Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-09-24 / 40. szám

SEPTEMBER 17. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 293 arab-macskákat tart, s ezt a feleletet kaptam : mert az utat erre keményebbek, miotíeiu angol lovak a gyors járást kiállnak." К kevés, de emlékezetes szavakban találhatja meg a gondolkozó tenyésztő legjobb magyarázatát annak: miért adtak ki az európaiak, Angliát se véve ki, több század óta oly nagy összegeket a valódi keleti vérért. Örüljünk tehát — mondja aztán — bogy Bábolnán van oly helyünk, hol az arab faj észszerű párosítás és felnevelés mellett — a gyakorta előforduló vagy visszaütő hibáktól mindinkább tisztul, a nélkül, hogy lágycsontu, azaz: közönsé-g e s fajjal kellene párositnunk. Végre azt kérdi : mi lenne a bécsi fiakkerekből, ba kemény csontú arab lovakat nem kaphatnának a városi kemény kövezetre s fárasztó sebes menetekre ; hiszi-e gr. E.. bogy a nehézkes és mindig éhes oldenburgi vagy normann lovak elégségesek lennéni к e czélra ; s hogy mi lenne arabok nélkül a Jucker-fogatokból, melyek most világszerte jó hirnek örvendenek. Voltigeur a. Canary Bird fed. 1873. márcziusában vagy IriehBirdcatcher, V. Trumpeter által. Ló-eladás. Fchérmegyébeu, Székesfehérvárhoz 5, a dunaföldvári gőzhajóállomáshoz 3 mértföldre eső Sárszentmiklósi uradalomban f. évi október 12-kén a délutáni órákban több, a lángi gr. Zichy féle ménesből származó ló fog elárvereztetni és pedig : 14 fedezett anyakancza, 5 ménló, közte egy 5éves telivér, a többi 4 , 3- és 2éves, 2 pár 4éves és egy pái idősebb kocsisió, t> db vadászló és paripa és néhány csikoló. Soos Ferenez, tiszttartó. Egy igen jó angol vizsla, tökéletesen bevezetve, eladó. — Tudósítást ad Pósa László, Abony, Pestmegye. Eladó egy 16 markos, erős, hibátlan pej kancza; jól lovagolt, semmitől sem ijed, s vadászatra is alkalmas, Ara 650 frt. Megtekinthető Pesten. (Többet e lapok segédszerkesztője Sárkány J. főhg Sándoru. 25 sz.) Jegyzéke azon telivér-kanczáknak és csikóknak, melyek a* orsz. lótenyésztési alapból Angliában Mr. Cavaliero által vásároltattak. Àz árverés• szombaton, oetober 18-kán, Pesten az egyleti lovardában. 1. Métallique, pej k. (Lord of the Mines anyja), eil. 1864 ben, ap. Monarque, anyja Dollar anyja — Slanetól ; van mén-csikaja Lord LyoDtól, ellette 1873. mártiusában; fedezve van újra Lord Lyontól. 2. Baionette, pej kancza, ell. 1863-ban, ap. Nunnykirk v. Bon Vivant (Sting és Dora nővére), anyja Victorine — Volcanotól, any. Columbine — Harlequintől ; Feuille de Chêne — Royal Oaktól ; van kanezacsikaja Lord Lyontól, s fedeztetett 1873 mártiusában Bally Edmond által. 3. Lady Wentuiortli, sg. k. (két győztes anyja) ell. 1865-ben, ap. St. Albans a. Lady Ann, яр. Touchstone a. Susan — Elistöl ; van sga kancza csikaja Lord Lyontól, s fedezve volt ugyanezen mén által 1873. márcziusban. 4. Норе, р. к. eil. 1868, ap. Adventurer a. The Rescued — Orlandotól ; any. Physalis — Bay Midletontól, any. Baleine — Whalebone-tól ; pej kancza rsikóval — Kettledrumtól ; fjdeztetett 1873. márcziusban Trumpeter által. 5. Hopeless, р. к. eil. 1865. ap. Vedette a. Hope, ap. Touchstone a. Miss Letty — Priamtöl ; van pej kancza csikaja Man at Arms-tól, s fedeztetett április havában Camerino-tól. 6. Lady Rose, sga k., ell. 1864. (két győztes anyja), ap. St. Albans a. Lady Sommerset, ар. ' i Szolyvai vadásznapló. (1873. márczius.) Tisztelt szerk. ur ! Említettem már röviden, hogy tavai őszi medvevadászataink a nagy esőzések miatt ellialasztattak ; de liât a mi halad, az el nem marad, kivált ha mlts. grófom és vendégei előtt medvéről van szó. Azért mihelyt az idő engedte, f. é. márczius 2-kán már gr. Schönborn Ervin ő mltsága s vele ifj. gr. В r e u n e r Ágost, gr. Lamberg Ferenez és gr. Hoyos József lerándultak a vasúton Munkácsig ; éjjelre ott maradtak s I З-kân reggel 9 órakor már Szolyván voltak, hol jó vadászos villásreggeli várta őket, melynek elköltése után azonnal megindultunk a medvére Polena felé, hol a lövészek és hajtók vártak reánk. Értesíttetvén a magas vendégek jöveteléről pár nappal előbb már kicsapáztattam három medvebarlangot (Gaur) s igy a polenai liidnál három felé oszlott a társaság. Gr. Breuner, vömmel, a szolyvai ispánsegéddel, a Pinya nevü hegység Yeliki Uklein részébe ment fel az egyik barlanghoz, egy pár kerülővel és hajtóval, s a mint vagy harmincz lépésnyire közeledtek azon odvas fához, melyben a medve vaczkot vetett, elkezdték azt kövei hajigálni ; meg kell még említenem, hogy amint a vadásztársaság a hegygerinezröl a Gaur felé leereszkedett volna, egész csapat vaddisznót és szarvast vert fel, melyek mind a Gaur felé rohantak le. Több ideig hasztalan várván medve komára hogy mozduljon, végre közeledtek az odvasfához, melyben medvére ugyan nem, de alig elhagyott friss alomjára akadtak, s onnan tovább, vagy 10 lépésnyire, egy vastag bükk tövében, egy másik alomra, összekapart levelek és ágakból, melyből a medve friss csapása vezetett ki, s mely vagy ugyanazon reggel, vagy kevéssel jövetelük előtt a kitörő vaddisznók által riasztatott föl. — Csapását vagy 2 óra hosszig hasztalan nyomozván, végre Uklina falu közeléből a gróf és vőm visszahajtattak Szolyvára. Ezalatt én, gr. vadászurammal, gr. Hoyossal és gr. Lamberggel, Rozsgyiláig kocsiztunk, hol aztán több erdőkerülővel a virliscsei hegynek tartva, a Zalonka nevü vadászsegéd által kicsapázott medvebarlanghoz igyekeztünk. Óvatosan lopódzva, vagy 15 lépésnyire közeledtünk a barlanghoz, s ugy állottunk fel, hogy legközelebb grófom és én, aztán gróf Lamberg és grof Hoyos következtek ; megegyeztünk abban, hogy az első lövés grófomé, s hogy egyikünk se ló máshova, mint a medve vállapjára. A medve csakugyan a barlangban volt, s megszimatolt bennünket, mert alig hogy igy elrendezkedtünk, már kidugta fejét, de mindjárt vissza is húzta; kevés vártatva ismét kinézett, s mintegy ingerlett bennünket, hogy lövésünket kicsalja. Mondám hát vadászuramnak, ki kétcsövű golyós fegyveremmel volt ellátva, hogy löjjön a medve fejére, s ha kitör, a másik csővel rögtön pörköljön rá. A mint tehát a medve ujolag kidugta fejét, grófom azonnal czélba vette, s rálőtt, de a maczkó mégis hamarabb kapta vissza fejét, s a golyó pár hüvelykkel fölötte repült az odúba. A medve erre rögtön kirohant, a gróf azonnal ráfogta a fegyvert, s elnyomta a ravaszt, de a töltény nem sült el ; erre én puffantottam rá, de biz elhibáztam ; hanem a mint futva lefelé hömpölyögne, gr. Lamberg bendőjét lőtte át, gr. Hoyos golyója pedig kövér szalonnás hátgennezét (surlás.) Erre aztán még vagy 100 lépést hömpölyögve, egy árokban felbukott s fekve maradt. — Miután megnéztük volna, visszamentünk a barlangba, melyben 3 fiatal, alig 5 hetes vak kölyket találtunk. Ezeket felszedtük s élve hoztuk haza, hol a magas uraságok itt tartózkodása alatt tejjel tartattak, s megerősödvén, az urak magukkal vitték. Innen egy másik Gaur kikémlésére mentünk, melyet még az őszszel kezdett elkészíteni a medve, de mely lakatlan volt most; útközben 3 db pompás agancsárt láttunk, s estefelé hazatértünk Szolyvára. Másnap reggel az elejtett medve-szuka is behozatott, mely kizsigereletlen 351 bécsi fontot nyomott, s még 2 ujj vastagságú szalonnája volt. Martius 4-én reggel 7 és fél órakor indultunk el vadászatra Szolyváról, s az okrasznyi liorb és zubrova pagonyokban két hajtást tettünk ; medvét ugyan nem láttunk, de igen is fővadat, melyre azonban nem lőttünk. Este ismét visszatértünk Szolyvára. 5-kén is akartunk vadászni, a nagyon esős idő azonban a szobába rekesztett bennünket. Márczius 6-kán kitisztult, s a vicsai völgybe mentünk vadászatra, bol a Zalomjanitza nevü pagonyban tartott bajtások alatt egyik erdőkerülőnk egy vaddisznót lőtt. — Ez este már nem tértünk vissza Szolyvára, hanem a vicsai kastély lett fövadász-szállásul kitűzve. — Ez nap még egy hajtás volt, de a hajtók sorrendjében nagy hézagok támadván, a vadászat meghiusult s csak egy pár szarvas defilirozott el a vadászür előtt. 7-kén a csertesovai pagony hajtatott meg, de a rosz idő miatt nem sokára abba hagyatott. 8-kán a Zakulka erdőrészben vadásztunk ; s a meddig a völgyben voltunk, északról fujt a szél, de mire a gerinezre felértünk volna, megfordult az, s igy meghiúsította a hajtást ezen völgyben. Azután a másik völgykatlant hajtottuk meg, a hol négy medve jött ki a lövésekre. Egyiket Marker főerdész lőtte meg, a másikat vadászkerülőm, a többi lövés nélkül szökött ki. Ezeken kívül 5 db sertevad is kiötlött, s ezekből gr. Schönborn lőtt le egy darabot, egy másikat meg gr. Lamberg elhibázott. — Besötétedvén ezalatt, a meglőtt medvét nem lehetett keresni, másnap pedig hiába kerestük, alkalmasint csak könnyű lövést kapott. Márczius 9-kén a Kraszna Dolinában vadásztunk, s reméltük, hogy medvéket találunk. A mint a vadászokat felállítottam volna, máineszét vettem, hogy a maczkók odább állnak ; mindamellett is meghajtattam e pagonyt, legalább két vaddisznóra lőhetett gr. Hoyos ; az egyik, meglövetve, egy erdőkerülőre ment, s et-