Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-08 / 2. szám

10 VADÁSZ- ÉS VERSENT-ЬАР. JAMUÁK 8. 1873. ivad. vers. frtot Chattanogoa, Orlandotól ..2 9 12830 Hospodar, Monarquetól. . . 3 7 12620 Marquis, Stockwell. . . . 10 22 12460 Newminster (kim.) Touchstone. 8 12 12420 Caterer Stockwelltől ... 1 2 12000 Taxophilite, Longbow ... 11 11950 Athersrone, Touchstone . . 6 8 11690 Ranger, Volflgcurtől ... 2 7 11640 Arth. Wellesley, Melbourne . 7 13 11450 Caterer, Stockwell . . . 615 11440 West-Australian, Melbourne . 3 12 11300 Breadalbane, Stockwell . . 4 7 10870 Knowsley, Stockwell ... 4 8 10700 Gladiateur, Monarque ... 4 7 10670 Remus 2 5 10000 így megy ez tovább, összesen 106 apalovat számítván fel, köztük a nálunk és a continensen levő ivadékaik által ismertebbek közül megemlíthetjük még : ivad. vers. frtot King John, Kingston . Loiterer, Stockwell. Soapstone, Touchstone . North Lincoln, Pylades Carnival, Sweetmeat-től Asteroid, Stockwell Sydmonton, Vengeance. Egy ily száraznak látszó névjeoyzékböl csodalatos dolgokat olvas ki a lelivér-kedvelő. Itt van az öreg Stockwell, a mindenki száján élő hires apaló, mely maga ugyan kimúlt már, de I ivadékaiban, ugy látszik, örökké győztesen fog élni a verseny-gyepeken. Az idén is O-Auglia 106 egynehány apalovai közt az első két helyet foglalja el fiával Blair Atbollal, s utánna még 17 fia van már az apalovak közt, kiktől közel másfél száz győztes unokával uralja a gyepeket, min' denütt a Stockwell nevet hangoztatva. — Nemde nagyszerű, erőteljes lehetett e ló késő koráig, mi- i dőn még az idén is saját fiaiból és leányaiból 19 nyerő futott ; s mig legöregebb fia az apalovak élén tündököl, legifjabbik unokáival Prince Charlie és Cantinierrel is az első helyeket foglalja el az idei 2 e's 3évesek közt. 7 12 9580 7 12 9520 6 16 8660 4 7 7910 4 6 7400 4 6 5700 2 2 5100 Azután mennyi kitűnő unokája van nálunk Blair Atbol, Clifden, The Duke, Tunderbolt, továbbá Camerino, Lord Lyon, Marquis, Loiterer után, s mily érdekes látni, hogy az elöl emiitett és ott is jobb helyet foglaló apalovak ivadékai nálunk is jobban prosperálnak, mig Camerino, Loiterer, Marquis, stb. csikai nálunk is hátrább állnak. Kivétel egyedül Knowsley és Grimston volnának, melyek fiai Stanley és Adonis — mint unokatestvérek — becsületére válnak egymásnak. Emlékezünk még, hogy midőn legjobb hazai tenyésztményeinkkel (Cadet, Comus) csak játszott Adonis, akkor egyedül Stanley volt az, ki öt megizzasztotta. S mégis azt kell látnunk, hogy mig Grimstont a porosz kormány 20,000 talléron tartá meg, addig Stanley 15,000 írtért nem talál vevőre; pedig Stanley mint apaló helyesebb arányokkal bír. Grimston igen magasan áll s kissé kurta is. Hová vezetik az embert a szemlélődések, pedig még Newminslert akartuk kissé végig nézni, miután oly sokat hallottunk felöle Cambuscan megvétele alkalmából. Newminsternek (mely maga már szintén kimúlt) 7 fiát találjuk az apalovak közt, s magától is 8 győztes futott még a gyepen. Értékükről azonban meglehetős arányt nyújt az: hogy mig Stockwell 19 csikaja 120,000 forintot keresett az idén, — Newminsternek 8 ivadéka csak 12,000 forintot tudott összeszerezni ; s mig igy amannál egy-egy lóra 6000 forinton felül jut, emennél csak 1500 frt esik. Még jobban illustrálja ezt Lord Clifdenben (mint Newminster legjobb fiában) unokáinak nyereménye — a Stockwell-Blair Athol csikók irányában, csak egy kissé össze kell hasonlitni. Lord Clífdennek igaz hogy hárommal több ivadéka van , de képességükre nézve messze állnak a Blair Athol csikók mögött, mert mig ezek mindegyikére 6000 frt esik a 144,000-böl, addig Lord Clifden 27 győztesére egyenként csak 3100 frt jut a 9700 írtból. — — így lehet ezt még tovább fűzni in infinitum, a következtetéseket azonban azoknak hagyjuk, kiket leginkább érdekel. S — s. Myilt-téip. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Fedező mének: TallÓSOn, a galanthai vagy diószegi vasúti állrmástól 1 óra járásnyira : 1. NORTH-COUNTRYMANN fedez Istállópénz .... 2. Y. ENGLAND fedez . . . Istállópénz .... A kanczák ellátása piaczi áron számíttatik Maw lovászmesternél Tallóson. 50 írtért. 5 frt. 25 írtért. 5 frt. Eladó lovak: 1. Y. ENGLAND , ар. Old England , anyja Fliyng Polka; 16% markos, hibátlan jó vadászié és paripa ; ép, egészséges, jó fedező csődör. 2. FEJÉR, szürke, 15 markos csődör, hibátlan, jó, szép (hack) paripa és könnyű teher alatt vadászló. 3. Szürke, 16 markos vadászló, WHITE COCKADE telivér, egészséges steeplechasser. Az árak iránt tudakozódhatni Cseklyészen W. Philips urnái. Kerestetik 80—íoo pár eleven fogoly. Ajánlatok Schuster Ferencz főerdészhez Iharosberénybe intézendök Nagy-Kanizsán át. Egy végzett okleveles állatorvos, ki jelenleg Magyarország egyik legjelentékenyebb magán-ménesében mint ménesmester működik, a kocsi- és hátas lovak idomitásában kellő jártassággal bir s a gazdászati téren is hat évig működött, illő feltételek mellett fentirt minőségben alkalmazást keres. Bővebb tudósítást ad a szerkesztőség. Egy ügyes lovászmestert vagy idomárt ajánlhatunk — az ilyet szükséglőknek- Szerk. A gyep titkai vagy: hogyan nyerik meg a Derbyt ? (Folytatás.) II. FEJEZET. Nat Dalton istállói. Az oxford-streeten tul, távol a főközlekedési utczák zajától, néhány magas ház falai alatt nyúltak el Nat Dalton istállói. A csöndes, szemetes, pusztulásnak indult „Fitzroy Square" szomszédságában voltak ezek, Londonnak oly részén melynek fényes múltja rég letűnt. Hanem hát a bérkocsisok ott igen alkalmas szállásokat találnak mind magoknak, mind lovaiknak a Grafton-istállókban, mig kocsiaik a bejáratnál állanak rendesen. Az istállók eléggé szerény külsejüek ugyan, de a jobbakban azért mégis igen értékes lovakat találhatni. Különösen a Blennerhasset-osztályra, mint azt ezentúl nevezzük, kiváló gond volt forditva. Nat Dalton kivétel nélkül a legélesebb eszű ember volt Londonban a maga nemében. О nagy turfita volt, minden évben „könyvet adott ki" és minden évben nyert. Nem is azért bérelte ö a Grafton-istállókat, mintha szegény ember lett volna ; teljességgel nem. Az istállók igen jól jövedelmeztek neki, felszürték őt és képessé tették arra, hogy egy kis pénzt vervén élére, azzal pályafutása kezdetén fogadásokat tehessen. Főelve volt Natnak, arról a lépcsőről, melyre egyszer fölhágott, le nem lépni. Lakhatott volna ő a „May Fair" valamelyik házában is, ha éppen abban telt volna kedve, hanem hát ő igy gondolkozott : „Lovak közt születtem, nevelkedtem s jobb szeretek ezek közt tanyázni, mint a kétlábuak között. Mit érnék én azzal, ha pompás házban laknám, mely minden jövedelmemet elnyelné, s mit mivelnék én ott, ha társaimmal együtt nem iddogálhatnék és pipázgathatnám, mint a hogy azt rendesen tenni szoktam?" A Grafton-istállók paripái átalában véve nem a legkiválóbb jelességüek voltak. Egyébiránt a lovak tulajdonosai kifizették neki az istálló-helyiségért járó dijat — s ez volt a fődolog. Blennerhasset Londonba érkezésének napján már számos oly ügylete volt Natnak, melyek bő erszényét szépen megtölték, s hogy ugy szóljunk, „jó rendben állt szénája." Amint a nyolez órát ütötte, nyugtalanul járt-kelt föl s alá ; zsebóráját vizsgálgatta, majd lement az udvarra sétálni, nézegette a ködöt s jobbra-balra tekintgetett. Végre lódobogás hatott fülébe s arcza kiderült ; nyugtalanul várta az érkezőt, mely azonban nem más volt, mint kocsiló, mely nehéz napi munkája után ezammogott haza. Volt ott egy korcsma is, melynek bejárata fölött ez volt fölirva: „The Running Horse." Nat e külön épület felé irányzá lépteit, fölnyitá az ajtót s belépett. Középkorú s középtermetű férfi volt ö. Öltözetével nem sokat törődött, orra is megrezesedett kissé, de mindamellett eléggé vonzó, nyájas arczu volt. Kezet szoritott a korcsmárossal s „hot gin"-t kért. Csaknem ugyanakkor két férfi lépett be a „Bunning Horse"-ba. Ugy ismerte őket Nat a versenytérekről, mint önmagát ; kit-kit sajátságairól. Azonban Natot is ösmerte mindenki, még pedig arról az oldaláról, hogy ha veszt, mint becsületes emberhez illik, fizet, а mi különben csak a ritka esetek közé tartozott. Már Cristopher Broughton, vagy a mint öt gúnynéven hivták, gentleman Broughton és Ned Lowther egészen másfajta emberek voltak. Broughton egykor a hadseregben szolgált, melyet nem a legajánlóbb bizonyitványnyal hagyván oda , s Haymarket embere lett. Ha pénze elfogyott a barátai nem voltak többé hajlandók szorult pénzügyi helyzetén segíteni, hol a tekeasztalnál, hol a gyepen kísérelt szerencsét. Télen azonban nagyon bizonytalan életmódott folytatott. Barátja és elválhatlan társa egy kiskereskedőnek a fia volt, ki tizenhat éves kora óta saját esze után élt. Nagyon otthonosan érzé ö magát a tekéző-termekben, a versenypályákon és az éji tivornyák helyiségeiben. Ok ismerték Nat Daltont és ez is őket. — Jó estét ! — szólt megfordulva, a belépők üdvözlését viszonozva. -r- Förtelmes esténk van Nat, — jegyzé meg gentleman Broughton. — Bizony nem nagyon felséges, — volt a válasz. — Mit szándékozik ön egy játszmára tenni, Nat ? — tudakozá Ned Lowther. — En tartom azt ! — Hát ha éppen kívánja, áll egy légy, s bolond a ki tartj a, •—• feleié Nat, ki röviden szokott elbánni az emberekkel, ha valami nyereség nem kínálkozott, vagy még közel kilátásban sem volt. — Majd tartom hát én, — monda gentleman Broughton. — Tegyen hát ! — Ned Lowther nagy nehezen egy darab réipénzt kaparászott elő mellénye zsebéből s büszkén dobá az asztalra. V. v.^