Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-19 / 12. szám

MÁRCZIUS 19. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. l 03 njyiímtf. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. eladó: Négy hámas ló, félvér, három herélt, egy kancza (jukkerek) 6év., mértékök 15 és 15, 1 ; megyszin, pej, szürke, sárga és fekete ; behajtva, hibátlanok, áruk 1000 frt ; minthogy magam nevelem, szándékszom másokat befogni. Értekezhetni Juhász Lajos gazdatiszttel SzilágyNagyfalun, utolsó posta Szilágy-Somlyó. A vevő kivánatára megtekinthetés végett előreküldött értesítés után a lovak a csúcsai vasútállomásra szállíttatnak. Két 16 markos carossier, szegsárga, egyik herélt, másik kancza, nagy actióval, hibátlan. Ára 1500 frt. Egy erős doppelpony, hibátlan, 5éves, erős trapp, kellemes galopp. 400 frt. A szerkesztőnél. Eladó egy pompás négyes fogat, szögsárgák, a Caroussel próbáin be voltak mutatva. Tudakozódhatni a szerkesztőségnél : d. u. 3 — 5 között. Indítvány a vadásztörvény némely szakaszainak módositása tárgyában. Az uj vadásztörvény oltalma alatt immár egy vadászidényt átélvén, sajnossan tapasztaltuk a gyakorlatban, miszerint a vadásztörvény — a népszerűség nyomása alatt ekkép szerkesztett alakjában nem hogy üdvös és czélszerünek mutatkozott volna, épp az ellenkező valósult, mert bátran el lehet mondani, hogy hazánkban ez egy évi időközben is vadállományunk jelentékenyen apadott, söt ha tekintetbe vesszük egynémely nagyobb birtokosoknak épen a czélszerütlen vadásztörvények életbeléptetése következtében származott elkedvetlenedés okozta ama rendelkezéseiket, melyekben az eddig haszonnal tenyésztett vadállomány teljes kipusztítását azon okból tették kötelességévé az illető vadászszemélyzetnek, mert a szomszédos községi határokban vég nélkül űzött úgynevezett lesivadászás miatt a tenyésztést immár haszonnal nem eszközölhették, méltán aggodalmakra ébreszthette az ország legnagyobb részét, a mennyiben e módon kevesbülendö vadállomány forgalom és kereskedelem tekintetében megszünend a piacz egyéb keresett áruja lenni, s igy közvetve az állam is egyik jövedelemforrását, ha nem is teljesen elveszti, de mindenesetre az egyes adózók jövedelmeinek ilyetén módoni csökkenése által •— meggyengiti. E tentebhi állitásunk valódiságát mindenki belátja, e igy azt tüzetesebben és részletesen indokolni felesleges, — de másrészt e lapok korlátozott kerete sem engedi, hogy igen hosszasan értekezzünk oly tárgy felett, mely már eléggé mpgvitattatván, minden vadászkedvelő előtt sajnosan bevalósittatott, hogy a vadásztörvények jelen szerkezetükben nemzetgazdászati szempontból is czélszerütleneknek, sőt ily alakban tarthatatlanoknak bizonyultak; s ámbár e sorok írója és vele számtalanok jól tudják, hogy Magyarországban még a ezébzerü és üdvös törvényeknek is nehéz tiszteletet szerezni, s inkább a kevésbé czélszerü törvény szigorú és erélyes ellenőrzése is több hasznot hajtana, mint a jó és üdvös törvények elhanyagolása avagy teljes ignorálása, — mindazonáltal a jövőnek jobbrafordulta reményében készséggel járu lünk segitségére az üdvösebb rendszabályok előteremtésére. Ennélfogva inditványkép javaslatba hozzuk, miszerint az ország minden részeiből beszerzendő tömeges aláírásokkal ellátott kérvénynyel az országgyűléshez fordulva, benne a jelenleg fennálló vadásztörvény némely szakaszainak megváltoztatását kérvényezzük, mely kérvényben körülbelül e következő módosításokat véljük feltüntetni. I. A vadásztörvény 2. §-nak 1-sö és 2-dik pontjait oda kívánjuk módosítani, „mikép a 100 catastralis hold helyett 1200 • ölével számított 200 hold képezze a minimumot. " mert : mig egyrészről országszerte inkább vannak a kisebb birtokok 1200 • ölével felmérve, s igy a többségre kell tekintettel lenni, — másrészt nemzetgazdászati szempontból különösen a vadállomány emelkedhetésének tekintetéből előnyösebb lenne nagyobb területet minimumkép felállítani, és ez mindenesetre inkább mérvadó, mint azon kisebb birtokosoknak figyelembe rétele, kik a 200 holdnyi terület megállapításával a vadászat jogosítványától elesnek. II. A 3. § egészen elhagyandó s helyette e következő § teendő : A 2-ik § alá nem tartozó ingatlanokon a vadászati jog a közigazgatási hatóság közbenjöttévcl tartandó nyilvános árverésen — legalább 3 évi tartamra haszonbérbe adandó." — A feltételekben — ha azon tulajdonosok, kiket a bérbeadandó ingatlan fele részenél több illet — kívánják, a lovas vadászat megtiltható. A haszonbérbe vevő tartozik a haszonbért évenkint előre lefizetni. Az árverezők kötelesek bizonyos megbatározott összeget óvadékul az árverés alkalmával letenni, mely összeg az első évi részletbe beszámítandó lesz. A haszonbérbe vett vadászati jognak alhaszonbérbe adása, valamint az úgynevezett vadászati engedélyeknek bizonyos fizetés melletti kiadása tilos. A haszonbér az illető község iskoláira fordítandó. Mert : mig egyrészről a községbeli úgynevezett paraszt puskásoknak megkevesbülése folytán a vad szaporulata biztosan várható, másrészt a vadászati jog haszonbérbeadása folytán befolyandó összeggel országszerte az iskolák mindenesetre jelentékeny segélyben részesülendnek, mert ha a haszonbér az egyes földbirtokosok közt birtokaránylag felosztatnék, némely községben némely birtokosnak alig néhány krajezár jutna osztály-részül , holott amúgy az egész haszonbéri összeggel éppen a községi lakossag érdekében a tanügyet elő lehet mozdítani, s ha a haszonbéri összeghez még — a nem mezei rendőri kihágás folytán megítélt pénzbírságok is hozzáadatnak, az iskolák országszerte bizony nyal jelentékeny javadalmazásban részesülendnek. Hogy a lovas vadászat megtiltható legyen, azt ismét igen könnyű indokolni, mert mig egyrészt a lovas vadászat a vadtenyésztésnek és szaporulatnak akadályul szolgál, másrészt közgazdászati szempontból a veteményekben jelentékeny károkat idéz elő. A lovas vadászat módja — kevés vadat feltételez, mert akár az agarászat, akár a falkászat bizonyos rendszerrel és zavarok nélkül csak oly területen gyakoroltathatik sikerrel, hol a vad inkább csekély mint szerfelett nagy számban található ; söt a mennyiben a falkavadászat egyik neme a rókavadászat, a rókák szaporítását czélozza, ezen kártékony állat szaporitásánál hatalmas ellenséget táplálunk az apró vad pusztítására. Az alhaszonbér és az úgynevezett vadászengedélyek a mult idényben már is károsoknak bizonyultak. Igen sok község a vadászatot nem adván haszonbérbe, az illető lakosok vadászkedvelő része bizonyos csekély összeg lefizetésének kötelezettsége mellett (mely összeg vagy igen sok fáradsággal vagy épen nem hajtatott be) a vadászatot szabadon gyakorolták, ezen felül még vadászkártyákat is osztottak ki, — söt bizonyos egyéniségeknek a vadászatot meg is engedték. Más községekben pedig zsidók nyerészkedési szempontból ugyan haszonbérbe vették a határbeli vadászatot, ezek aztán nagy albérletbe adták vagy számos jelentkezőnek bizonyos dij lefizetése mellett vadászati jogosítványt szolgálttattak, s igy boldog boldogtalan már csak azért is vadászott, mert a vadászati jogosultság megszorítása ingerlőleg hatván, — a vadászjogositványban az úrhatnámot s mondhatni a divatot affectálta még olyan is, ki eddigelé fegyvert sem vett kezébe ; szóval akárhány községi határt találhatni, melyben eddig mégis csak volt kis vadállomány, most azonban a fennebb ecsetelt eljárás folytán a vadnak még nyoma sem látszik, mert e nyerészkedési müvelet folytán megszaporodott vadászok a vadat kimélet nélkül teljesen kipusztították. Következménye aztán ez abnormis helyzetnek az lesz, hogy jövő évre a községi határ vadászati jogát sem bérbe nem veszi, sem vadászkártyát nem fog váltani Nimród seregéből senki sem. III. A 4. §. mert benne számos súrlódásnak és pernek magva van elhintve — egyszeffüen elhagyandó s helyette kimondandó, hogy a vadászati jog a közös legelökön — erdőkben és nádasokban a községet illetvén — a községi határral együtt haszonbérbe adandó. IV. A 10. § ekkép lenne módosítandó : Az általános vadászati tilalom tart február 1-től augusztus l-ig. Mert a fürjvadászat különösen tiltva nem levén, a fürj vadászat czimén a mult idényben is számosan már az aratás után lődözni kezdték a nyulakat és foglyokat, s igy miután nálunk a fogolyféle már augustus 1-én teljesen kifejlett, a nyulsüldők pedig szintén ez időszakban Ízletes harapni valót képeznek : már csak azért is megengedendő volna a vadászat augusztus Í vel, mennyiben azok által is, kik a fürjeket még aug. 1-je előtt már lődözik — ez időpont kevesebb önmegtagadással megtartathassék. V. A 32. § ama szabványa helyett, melynélfogva a pénzbírságok másik fele a község szegényei javára esik, az volna teendő „hogy a pénzbírságok másik fele a határbeli község iskolái javára esik;" kivételt képeznek a mezei rendőri kihágások folytán megitélt bírságok, melyek mikénti hováforditására nézve a mezei rendőrségi törvények szolgálnak zsinórmértékül. Végre a vadászati jogosultság bizonyos összeggel megadóztathatnék, mely befolyandó összeg községi ezélokra lenne fordítandó. Ezek volnának nézetem szerint a módosítások melyeket az országgyűlés elfogadhatna, s e módosításokkal azt hiszem átalában az ország vadállományának szaporulata el lenne érhető. Eöri Farkas Kálmán.