Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-05-07 / 19. szám
A r an. 16. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 151 í ellen, erős küzdelem közt 1 hoszszal, 3-dik Bertram, utánna Hannah, Bauernfänger, Napolitain, Houghton, Hurlingham, The Pacha, Playfair, ösz- j 6zesen 25 lo. Nyerem. 1330 font; idő 2 p. 14 I mdp. Cremornet Maidment lovagolta s hibáztatják, ] hogy későn kezdte lovagolni. — Másnap a hnsz- | szabb handicapben (2 1/» mfld) 10 fonttal több teher alatt pedig e dij tavali Dyertesét, a derék Dutch Skatert verte le Mornington, könnyebben mint Örömömet — három hoszszal ; 3-dik volt Uhlan (Cremorne istállótársa), utánna Schannon, Bertram (5 fonttal több mint előtte való nap e kis distancera), Napolitain s még nyolez. Idő 4 p. 17 mdp. Nyer. 900 font. — A „Prince of Wales Stakes"-t Mr. Crawfurd 4é. Nín<a?!-ja (Gangforward istállótársa) egy Blair Athole ivadék nyerte — Roquefort, Eltham, Bauernfänger s még más 8 ló ellen. * * * A „Two thausand" futására april 30-kán tekintélyes számú közönség gyűlt ki a newmarketi gyepre, noha borongós, hűvös idő volt. Flageolethan sokan biztak még, de hiába ; jogosultabb volt a hit Kaiserben, ki igazolta is azt, noha egyelőre csak azt a helyet vívta ki, melyet tavai Cremorne Prince Charlie ellenében. A nap hőse Gang Forward lett és splendid triumphban részesült. Paladin és Fontarabian visszahuzattak, az előbhi valami horzsoláet kapott, az utóbbi pedig már a hétfői kísérleti futamhau igen kedvetlenül dolgozott. A versenyre tiz hároméves méncsikó indult el egyenlő (8 stone 10 font) teherrel az 1 mfld s 17 yard táv. körülfutására, u. m.: Mr. W. S. Crawford Gang Forward (ap. Stockwell a. Lady Marie—Orlandotól) (T. Chaloner) 1 Mr. H. Savile Kaiser (Maidment) 2 Mr. F. Gretton Sole.iman (T. Osborne) 3 Lord Lonsdale Somerset (Custance) 0 Mr. J. Ross Bruce Lord Mayo (E. Martin) 0 Mr. H. Delamarre Boiard (J. Osborne) 0 Lord Falmouth Andred (T. French) 0 M. Lefevre Trombone (Jennings) 0 Ugyanaz Flageolet (Fordham) 0 Mr. Merry Doncaster (Cannon) 0 A startból mindjárt szép iram lett Trombone vezetése alatt, nyomában Kaiser, Gang Forward, Doncaster, egy csoportban ; mögöttük Soliman és Flageolet derék futásban, kissé hátrább Boyard, Somerset és Andred együtt, jóval hátrább Lord Majo magánosan. Igy haladtak a cserjésig, ahol Sommerset és Andred nyomultak a mezőny élére, Chaloner is feljött Gang Forwarddal Kaiser mellé, sőt még Flageolet is javitott helyén. A dombra fel már Kaiser és Gang Forward voltak elől s lefelé derék futásban rohantak, midőn Chaloner egy ostorcsapást mért Gang Forwardra, mitől az előre szökelt, s noha Kaiser heves küzdelmet fejtett ki a végső pillanatokban — Gang Forward jó nyakhoszszal győzött. Soleiman három hoszszal Kaiser után, Boyard meglehetős negyedik, Flageolet 5-dik, utánna kissebb nagyobb közzel Doncaster, Andred, Sommerset. Idő Benson szerint 1 p. 46^ mdp. A Derby-fogadások ennek következtében következőleg állnak : 4 : 1-ért Gang Forward ellen, 5 : 1-ért Hochstapler „ 11 : 2-ért Kaiser „ 15 : 1-ért Sommerset „ 20 : 1-ért Suleiman „ 20 : 1-ért Paladin „ * * * Az „One Th0USand a-et május 2-kán Lord Falmouth 3é. Cecilia kanczája (a. Blair Athole a. Siberia) nyerte biztosan majd egy hoszszal Mr. Long Angélája ellen, mely az utolsó 10 ölön hevesen vágott fel hozzá, 3-dik Windermeere egy nyakkal, 4-dik Maria Stuart, 5-dik Silver Ring, 6-dik Wild Myrtle. Renard gr. Amaliája az utolsók közt. 14 futott, köztük Spada és Blue Light is. Idő: 1 p. és 46V2 mdp. * * A „Newmarket-Stakes '-t ismét Lord Falmouth lova, Andred (Blair Athole —Woodcraft) nyerte két hoszszal Fontarabian, Negro stb. ellen. * * * A doncasteri gyepen a „Yorkshire St. Leger "-t 2 mfldön Baltazzi H. Defenceje nyerte 4 hoszszal 14 stone alatt (21 f. külön) Queen of Diafontosabbra nem emlékszünk, s végül свак annyit szabadjon még megjegyeznünk, hogy gr. Széchenyi, kinek D'Orsay és gr. Török mellett legtöbb érdeme van e társulat alapításában, emlékezzék meg máskor, ha ilyeshez fog. a magyar közmondásra : fogadd a a házadba s s a szerint kezdjen hozzá. Tekintetes szerkesztő ur ! A. „Vadász- és Verseny-lap" 18. számában közlött pozsonyi futtatás balesetére nézve ezennel megjegyzi : 1-ször. Hogy Wilson nem halt meg, sőt ma reggel — minden orvosi figyelmeztetés daczára — erőszakkal a kórházat elhagyta. 2-szor. Wilsont a baleset nem azon fordulópontnál érte, hol ezelőtti években ifj. W. B. elbukott, és ezeD forduló sarok már akkor kiegyenlítetett. 3-szor. Wilson belülről akart előre menni, és Brias ezen veszélyre őt többször figyelmeztette, neki eleve megmondva, hogy öt előre nem bocsájtja, és igy Wilson maga lett oka a sajnos esetnek, neki menve egy belől álló zöld — és nem fehér oszlopnak, — hol a jobb kengyelvasat vesztette el. A mi a futtatási helyiség netaláni kiigazítását illeti, minden figyelmeztetést kész tekintetbe venni a rendezőség. Pozsonyban, 1873. május 3-án. A pozsonyi pálya rendezősége. Külföldi gyepek. Angliában mult héten a „City and Suburban" és a „Great Metropolitan" két nagy handicapjét futották april 22. és 23-kán, s mindkettőt Mr. Brayley 5é. Mornington-ул (ap. Arthur Wellesley a. Blondelle — Orlandotól) nyerte meg, mindkét izben középszerű teher alatt, de a legjobb társa ságban; és pedig a „City and Suburban" 1 'Д mfldjét 7 st. 13 f. alatt Cremorne (9 st. 2 f.) — Meglehetősen, sir. — Azt hiszem egy pohár sherry nem fog ártani, Jöjön ön, üdítsük föl kissé a gégénket, — szólt Broughton nyájasan. Miiles, az állomásfőnök, aznap már több pohárkával hörpentgetett föl, mi kissé meg is látszott rajta, de hát nem utasíthatta vissza a szívélyes meghívást s követte Broughtont, mint az áldozatra szánt bárány. Sherryt parancsoltak s azt egész éldelettel szörpölgették. -*- Most pedig én rendelek egy üveggel, sir, szólt Miles. — Amint tetszik, — válaszolt Broughton, ki az ivásban ugyancsak mester volt. — Ez esak a finom gyógyszer, — szólt Miles s a világosságnak tartva poharát, mint nagy borismerő, fontos képpel szemlélte azt. — Valóban finom itóka ! — Bizony többet ér egy kivert ebnél, — monda Broughton, ki tudta, hogy társa sokat ad az ő véleményére. — Már az igaz, sir, hogy itt felséges italt adnak. Ne innánk-e még egy üveggel ? — Amint önnek tetszik, — viszonzá Broughton, vállat vonva. — Még egy üveg sherryt kérünk, miss, — kiálta az állomás-fönök a fölszolgáló hölgyhöz. — Csak aztán jó régi legyen az. Nem bánjuk akár Manzanilát, akár pedig Vina di Pastát, csak a javából, angyalkám. — No no, mister Miles, — szólt a leány ujjával tréfásan fenyegetőzve. — Mit mondana önnek a neje, ha megtudná, hogy engem angyalkájának nevez ? Miles idegesen tekinte körül, meggyőződni óhajtva, vájjon kedves életpárja lát- és halltávon kivül esik-e tőle, — mert hát a derék asszonyság a féltékenység gyötrelmeitől űzetve, nem egyszer szokta követni férjének lábnyomait, — s midőn veszélyt semmerröl nem sejtett, nekibátorodva, még egy csókot is merészelt kérni a leány cseresznye pirosajkairól, mit ez azonban megtagadni tőle jónak vélte. — Többet ér ez a csóknál, — szólt Broughton, midőn a tele palaczkot feladták. — Bizony, meglehet, — hagyta rá az állomásfőnök. — Az ég tartsa meg önt sokáig, — tevé utána, poharát ajkához emelve. Broughton némán bókolt fejével s aztán igy szólt : — Majd el is feledém : én holnap a városba akarok berándulni a 7 óra 25 perezkor indulandó vonattal s lovamat is magammal viszem. Rendelkezhetik-e még ön egy lószállitó box-al ? — Azonnal távirhatok, hogy küldjenek egyet. Hanem ez sem érkezhetik meg előbb, mint reggeli kilencz órára. Egyébiránt gondoltam valamit. Az underwoodiak rendeltek egyet meg, mely két lóra is elég. Ok csak egy paripát szállítanak a Derbyre. Sokat beszélnek e lóról. Mondják, kitűnő állat. Nos, e lóval együtt az önét is elszállíthatnék ; szépen elférnek egymás mellett. — Igen, ha ön bir annyi tekintélylyel, hogy netaláni ellenzésük daczára is helyet szoríthat lovamnak. — Bizza csak rám, — válaszolt az állomásfőnök, — majd elrendezem én a dolgot. Ép akkor egy kéz nehezedett a beszélő vállára. — Miles! Az állomásfőnök összerázkódott. Kedves életpárja állott háta mögött. — Megyek már, édesem, egy pillanat alatt, — szólt remegő hangon, a bor-maradékot gyorsan fölhörpentve. — No csak aztán el ne feledje ön a boxot holnap reggelre, nehogy lovam valamikép lemaradjon, — kiállta Broughton a távozóra. — A világért sem sir, — felelt Miles. Jelszavam : „firm as a rock". Azzal sietett neje után, ki már türelmetlenkedett az ajtónál. Broughton, miután tartozását kiegyenlité, nyugodt lélekkel liagyá oda az ivótermet, mint ki tökéletesen jól intézte dolgát. Még egy álló hét volt rendelkezésére, mely idő alatt sokat lehete elkövetni. Midőn a szállodába ment, már nyugtalanul várta őt Ned Lowther. — Mindent elrendezett ön? — kérdé Ned. — Kétségkívül mindent, amint lehetett. Az állomásfőnök megigérte nekem, hogy az underwoodi népség által megrendelt szállító box felét rendelkezésemre adja. Ön vállalandja magára a groom szerepét s gyógyítja meg azt a bizonyos paripát. — De hát hol az a szer ? — Nálam. Broughton egy jól dugaszolt kis üveget vett elé zsebéből, melyben valamely barnás folyadék volt látható s átadta Lowthernek. — Ezt ugy kell a lónak beadni, mint ahogy az orvosságot szokták. Valószinüleg Little Joe vagy Simon Péter utazik a lóval a boxban, noha még üdvösebb lenne, ha egyik sem őrködnék fölötte. Egyébiránt van itt néhány páczolt szivar is, melynek kábitó hatása van s szükségből szintén alkalmazható. Én magam vállalkoztam volna erre, de hát nem lehet, mert az a ficzkó enpem jól ismer s a dolog könnyen gyanút kelthetne, és igy önnek kell végeznie e dologban. — Jól van ; é n készséggel vállalom azt ma gamra.