdeklik, és az azok kezelése feletti Ítélethozatal mindenekelőtt a magyar tenyésztőket illeti, ezen intézetek jövő sorsa iránti döntő szó, vagy a kezelés iránya feletti határozás pedig kizárólag s egyedül Magyarországtól függ ; engedje meg tisztelt szerkesztő ur, mikép daczára annak, hogy N. E. ur tisztelt bírálata a „Sportblattéban jelent meg, a válasz a magyar tenyésztők szaklapjának hasábjain láthasson napvilágot, mit úgy hiszem N. E. ur iä meg fog bocsátani. A dologra térve, csodálom, hogy N. E. ur, ki czikke tartalma után ítélve, valószínűleg ménestartó, tenyésztő, s igy egyúttal nagyobb birtokok tulajdonosa is — mélyebben nem gondolkodott a kormány azon intézkedése felett, mely szerint a méncsintézetekben a tenyésztés és a mezei gazdaság ügyei egy-egy külör., de ugyanazon minisztérium, sőt ugyanazon ügyosztály alatt álló szakember vezetése alá soroztattak, — a helyett, hogy e két, külön elméleti és gyakorlati ismeretet követelő (s mindegyik már magában is feles teendőt és fáradságot) igénylő kezelési ág egy és ugyanazon egyén kezében összpontosittassék. Az^ állitja N. E. ur, hogy : mióta a tenyésztés és gazdaság kezelése két külön szakemberre bízatott, két eltérő irányt követő ellenséges elem képződött, mely a helyett, hogy karöltve haladna, — egymásnak cSak útját állja. — Ha ezen állítását N. E. ur nem irja le oly könnyedén, mint azt talán az ügynek csakis egy oldaláról tett szemlélése, vagy épen az intézetek feletti teljes rendelkezés nem birhatását panaszló magyarázat után tevé, hanem a kérdést alapos megfontolásra méltatja : ugy be kellett volna látnia, hogy a kormány nem bizhat egy felelősségére átadott és nagy értéket képviselő mezőgazdasági birtokot oly közegre, mely a lótenyésztési ügyekben talán teljes jártasságot tanúsíthat ugyan, de a gazdaságvitel sokoldalú követelményeinek — szakismeret és a kellő tájékozottság hiányában megfelelő nem is lehet. Különösen természetesnek találta volna a két külön ügykezelés elválasztását, ha ki nem kerüli figyelmét azon tény, hogy az államménesekben a tenyésztés kezelése jelenleg még a viszonyok parancsolata folytán szükségképen katonaság által eszközöltetik. Nem tudom, hogy tanácsért kérdeztetve, N. E. benső meggyőződése szerint é komolyan javasolná-e az államnak : hogy a gazdasági szakmában speciálisán nem képzett katonatisztekre bizza azon ménesuradalmak gazdaságának kezelését, mely uradalmak jövedelme egy nem éppen fényes pénzügyi helyzetben levő államtól az országos lóte nyésztés emelésére vannak szentelve, s melynek minden elvesztett garasa a tenyésztésügy hátrányára, s minden megnyert krajezárja annak előnyére szolgál. — Nem hiszem, hogy N. E. ur csakugyan előnyösnek tartaná azt, ha például valamely ménes-gazdaság kezelése, melynél a vezénylő szakavatott nézeteitől és intézkedéseitől nagy összegek megmentése vagy elvesztése függ, egy oly törzstisztre volna bizva, ki nevelése és tanulmányai folytán ügyes és erélyes katona, jó lovas, lóismerő, sőt talán némi tapasztalat után józan tenyésztési elvekkel is biró egyéniség s e szerint teljesen jó és kielégitö ménesparanesnok lehet : de a természet legtöbb bonyodalmának ismeretét, a viszonyok és körülmények számbavételét, a népés közélet iránti tájékozottságot feltételező, gazdasági vezető tulajdonával már nevelése és folytatott pályája után egyáltalán nem birbat. Azon feltevéssel, hogy N. E. urnák jelentékeny birtoka, s e birtokon kitűnő s mintául szolgálható ménese van, azon kérdést koczkáztatom : ugyanazon egyén által kezelteti-é gazdaságait és ménesét ? s váljon ha ezt nem teszi, azért hogy egyszer igazgatójának vagy ménesmesterének valamely tenyésztési vagy gazdasági kérdésben eltérő nézetei voltak, veszélyeztetve látta-e ménese jövőjét? Váljon azért, hogy egyszer ménesmestere a tenyésztés ügyének koczkázatát vélte látni valamely tervének nem teljesülésében, elhatározta-e volna magát kedvencz ménese érdekében uradalmai vezetését is ménesmesterére bizni ? Talán lehet annyi bátorságom, hogy e kérdésre N. E. ur nevében nemmel feleljek. Egy példabeszéd pedig azt mondja : „Mit magadnak nem akarsz — másnak ne kivánd !" — Ezzel fejezném be N. E. ur első vádjára feleletemet, ba
