Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-10 / 1. szám

6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁIÍ 17. 1872. eljárásuknak köszönhettük azt a csekély ered­ményt is. 31-ikén a „Zláta" hajtás. Ez szomszédos az előb­benivel s feléje is hajtaték vissza. Vérmes remé­nyekkel állottunk fel, az idö is kedvezett, de sze­lünk nem volt a legjobb. 8 darab zerge mutatko­zott mindössze több csoportra felosztva. Véleményem az volt felölük, hogy ugyancsak a tegnapi hajtáson mentek át s meg voltak nagyon riasztva, melly hitem azon körülmények folytán is erősbült, hogy először oily lent mentek át vonalunkon, a hol már fegyveres nem volt, csak egy szál hajtó ; másodszor hogy ezen hajtó, kinek feladata volt azon helyen utjokat állani, minden erőlködés daczára sem tudta a zcrgéket irá­nyuktól visszariasztani, el is mentek mind egy szá­lig lövés nélkül. A hajtás után mondta egy hajtó, hogy látott egy nagy csápot, fent eltört első lábbal s állitá, hegy más valaki segítségével meg is fog­hatta volna.*) Ezt azon zergének véltük, mellyre én tegnap lőttem s melly, fájdalom, igen alant kapta a golyót. Sept. l-jén „Bukura" hajtás. Ez a legjobb hajtá­sok egyike, a mi ezúttal is kitűnt ; ugyanis olly tömegesen jöttek a zergék, hogy hozzávetőleg is 30 darabra lehetett becsülni. Ezek közül egynehány különválva lövésre került, egy el is esett, több lö­vést kapott, de szerencsésen elmenekült, mit részben a metsző szélnek köszönhetnek. A többi zergék át­törtek. 2-án „Zseminye" hajtás. 11 darab zerge jött elő; ezek nagy része áttört, más része ugyan kapott lö­vést, de azért elillant. 3-ikán. Ezen nap kezdődött a lemenetel, s sátrain­kat a „Vále Reászká"ban ütöttük fel, melly nem messze esik a Burla hajtástól Ez utóbbi 4-ikén kez­dődött. Egyetlen egy csáp volt látható. A rosz idő­járás nagyon sulyosbitá a járást, mit észlelni lehe­tett a hajtőkön, kik máskor nyugvó-idejöket is mu­latozással, tánczczal tölték ; mire ezúttal épen nem mutatkozott hajlam. A vadász-idény alatti halászat is rosz volt. Alig lehetett egy-egy pisztrángot fogni. Azelőtt pedig fenn voltunk egyet-mást elintézni s rövid idő alatt 120 darabot a legnagyobb könnyűséggel fog­tam ki másodmagammal. A felügyelet nagyon hasz­nos, s a pisztrángoknak nagy szaporodását is észlel­tük. Vajha nem kerülne a „Nagyviz" sorsára, melly szintén birtokunkhoz tartozik s még sem tudtuk a Dynamit-halászat ellen megóvni. Illetékes helyen panaszt is emeltünk e miatt, de elégtételt eddigelé nem kaptunk. Br. B. T. A nagykárolyi vadkan-vadászatok felette ked­vező eredménynyel végződtek. A hajtás 3 napig tartott, jelenvoltak a grófi család tagjai, továbbá gr. Széchenyi Béla, gr. Csekonits Endre s még né­hányan. Lövetett összesen 87 darab., és bele szá­mítva a sebzetteket, mellyek csak másnap szedet­tek össze, valószínűleg a százat elérendi számuk. Legtöbbett ejtett, mint halljuk, gr. Széchenyi Béla, ki vagy 14 darabot lőtt, többi közt egy, a serteva­dak által kitúrt 3 mázsás vadkant. Érdekes episodo­kat hallottunk a hajtásokból : mint kellett egy agya­rast. három lövéssel a más világra küldeni ; mint tört belé egyikbe a dákos nyele, milly hatalmas erő­vel kellett a kimúló állattal küzdeni stb. Reméljük, hogy legközelebb ez érdekes vadászatnak bővebb leírását hozhatjuk. Egy lövésre 3 db fó'vad ! Malaczkáról irja Po­koruy erdőmester ur — ki közleményeivel bennün­ket is többször inegöi vendeztet — a Jagdzeitung­nak a következő igen érdekes eseményt „Deczem­ber 11-én gr. Pálffy Miklós ur a miklóstelki erdőbe szánkázott ki, hogy néhány darab sutavadat löjjön. Alig ért a gróf az erejöbe, midőn egy falka vadat pillantott meg, mely a sötét fenyvesek közt elszé­ledve s apró cserjéstől elfedve volt. Mintegy 120 lépésnyire e helytől a gróf lemaradt a szánról s egy vastag fenyő mellé vonult, hogy egy szarvas­borjura lőjjön, mely hóval borított fenyöbokor előtt állott; mellelte pedig anyja ácsorgott. Abban a pillanatban, midőn a gróf a borjura czélozva el­nyomta a ravaszt, a szarvastehén előreszökött és pedig egyenest a lövésbe, — ugy hogy azonnal látni lehetett, miszerint találva van. Midőn a gróf a lövés helyére sietett, hogy a sutának a kegyelem­döfést megadja — talál ott egy harmadik darab vadat is megdermedve; — tehát a borjú, melyre a gróf czélozott, a tehén és még egy harmadik vad, mely a bokor mögött állt, egyetlen lövésre estek el. Mind a három vállapon volt keresztül lőve. - Ál­talában e cserkészet igen szerencsés volt ; a gróf 8-szor lőtt és 10 db fővadat ejtett el. Körrendelet am. k. jószág-igazgatóságokhoz. *) Miután a kincstári területeken lévő vadászat eddigi értékesítésének módja a rövid időn megjelenő vadászati törvény által rendezendő viszonyok közt többé meg nem felelend, felhívom az igazgatóságot, miszerint a kezelése alatt lévő összes erdő- és mező­gazdasági területek vadászatának emelése, s az ide csatolt "/• törvényjavaslat szellemében való értéke­sítése czéljából, a vadászat terén avatott erdészek­ből a esetleg más, e tárgyban illetékes bizalmi egyénekből alakítandó, az igazgató vezetése alatt működő bizottságot hivjon össze, s ez elé megvitatás és véleményadás végett a következő tár­gyakat terjeszsze : 1) Miként és mily nagy vadászkerületekre lenne az igazgatóság kezelése alatt álló összes erdő- és mezőgazdasági kincstári terület a vadászat neme, péld. nyúl, róka, őz, szarvas, medve, vaddisznó sat. szerint s a helyi viszonyok szoros tekintetbe vétele mellett beosztandó ? 2) Mily módon lehetne a vadállományt az egyes kerületekben a helyi viszonyoknak és a földmüvelés érdekeinek megfelelő mértékben tetemes költség nélkül és lehető legrövidebb idő alatt emelni. 3) A tervezendő vadászkerületek bérbeadása ese­tére hány évre terjesztessék ki a bérlet s mily ha­sonbérszerzödési feltételek volnának megállapitan­dók, hogy ezek által a vadállománynak nemcsak fentartása, hanem gyarapítása mellett a kincstár érdeke megfelelő haszonbér által is kielégíthető legyen. Különös figyelem fordítandó itt a vadászat rendszeres gyakorlatának s a törvényszabta tilos idő megtartásának ellenőrzésére, valamint arra is, hogy azon esetben, ha bérlő bármi oknál fogva külön és elegendő vadászati őrszemélyzetet nem tarthatna vagy tartani nem kívánna : lehetne-e és mily föltételek mellett a kincstári erdövédsze­mélyzetet az idegenek által bérelt vadászat őrzésé­vel is megbízni ? A bizottság véleményének tekintetbe vétele mel­lett az igazgatóság által tervezett vadászkerületek, az e czélra (l'' = 200, legfeljebb 400 öl mértékben) készítendő átnézeti térképen kirivó határvonalokkal tiintetendők ki, mely térképen a helyrajzi tárgya­kon kivül különféle színezés által megkülönbözte­tendök a mezőgazdasági és erdőterek, ez utóbbiak tűlevelű és lombfa szerint. Hasonlókép magán a térképen feljegyzendö az egyes vadászkerületek tér­tartalma a mivelési ágak szerint ; továbbá a vad­állománynak megközelítő nagysága s az utolsó évek átlagában évenként elejtett különféle vadaknak, még pedig nemcsak a hasznos, u. m. szarvas, vad­disznó, őz, zerge, süket- és nyirfajd, császármadár, *) Rendesen 8 —10 hajtó van mintegy 0—800 lépés távolságra. *) Üdvözöljük a m. pénzügyminisztérium e re­form törekvését a vadászat rendezése körül s örül­ni fogunk, ha a kincstári uradalmak vadászatának szabályozása és értékesítése ez utasítás szel­lemében csakugyan létrejö s erélyesen végre is h aj tátik, — mert egyrészt a környéknek min­tául szolgálhatna a vadtenyésztés okszerű emelé­sére — másrészről a roppant módon elharapózott vadorzás (mind a külsők, ugy a belsők részéről) szigorú megfenyitése által erkölcsi támaszt nyúj­tana a vidékbeli vadasterületeknek is. E körrende­lethez a vadásztörvényjavaslatnak a képviselőház nov. 8 — 10-én hozott határozatai alapján összeál­lított példánya is csatoltatott, mit azonban lapunk mult évi 42, 43-ik számaiban ugy is közölvén, mel­lőzendőnek véltünk. Szerk. nyúl, fogoly sat. hanem a ragadozó vadak, különö­sen a medvéknek, farkasoknak, hiuzoknak, rókák­nak stb. száma. Az igazgatóság e tárgyat kimerítő jelentésének és az emiitett térképnek előterjesztését legkésőbb 1872. évi február végéig biztosan elvárom. Budán 1871. deczember 26-án. A pénzügyminisztérium meghagyásából B. Splényi Béla min. tanács. 0 Felsége utóbbi cserkészetei. О Felsége a mult évben karácsony hetében tar­totta utolsó vadászatait. Dec. 19 és 20-án Steyer­markba rándult le s Reichenau mellett, a Geiger­leitern és Glockriegln, az év e szakában szokásosan meddő sutákat mustrálta ki ; vele voltak a toskanai nhg, gr. Bellegarde, Kraus ezredes, Krieghammer őrnagy, gr. Uexküll, hg. Lobkovitz stb. A vadásza­tok reggel 8 óra tájban kezdődtek és délután 3-óráig tartottak, midőn aztán rendesen Mürzstegben ebé­deltek. Az időjárás kemény s a nagy hó miatt a fövad igen elszéledve levén, a vadászat igen nagyon fárad­ságos volt. Lövetett összesen: 37 db. fővad és 1 zerge, miből ő Felségérc 13 db. fővad jutott. — Az idén már január l-jén éjjel ismét lerándult О Felsége Steyermarkba, gr. Bellegarde, gr. Uexküll, Krieg­hammer és gr. Wrbna kíséretében, s jan. 2-kán reg­gel Mürzstegben vadászott fővadra, mellynek befe­jezése után О Felsége a mürzzuschlagi vendéglőben tartá vadászkonyháját s este a gyorsvonattal Payer­bachba és onnan Reichenauba kocsizott, hol január 3-kán szintén vadászat volt. Meg kell még emlitnünk, mi mult számunkból tévedésből kimaradt, hogy a nov. 29-ki szarvasvadászaton br. Wenckheim Béla minister ő méltósága is О felsége kíséretében volt. A német császár vadászatai. Vilmos császár ő felsége (80 éve daczára) szint­oly fáradhatlanul eljár a testedző vadászsportra, habár az ő vadászatai nem annyira fáradságosok s in­kább a pompa és nagy arányok által tűnnek ki. így Nov. 6 és 7-kén a mecklenburg-sehwerini nagyhg jasnitzi vadászatait látogatta meg, a württembergi és a két meoklcnburgi hg társaságában, hol a régi nagy vadászatoknál szokásos módon hajtók és disznófogó szelindckek által hálók és sövények között tereltetett a vad a lövészek felé. Első nap 100-nál több vad­disznó és 20 darab dámvad jutott a kelepczébe, de a kopók kissé tüzesebb hajtására egyik oldalon ki­tört a disznók egyrésze, s csak 60 darab harapott a fűbe, köztük 9 derék agyaros, továbbá 13 dám és 6 őz: miből a császár 10 darab vaddisznót és 6 da­rab dámvadat ejtett el. Délután 4 órakor nagy ebéd, este diszelőadás a nhgi színházban. Másnap még fényesb vadászat volt, mellyre 120 vaddisznó, 15 dámvad, 8 rőtvad és nagyszámú őz kerittetett be. A magas urak, köztük Prinz Carl von Prcussen ö kir. fensége is, 12'/ 2 órakor érkeztek a találkozóra, hol a vadászszeraélyzet messzehaugzó kürtharsogással fogadta őket, s a zöld fenyvesek alatt felteritett dus vadászreggclit csak ugy állva költötték el. Énnek végeztével a két erdész által le­bocsátott hálókon átlépve, az ünnepélyesen feldíszí­tett ernyők mögött kiki elfoglalta állasát, s csakha­mar megkezdődött a vadászat, mellyben a gyors puska­tüzelés ropogása, a hajtók hollahja, a kanászebek csaholása s a lövés eredméuyét jelző kürtrivalgások valóságos kis csata-zajt költöttek. A lenyugvó nap miatt kissé korán kellett „vadászat végét" fúvatni; mindamellett is az eredmény igen szép volt, miután 68 sertevad — köztük 16 erős vadkan, 29 vad­disznó és 23 kocza — 1 rőt-csapos, 2 lapátos, 3 db dámvad s néhány őzvad ejtetett el, miből ő felsé­gére 13 vaddisznó, a rötcsapos és 3 őz jutott. 5 '/з órakor nagy udvari ebéd Schwerinben. Innen О Felségeik nov. 13-káu a L e t z 1 i u­g e n i vadászatokra mentek, hová a császárt elkí­sérték : ö kir fenségeik a mecklenburg-schwcrini nhg., a szász koronaörökös hg, Károly hg, Frigyes hg, a fiatal Albrecht porosz kir. hg, György szász hg, az anhalti hg, Vilmos és Pál mecklenburgi berezegek, hg Bismarck, hg Plcsz stb. stb. A vadászat 14 és 15-kcn két napig tartott s összesen 17 db rötvad,

Next

/
Thumbnails
Contents