Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-09-17 / 39. szám

284 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SEPTEMBER 10. 1873. könynyedséggel röpiték őt az elővezető ügetésben. A mezöhegyesi ménes leginkább igás lótörzsei által fog feltűnni ; derék, nagy, erős, munkabíró lovak, melyek mindamellett futók is, mit Európa ritka ménesében fogunk találhatni. — A kis karsti, Conversano-faj igen tömör és mégis fürge lovakból áll, melyek az alakítandó erdélyi fogarasi ménesben a hegyi lovak nemesítésére igen alkalmasaknak látszanak, s általános tetszést nyertek. Mindent összevéve, ugy tetszik, bogy egyes lovakban a külföld majd szebbeket fog mutatni, de különféle luxus és gazdasági lovakról ily collectiót nehezen fog valaki kiállítani. A stockholmi „Nya daglight Allehanda" egy lovaglási kirándulást beszél el, mit öt svéd tiszt (a Smäland buszároktól) saját szolgálati lován tett a rennesläti gyakorló táborból. E kirándulás s a vele előfordult akadályok egyrészről érdekes tanulságot adnak, mily kitartó a közönséges tenyésztésű svéd katonaló, másrészről a lovaglás és sportkedvelésről is e szigetországban. Az öt tiszt, l junius 6-kán reggel tiz órakor indult el Kalbergsfestungba ; s az oda és visszavezető 50 német mértföldnyi utat kevés perez hiján 96 óra alatt tették meg. Neveik Ström kapitány, Smiterlöw főhadnagy, Hartmann, Melmborg és Odin hadnagyok ; a lovak közül 3 ötéves kancza és herélt, egy 11 és egy 7éves kancza, csupa svéd nevelésüek. Az induláskor tikkasztó meleg (24° Cels.) volt, s alig lovagoltak egy mértföldet, midőn he- \ ves zápor és jégeső zúdult le rájok ; ugy hogy csuronviz érkeztek d. u. két órakor Forserumba, a felázott talaj daczára is mind a lovagok mind lovaik a legjobb állapotban. Itt aztán ebédeltek, abrakoltak, egyenruhát szárítottak, sőt még fürdőt is vettek a vendéglő előtti folyóban, s aztán d. u. 4 '/г órakor igen szépre változott időben tovább lovagoltak, igen hegyes, dombos s föllágyult országúton, egész esti 7''/

4 óráig, midőn megszálltak. Idáig 9 mfldet tevén. Másnap reggeli három órára volt kitűzve az in- ' dúlás, de a szél megfordulván, északkeleti viharrá változott, mely az utjok mellett fekvő Wetternsee hullámait, s heves esővel vegyes bavat szemeik közé verte, egyúttal a hévmérö 4 fokra szállt le. Jobb időre fordulás reményében vártak reggeli 6 óráig, de alig hagyták el a várost, midőn már bőrig áztik, s a hűvös levegőben s metsző szélben alig haladhattak. Másfél mfldnyi lovaglás után meg kellett állni, hogy ember és ló is legalább kifújhassák magukat. Azután tovább lovagoltak délig, midőn 3 órai abrakolás és pihenés volt ; azután újra tovább lovagoltak este 6 óráig, miközben folyvást oly heves vihar és zápor verte őket szemközt, hogy a lovak ki akartak törni, kivált midőn a Wetternsee mellett kellett haladniok. Azután jobbra fordult az idő, s a lovak jó kedvvel ügettek tovább egész este nyolez óráigEz nap 10 '/г mfldet tehettek. Harmadnapra reggel már 5'|

2 órakor nyeregben voltak, s az utolsó 5 '/

2 mfldet játszva tették meg Karlsbergfestungig, hol d. e. 10

1|

2 órakor érkeztek meg, s hol az altisztképző iskola tisztjeitől barátságosan fogadtattak, kik távirat utján már tudtak érkezésükről, s mind a lovagok számára szobákat, mind lovaik számára jó istállókat és abrakot készen tartottak. Néhány, igen kellemesen töltött óra után, az ap délután 3'l

2 órako r már ismét nyeregbe ültek a visszaindulásra. Az idő jobbra fordult, s mintha a paripák is tudták volna, hogy visszafelé mennek, vigan koezogtak tova az úton ; igy ment ez háromszori rövid megállás és abrakoltatás mellett este 10 óráig; mialatt 13 mfldnél többet haladtak 6 óra alatt. Junius 9-kén, reggeli 7 órakor iudultak el, s egy huzamban d. u. 3 óráig lovagoltak, azután Jönköpingben este 7 óráig ebédeltek, abrakoltak; pihentek, s 7 órakor tovább lovagoltak éjjeli 10 óráig. Junius 10-kén reggeli 5 órakor hagyták el az utolsó állomást, s pontban 3|

410-kor a rennenslätti táborba mindnyájan ép egészségben értek vissza, hol az ezred tisztikara üdvözölte őket. — Harminczhárom és fél svéd, vagyis 50 német mfldet tettek tehát 95 óra és 45 perez alatt, s ezt minden látszat szerint oly könnyedén, hogy a lovakon alig látszott fáradtság ; mi maguknak, mind lovasaiknak kitűnőségéről tanúskodik. Damazérk , 1873. sept. 11. Tisztelt szerkesztő ur ! Dunaszerdahelyen f. hó 7-kén lótenyésztési díjkiosztás tartatott. — A biráló bizottság, melynek tagjai Bacsák Lehel mint elnök, gr. De-Zasse Emil, Galgóczy Antal, Cscnkey Albert, Gálffy Ignácz és Orosz György mint jegyző a lótenyészbizottság, Bartal Lajos szolgabíró és Heiling Antal járási állatorvos pedig a megye részéről voltak, reggel 10 órakor kezdé meg működését s azt d. u. 2 órakor a dijjak kiosztásával befejezte. Az 56 csikós anyakancza közül 6 nyert 5—12 aranyból álló dijjat ; a 16 3éves kanezacsikó közül pedig 5 dijjaztatott. Különösen dicséretre méltók a hidaskürthi gazdák lovai, mind race, mind conditióra nézve, mi nem is csodálható, tekintve a közel fekvő tallósi ménes üdvös befolyását. * * * A mi a csallóközi vadászsportot illeti, a szárnyas vad meglehetős mennyiségben található, nyul azonban kevés van, „mit dem Vadászaikiadás geht es aber drunter und drüber, Gott bessers ! ! !" Egy csallóközi vadászat- és ló-kedvelő. ntyiot-téip. Eladó négyes-fogat. Sötétpejek, 4évesek, a rudasok 16, az első lovak 15.3 markosak; három Novio, egy North Star után — jól betanítva, jó ügetök. — Áruk 2500 frt. Bővebb értesítés a tulajdonosnál: gr. Sztáray Antalnál Nagy-Mihályon. Eladó paripa 6éves, 16 markos szép, erős, tiszta csontú pej kancza, teljesen hibátlan, kezesség mellett a gr. Lázár-féle erdélyi ménesből; igen szép járással, teljesen kezes és jól lovagolt, semmitől sem ijed, vadászatra is alkalmas. Közelben megtekinthető. Ára 650 frt. Többet e lapok segédszerkesztője S. J. F. Eladó paripák. Egy á'/sá. sötét pej telivér kancza, a. Lord Albert, anyja Charlotte, 15 markos, teljesen szelíd, belovagolt dáma ló. Ára 500 frt. Egy idősb tv. kancza, ap. Counnyngham a. Finesse, 16 markos, teljesen belovagolt paripa, 550 frt. Megtekinthetők Büd-sz.-Mihályon, a nyíregyházi vasút állomástól két órányira. Fränk Robinson lovászmester bővebb felvilágosításokkal is szolgál. Eladandók: Egy 5>/z éves, 16.3 markos sárga herélt ang. félvér, ap. Posthumus a. Snap ang. félvérkancza, Rohan Viktor bg méneséből, ára 1000 frt ; és Egy 6 éves, 16 markos pej kancza, gr. Wenckheim Rudolf méneséből, ap. Oranien anyja Remény tv. k; ára 1200 frt. Mind a két ló igen használható vadászparipa és hátas ló — többet szóval vagy Írásban e lapok segédszerkesztője (Sárkány János, Pest főhg Sándor u. 25.) Egy igen jó angol vizsla, tökéletesen bevezetve, eladó. — Tudósítást ad Pósa László, Abony, Pestmegye. Jegyzéke azon telivér-kanczáknak és csikóknak, melyek az orsz. lótenyésztési alapból Angliában Mr. Cavaliero által vásároltattak. Az árverés szombaton, october 18-kán, Pesten az egyleti lovardában. 1. Métallique, pej k. (Lord of the Mines %pyja), ell. 1864-ben," ap. Monarque, anyja Dollar anyja — Slanetól ; van mén-csikaja Lord Lyontól, ellette 1873. mártiusában ; fedezve van újra Lord LyoDtól. 2. Baionette, pej kancza, ell. 1863-ban, ap. Nunnykirk v. Bon Vivant (Sting és Dora nővére), anyja Victorine — Volcanotól, any. Columbine — Harlequintől ; Feuille de Chêne — Royal Oaktól ; van kanczacsikaja Lord Lyontól, s fedeztetett 1873 mártiusában Bally Edmond által. 3. Lady Wentworth, sg. k. (két győztes anyja) ell. 1865-ben, ap. St. Albans a. Lady Ann, ар. Touchstone a. Susan — Elistöl ; van sga kancza csikaja Lord Lyontól, s fedezve volt ugyanezen mén által 1873. márcziusban. 4. Норе, р. к. ell. 1868, ap. Adventurer a. The Rescued — Orlandotól ; any. Physalis — Bay Midletontól, any. Baleine — Whalebone-tól ; pej kancza csikóval — Kettledrumtól ; fedeztetett 1873. márcziusban Trumpeter által. 5. Hopeless, р. к. ell. 1865. ap. Vedette a. Hope, ap. Touchstone a. Miss Letty — Priamtöl ; van pej kancza csikaja Man at Arms-tól, s fedeztetett április havában Camerino-tól. 6. Lady Rose, sga k., ell. 1864. (két győztes anyja), ap. St. Albans a. Lady Sommerset, ap. Voltigeur a. Canary Bird vagy Irish Birdeatcher, fed. 1873. márcziusában Y. Trumpeter által Felvidéki vadász-iajzok. II. RÉSZ. Felvidéki fajképek. A) A tót paraszt puskás. (Folytatás.) Azon haramiák közt, kik a Felvidéken hoszszabb ideig szerepeltek, s kiknek nevük most is a köznép száján forog, legközelebb állott időnkhöz a murányvölgyi Kaprás helységből való négy Bohók testvér s ezeknek czinkosai, kik 1849 — 1851-ig kószáltak itt, s nevezetesen az 1849-ki magyar menekülőkből sokakat fosztottak ki a szulovai s grainári hágókon. 1850—51-ben az átalános lefegyvereztetés miatt sehol ellenállást nem találván, vakmerőségük növekedett s egyes lakókat, sőt helységeket nappal is megtámadtak. Végre is részint fegyver, részint akasztófa által pusztultak el. Ezeknél még most is elhirhedtebb a sajóvölgyi Henczko faluból származott Dovecz, ki a 30-ss években garázdálkodott sokáig. Sok rablást, fosztogatást s gyilkosságot követett el. Alacsony, de köpezös ember volt, s jó kedvében a kifosztott vagy megállított utasokat birkózásra hivta fel, s J