Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-10-08 / 42. szám

DF.CZKMRER 17. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 303 Gr. Kinsky Okt. 4é. sga k. Velocity. 112 f. (Powlett) 0 Ifj. gv. Festetits Tassilo 3é. p. m. Indigo. 108 font. (Webber) 0 Gr. Kinsky Okt. 3é. p. m. Krischna. 105 f. (Whiteley) 0 30 frt bánat fizettetett : Aspirant, Libelle, Jupi­ter, Triumph és Mlle Giraud ért ; 75 forint : Dami, Paulinus, Glückauf és Brigand-ért. Bar-le-Duc könnyen nyert másfél hoszszal Pro­fessor ellen, utánna Woodrof 3 hoszszal. Nyer. 2714 frt és 847 frt. 3. Vasmegyei dij, 700 frt. Futhat minden ló. Távolság 3/ 4 mfld. Tét 200 frt, fele bánat, sept. 10-kig jelentve 50 frt. A tételek és bánatok fele a 2-dik lóé. — 12 aláirás. Baltazzi Aristid ur nevezi gr. Ugarte р. k. Miss Peel, a. General Peel a. Grillade. 110 f. (bet. 15 f. külön.) (W. Long) 1 Hg Liechtenstein János p. k., a. Ostreger a. Tamara. 95 f. (Prior) 2 Baltazzi Aristid nevezi gr. Ugarte 2é. p. k. Donna Anna. 95 f. (Homer) 3 50 forint bánat fizettetett: Roulette, Madarász és Lady Patronesseé rt ; 100 frt: Indigo, Poverina, Iván, Elspeth, Vértes és SpiUeder-ért. A Tamara-kancza járt elöl 5 hoszszal, a má­sik kettő nyomában a befordulóig, honnantól fog­va heves verseny, melyből Miss Peel egy nyak­kal vált ki győztesnek. 1496 frt az elsőnek, 441 frt a 2-diknak. 4. Vigaszverseny. Handicap. Tiszteletdíj, adja gr. Berchtold. Táv. 1 3| 4 mfld. Futhat minden 2é. és id. ló, mely az 1873. sopronyi versenyek egyi­kében indult s nem nyert. Tét 80 frt, fele bá­nat. Nyerés által kizárt ló 80 frt bánatot fizet. — 8 aláirás. Id. gr. Henckel id. p. h. Allbrook , a. Wild Day­rell a. Elisabeth. 140 f. (Sherrington) 1 Hg Esterházy Lajos 4é. p. к. Privateer. Ill font. (W. Long) 2 Baltazzi Aristid ur nevezi gr. Ugarte 4é. p. m. Jack in the Green. 127 f. (Hunt) 3 Nyeremény által kizárattak és 80 frtot fizet­nek: Bar-le-Duc és Jupiter-, 40 frt bánatot fizet­nek : Indigo, Vivacity és Virago-ért. Az utolsó fordulótól fogva Allbrook versenyben Privatecrrel, melyet közel a czélpont előtt hirte­len elhagy s 1 hoszszal nyer, mig Privateer szin­tén 1 hoszszal veri Jackot a második helyért. Nyer. tiszteletdíj és 404 frt a győztesnek. 5. Akadályverseny, Handicap, 1000 frt, adja gr. Erdődy Ferencz. Futhat minden ló. Távolság З г/ 2 mfld. Tét 100 frt, fele bánat, September 10-ig jelentve 30 frt. — 15 aláirás. Schawel J. ur 4é. p. k. Camomile, a. Prime Minister a. Gentian. 133 f. (Earl) 1 Gr. Kinsky Okt. 5é. sga к. Cessator. 130 f. (vitt 132 fontot.) (Faber) 2 30 frt bánat fizettetett : Daisy, Lady Spencer, Midnight és Ecceéit ; 50 frt: Brigantine, Sergeant Bouncer, fíajadére, Ignatz , Vyborna, Krenreiber, Charlatan, Nevermind és Toady-ért. Camomile járt mindig elöl, majd lóhosszal, majd egy távközzel, a szerint, amint Cessator ugrott vagy akadékoskodott. A verseny második felében készségesen ugrott, Camomille mellett futott s ve­szélyesen nézett ki. A sok akadékoskodásban ki­fáradhatott azonban, mert végre 3 hoszszal vesz­tett. Nyer. 1571 frt a győztesnek, 266 frt a 2-diknak. 6. Mezei gazdák versenydija, 200 frt, adja hg Esterházy Pál. Futhatnak mezei gazdák saját lo­vai. Az első 100, a 2-dik 70, a 3-dik 30 frtot kap. Részvéthiány miatt nem tartatott meg, * * * A sopronyi lóversenyről a „Sopron" szept. 29-ki számában következőket olvassuk: A du­nántuli lóverseny egylet alig néhány hóval ezelőtt alakult meg, s már is megtartotta az első lóver­senyt f. hó 27. és 28-ik napjain Sopronban. Rend­kívüli tevékenység és ügybuzgalom jele, hogy az idő rövidsége s a szervezkedés számtalan nehézsé­gei mellett is a rendezőség oly futtatást tudott létrehozni, melyről nyíltan el lehet mendani, hogy a lehető legjobban sikerült, s melyre a soproniak épen ugy, mint a közel- s távolból jött nagyszámú vendégsereg még soká vissza fognak emlékezni. Valóságos népünnepünk volt ; de a mellett a műveltebb közönség is annyi élvezetet talált, bogy csupán ezért magáért is köszönettel tartozunk Szé­chenyi Kálmán és Gábor grófoknak, kik tudvale­vőleg főtényezők voltak az egylet létrehozásában, s kiknek érdeme különösen még az is, hogy a futtatások helyéül Sopron lett kiszemelve. A mi a rendezést illeti, arról, néhány jelenték­telen kis hibát meg sem emlitve, szintén dicsérő­leg kell megemlékeznünk, s e téren tudtunkkal dr. Pottyondy Ágoston ügyvéd urat illeti a ko­szorú, ki nem csak mint pályatéri felügyelő ki­tűnően oldotta meg feladatát, de az előkészületek rendkívül fáradságos munkájában a főfőmozgató s intéző volt. A pályatér a legszebbek közé tartozik, s szak­férfiak állítása szerint jóságra nézve is külömbet kívánni alig lehet. A néző közönség számára egy csinos kis épü­let emeltetett, melynek a pályatérre nyíló részén az emeletben páholyok, ezek előtt a földszinti terraszon, tehát egy kissé emeleten zártszékek, külső részében pedig alul különféle szükséges helyiségek vannak, mint pénztár, mázsáló-hely, sörödé stb. Jobra s balra részint ülő, részint álló helyek vannak a nagy közönség számára. О Felségeik, mit nagyon sajnálunk, nem jöttek el ; de más uri vendégeink szép számmal voltak, kik mindannyian élénk részt vettek a mulatság­ban s diszes kört képeztek a tagok és vendégek számára az épület előtt kijelölt helyen. Sopron lakossága is talpon volt csaknem egy szálig, s mindkét nap, de főleg 28-án, sok ezer ember je­lent meg а pályatér szegélyét képező korláton kivül és belül. Tisztelt szerkesztő ur ! A „Sportblatt" közelebbi számaiban „Turfpa­rallelen" czim alatt N. E. jegygyei egy czikkso­rozatot közölt, mely ezikksorozat a magyar állam­ménesek ügyeinek vezetését, különösen pedig a kisbéri és bábolnai tenyésztést és nevelést vette bírálat alá, s mintegy a következő pontokban összpontositá vádjait. 1-ször : hogy magukban az egyes ménesintéze­tekben a lótényésztés vezetése és a gazdaság ke­zelése nem egy és ugyanazon személy felelőssé­gére van bizva. 2-szor : hogy a gazdasági jövedelem látszólagos emelése érdekének a lótenyésztés érdeke alá lé­vén vetve, a ménes kellő gondviselésben, főkép táplálásban nem részesül. 3-szor : hogy mig (főkép Kisbéren) a gazda­sági igás erő palotaszerü istállókban van elhe­lyezve, addig a ménes elhagyatott, egészségtelen helyiségekben sinlödik. 4-szer : hogy az állam az országos tenyésztés érdekeinek ellenére, s az ország világos kárával Bábolnán és általában is a keleti vért tenyészteni engedi. E vádak bő és több irányú fejtegetése után következő tanácscsal lép elő, u. m. : „A bábolnai ménes azonnal oszlassék fel, s a keleti vér tenyésztése hagyassák abba ; —- a kis­béri ménes az ország valamelyik kedvezőbb ég­hajlatú vidékére helyeztessék át; — Mezőhegye­sen pedig a gazdaság a ménestartás mellett adas­sék bérbe. N. F.. ur a ezikksorozat végén kijelenti, hogy állításaira választ vár. Szolgálunk a felelettel ! Minthogy azonban a magyar állami ménesek ügyei első sorban a ma­gyar közönséget érdeklik, és az azok kezelése fe­letti Ítélethozatal mindenekelőtt a magyar tenyész­tőket illeti, ezen intézetek jövő sorsa iránti döntő szó, vagy a kezelés iránya feletti határozás pedig kizárólag s egyedül Magyarországtól függ ; en­gedje meg tisztelt szerkesztő ur, mikép daczára annak, hogy N. E. ur tisztelt bírálata a „Sport­blattéban jelent meg, a válasz a magyar tenyész­tők szaklapjának hasábjain láthasson napvilágot, mit úgy hiszem N. E. ur iä meg fog bocsátani. A dologra térve, csodálom, hogy N. E. ur, ki czikke tartalma után ítélve, valószínűleg ménes­tartó, tenyésztő, s igy egyúttal nagyobb birtokok tulajdonosa is — mélyebben nem gondolkodott a kormány azon intézkedése felett, mely szerint a méncsintézetekben a tenyésztés és a mezei gazda­ság ügyei egy-egy külör., de ugyanazon miniszté­rium, sőt ugyanazon ügyosztály alatt álló szak­ember vezetése alá soroztattak, — a helyett, hogy e két, külön elméleti és gyakorlati ismeretet köve­telő (s mindegyik már magában is feles teendőt és fáradságot) igénylő kezelési ág egy és ugyanazon egyén kezében összpontosittassék. Az^ állitja N. E. ur, hogy : mióta a tenyésztés és gazdaság ke­zelése két külön szakemberre bízatott, két eltérő irányt követő ellenséges elem képződött, mely a helyett, hogy karöltve haladna, — egymásnak cSak útját állja. — Ha ezen állítását N. E. ur nem irja le oly könnyedén, mint azt talán az ügynek csakis egy oldaláról tett szemlélése, vagy épen az intézetek feletti teljes rendelkezés nem birhatását panaszló magyarázat után tevé, hanem a kérdést alapos megfontolásra méltatja : ugy be kellett volna látnia, hogy a kormány nem bizhat egy felelős­ségére átadott és nagy értéket képviselő mezőgaz­dasági birtokot oly közegre, mely a lótenyésztési ügyekben talán teljes jártasságot tanúsíthat ugyan, de a gazdaságvitel sokoldalú követelményeinek — szakismeret és a kellő tájékozottság hiányában megfelelő nem is lehet. Különösen természetesnek találta volna a két külön ügykezelés elválasztását, ha ki nem kerüli figyelmét azon tény, hogy az államménesekben a tenyésztés kezelése jelenleg még a viszonyok pa­rancsolata folytán szükségképen katonaság által eszközöltetik. Nem tudom, hogy tanácsért kérdeztetve, N. E. benső meggyőződése szerint é komolyan java­solná-e az államnak : hogy a gazdasági szakmában speciálisán nem képzett katonatisztekre bizza azon ménesuradalmak gazdaságának kezelését, mely ura­dalmak jövedelme egy nem éppen fényes pénz­ügyi helyzetben levő államtól az országos lóte nyésztés emelésére vannak szentelve, s melynek minden elvesztett garasa a tenyésztésügy hátrá­nyára, s minden megnyert krajezárja annak elő­nyére szolgál. — Nem hiszem, hogy N. E. ur csakugyan előnyösnek tartaná azt, ha például va­lamely ménes-gazdaság kezelése, melynél a ve­zénylő szakavatott nézeteitől és intézkedéseitől nagy összegek megmentése vagy elvesztése függ, egy oly törzstisztre volna bizva, ki nevelése és tanul­mányai folytán ügyes és erélyes katona, jó lovas, lóismerő, sőt talán némi tapasztalat után józan tenyésztési elvekkel is biró egyéniség s e szerint teljesen jó és kielégitö ménesparanesnok lehet : de a természet legtöbb bonyodalmának ismeretét, a viszonyok és körülmények számbavételét, a nép­és közélet iránti tájékozottságot feltételező, gazda­sági vezető tulajdonával már nevelése és folyta­tott pályája után egyáltalán nem birbat. Azon feltevéssel, hogy N. E. urnák jelenté­keny birtoka, s e birtokon kitűnő s mintául szol­gálható ménese van, azon kérdést koczkáztatom : ugyanazon egyén által kezelteti-é gazdaságait és ménesét ? s váljon ha ezt nem teszi, azért hogy egyszer igazgatójának vagy ménesmesterének va­lamely tenyésztési vagy gazdasági kérdésben el­térő nézetei voltak, veszélyeztetve látta-e ménese jövőjét? Váljon azért, hogy egyszer ménesmeste­re a tenyésztés ügyének koczkázatát vélte látni valamely tervének nem teljesülésében, elhatároz­ta-e volna magát kedvencz ménese érdekében ura­dalmai vezetését is ménesmesterére bizni ? Talán lehet annyi bátorságom, hogy e kérdésre N. E. ur nevében nemmel feleljek. Egy példabe­széd pedig azt mondja : „Mit magadnak nem akarsz — másnak ne kivánd !" — Ezzel fejez­ném be N. E. ur első vádjára feleletemet, ba

Next

/
Thumbnails
Contents