Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-10 / 1. szám

4 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁIÍ 17. 1872. falka van róka-vadászatra, ide nem számítva Skót­hont és Irlandot, mellyek nagy kontingenst adnak hozzá. Ezen kívül vannak szarvasfalkák és a sok har­rier- és beagle-falkák t. i. nagyobb és kisebb nyul­falkák, mellyek némelly megyében annyira szapo­rodnak, hogy a rókavadászatot elnyomni fenyegetik. E mellett vau Angolországban 20 ollyan clubb­nál több, mellynek czélja rendes dij-futtatásokat tartani agarakkal. Az Angolbonban és Irlandban évenkint használatban álló huntereket vagyis va­dászlovakat körülbelül 20,000 — azaz : húszezer — darabra számítja Stonehenge ; ide nem számitva természetesen azon számtalan hackokat, azaz kö­zönséges paripákat, mellyeken nagyrésze a vadá­szoknak a gyülhelyig lovagol és mellyeken számta­lanok ugyanott megjelennek, kik a vadászatnak csak kezdetét vagy egy részét kívánják megtekin­teni. Ez idézett számokból következtetni lehet, hogy mennyit lovagolnak az angolok, és hogy miért nem szükséges ott külön leczkéket venni a lovaglásban, ha valaki azt nem tudja és tanulni kivánja. A tahiti szigeten levő világhírű úszóknak nincs uszó-iskolájuk, de nem merném abból kö­vetkeztetni, hogy egy kecskeméti lakosnak nem szükséges úszni tanulni és hogy elég azt vizbe dobni, hogy jó uszó váljék belőle. Ezzel reménylem, hogy egyszer mindenkorra meg van czáfolva azon elcsépelt phrasis, hogy a gyermekeknek nálunk rendes lovagló-leezke nem kell, mert ez Angolországban fölöslegesnek tartatik. B ENSON TAMÁS , azelőtt hosszabb ideig idomár Káposztásmegyeren , szeretne újra hasonló minő­ségben alkalmazást nyerni, inkább hajlamból régi foglalatosságához , mint kényszerűségből. Lakása : Uj-Pest, Lőrincz-utcza 63. W HITE GEORGE helyet keres mint idomár v. ménesmester, hosszabb ideig szolgált Tatán gr. Esterházy Miklósnál, s utóbbi időben b. Wesselényi Bélánál. — Lakása : Kolozsvár, buza-utcza. MyltMép. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Fedező-mének. Gróf Festetics Ágoston dávodi ménesében jövő évi Február l-jétől vidéki kanczák fedeztetésre el­fogadtatnak következő mén lovak által. 1. Advocate ар. Virgilius any. Pyrha. 2. Belmont ар. Claret any. The Wren. 3. Bois Roussel félvér mén, any. Siglavy kancza. Előleges bejelentéseket elfogad Rézler László urad. ispán Dávodon u. p. Nagy Bajom. CARNIVAL, angol telivér mén az 187 2-diki idényben Pesten a magy. egyleti lovardában fog fedezni, hol a beje­lentések is felvétetnek. Egy telivér kancza 105 frt. Egy félvér kancza 62 frt. Az igazgatóság. E1 a d ó k. Egy pár csinos hintÓS ló, 16 marok 3' magas, 5 éves, j<y betanítva s nem ijedősek ; továbbá egy pár igen gyors és csinos juckerló, 1 5 marok 2' magas, 5—6 éves ; tökéletesen ép és egészséges — jótállás mellett eladók. Megtekinthetők naponkint déli 12 órától 3-ig, Nádor uteza 19. sz. alatt. Eladók : Csikváron Hesp Róbertnél következő idomitásban levő lovak : In and In 3é. pej. т., ap. Picture félvér, steeplecha­sernek alkalmas. Leila 2é. pej k. ap. Ostreger. any. Announcement. Weatear 2é. s. к. a. Carnival a. Cornflower. Közelebbi fel világosítást ád a trainer. Továbbá a polgárdi istállóból eladók : Lady Mordaunt 7é. p. k. a. Daniel O'Rourko. félv. Walloby Jack 7é. sp. h. a Picture félv. Ultimus 4é. f. m. a. Remus a. Amazon. Mind a három steeplechasernek alkalmas. Közelebbi értesítést ád gr. Batthyány László Polgárdin, u. p. Csikvár. Eladó (Pesten) az ismeretes steeplechasser DRRILLINDRRINDRRIN 9 éves h., tökéletesen ép és egészséges, jól lovagolt h ö 1 g y p a r i_p a és nagy terhet biró vadászló. Ára 800 frt o. é. Értekezhetni William Richards lóidomitónál (lakik b. Wesselényi Béla urnái) Zsibó u. p. Zilah. Kerestetik egy pár borz-tacskó betanítva rókára. Ajánlatok az ebek ivarja, kora és ára megnevezésé­vel minélelőbb e lapok szerkesztőségéhez intézendök. ál)áÍl*ÍIPÍ!í Csetnek, nov. 30-án 1871.*) Tisztelt szerkesztő ur ! — Első levelemben tett Ígéretemhez képest van szerencsém az idei medve­vadászatainkról a következő sorokban tisz­telt uraságodat tudósítani. Csetneki vadász-területünk felső része, u. m. a redovai, fekete lehotai s részben hankovai és nagy­szlabosi határokkal, a magas fekvésű hollák körébe esik, s itt valamint a haszontermészetü dobsinai és murányi szomszédságokban a medve hol gyakrabban, hol ritkábban, de minden évben bizonyosan előfor­dul. Néha csak nyaranta jelentkezik, egy két mar­hát megpiszkol, azután tovább barangol, ugy hogy a hevenyében tartott hajtóvadászatok majd soha som vezetnek sikerre ; néha meg kora tavasztól késő őszig bizonyos erdőkörökben folyvást tartózkodik, sőt télire is beveszi magát s itt vaczkában feltalál­ható s megejthető. Ez idén tetemes volt a kár, mit e nagy dulók a zabokban , juhokban, de kivált szarvasmarhákban okoztak s ebből bizonyosan lehetett következtetni, hogy a szokottnál nagyobb számban választottak nyári lakást hegyeink közt. Alig volt a nevezett négy községben erdővel határos zabvetés, mellyen a medve pusztító nyoma ne látszott volna s ki ezt sa­ját szemeivel nem látta, alig hiheti el, mennyit képes csak egy éjszakán át elgázolni s pocsékká tenni. Azonban jelentékenyebb még a kár, mellyet e nagy vad a szarvasmarhákban tett, s azon szives olvasó részére, kit érdekel tudni, mikor kezdi s mikor szűnik a medve a marhát bántalmazni, hogy ezen adatok­hoz is némi csekélységgel hozzá járulhassak, kiirom időrend szerint a tudomásomra jutott kártételeket, és pedig junius 22-én két medve szakított két ökröt „ 30-án egy „ egy „ július 1-én egy „ „ egy „ „ 3-án egy anyamedve két bocscsal egy ökröt „ 15-én egy erős medve levert két lovat, mely­lyek egymáshoz békozva levén, nem menekedhettek; ezeken kivül augusztus hó folyama alatt összesen hat darab ökröt vágtak le e vadak s végre September 7-én ismét két darab ökröt. Az emiitetteken kivül még számos támadásnak voltak kitéve a kint nyaraló marhák, a midőn a va­dakat sikerült elriasztani a nélkül, hogy kárt tehet­tek volna. Az első támadások szarvasmarhákra tehát junius második felére, az utolsók September első fe­lére estek, tehát éppen csak a nyári időszakra. Sep­tember közepe táján még néhány juh veszett el medvék által, azontúl vérengzésök megszűnt. *) Tárgyhalmaz miatt megkésett. Szerk. Hogy miért nem vérengző a medve a tavaszi hó­napokon át, annak okát hegyi népünk azon körül­ményben hiszi rejleni, hogy e vad a szük áttelelés után el van gyengülve, s miután étlapja illyenkor csak fünemüekböl, gyökerekből, hangyákból legjobb esetben némi tavalyi makkból áll, nem érzi magát elég bátornak a támadáshoz. Ebben nagy ugyan a valószínűség, de bizonyosabb az, hogy tavaszkor azért nem bántja a medve a szarvasmarhát, mivel hozzá nem fér, s mivel hegyeink közt a fü csak május végén vagy junius közepén kezdvén zöldülni, eze­ket csak junius közepe táján terelik fel. Ha tehát korábban hozzá fér, ugy bántja biz azt, s több eset van vadásznaplómba bejegyezve, midőn a szénége­tők vagy szénfuvarosok marhái már májusban is megszaggattattak medvék által. Augustuson tul azon­ban annyi sok már az érett erdei gyümölcs, mint a vörös és fekete áfonya, a málna, a mogyoró s ké­sőbb a bükkmakk, hogy a szarvasmarhára reá sem néz, bár ekkor is köztük ténfereg, hanem e gyümöl­csökkel táplálkozik s többnyire derekasan meg­hízik. Már az első káresetek után folyamodtak az illető községek hivatalos hajtóvadászatok végett. Ezek meg is rendeltettek, de miután a határnapokat ma­guk a hajtók kiállítására vállalkozott községek ha­tározták meg, nem tartathattak meg hamarább mint September 6-án s 7-én, a meddig t. i. a vadak vér­szomjukat untig kielégíthették. Látván tehát a majd napontai támadásokat s kár­tételeket, — a hajtóvadászatok meg, bol a széna­gyüjtés, hol az aratás, majd a sarjutakaritás, majd más halaszthatlan teendők miatt, miket a számos eső s rosz időjárás is hátrált, később és mindig ké­sőbbre halasztatván, — mit tehetett illyenkor az erdészeti személyzet vagy a passionatus vadász ? Semmit, vagy kevéssel többet a semminél ! Lesbe járni a dúvadakra ? azt tettük, de csak világos éjje­ken át s csak jó időben, de mindig siker nélkül. A tér, hol e medvék gazdálkodtak igen nagy, m. e. 28,000 hold, fele részben erdőséggel, s ha a tegnapi kártétel színhelyén ültünk lesbe, a medve nem ide, de tán fél mértfölddel odább lehetett. Hozzájárul még azon körülmény, hogy a megszaggatott marhát gazdája soha sem hagyta kint csaléteknek, de min­dig haza vitte, ha csak némileg használható volt husa vagy bőre. Csaléteknek egyedül a levert két lónak hullája maradt kint, mellyhez erdészünk, ki ekkor betegen feküdt ágyában, lesgödröt készíttetett kerülője számára. Ez a következő este a nyert utasí­táshoz képest beült a lesbe s szerencsésen el is aludt. A talpas megjött újra a döghöz, ott jól lakmározott, mint azt reggel észre lehetett venni s aztán a kerülő horkolásától megriadva, prüsszentve s köpdösve elro­bogott, mire persze a kerülő is felébredt s puskáját a levegőbe elsütötte. A hajtóvadászatok tehát September 6-án vették kezdetüket, összejött mintegy 70 puskás á jnintegy 700 hajtó. Láttunk a hajtásokban két nap alatt 8 medvét s teritőre nem került egy sem, minek oka egyedül a rosz dispositio volt. Eleve még arra nézve sem történt megállapodás, hogy ki vezényelje a va­dászatot ? „András b á с s i"-e ? mint vadásztár­sulatuuk, meliy a költséget viselte, seniorja s a fel­vidék legelső vadásza ; a szolgabiró-e ? ki szintén régi vadász s kinek rendeletéből a sok népség ki­mozdult ; — vagy „a practicus jáger," név alatt ismert legelső lövésze s vadásza völgyünknek ; — vagy végre a meghajtandó területekkel legisme­rősebb erdészünk '? ki külömben is már több medvét lőtt. így történt, hogy a puskásokkal s hajtókkal néha egy időben többen, néha meg senki sem rendelke­zett, s hogy a rosz rend miatt a medvék — kevés kivétellel — lövés nélkül elmenekedhettek. Az egyes hajtások következőleg folytak le : September 6-án 1-sö hajtás a fekete lehotai Z a d n a rohovába n. Ez egy fiatal,"szép s nagy kiterjedésű fenyves, nagyrészben megjárhatlan sűrű­ségekkel, mcllyckben az erdész állítása szerint egy anyamedvének két bocscsal kellett tartózkodnia. À puskások a hegygerinczet foglalták el, a hajtók a vqlgyböl felfelé nyomulva, másfél óra alatt érkeztek fel. Vaczkot, nyomokat, hulladékot igen is, de ma­gát a medvét nem látta senki, mi nem is volt fel­tűnő, mert a hajtók megszakadva jártak, a puska-

Next

/
Thumbnails
Contents