Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-02-07 / 5. szám

FEBRUÁR 7. 1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 37 Az aj vadásztörvény. X. FEJEZET. A vadászati jogról. A vadászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. 2- §• Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1) egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 100 holdra terjed, holdját 1600 • ölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak , csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok 2) száz holdnál kisebb ugyan, de kertileg miveltetik és kerítéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy szigetet képez. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen § 2-ik pontjában körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a felett első sorban a járás közigazgatási szolgabirája és fellebbvitel utján az illető megye alispánja határoz : fennmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes utja. 3. §• A 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mikénti gyakorolhatása fölött az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapitható, az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül, és az igy egyesitett birtok egy tagban legalább 100—1600 • öllel számitott holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon gyakorolhatja. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 Q öllel számítandó 100 holdnál kisebb terjedelmű birtoka körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a rendes bíróság határoz. 4. §• Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönzés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a közös legelökön, erdőkben és nádasokban a községet; azon erdőkben és nádasokban, mellyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik, habár a volt úrbéreseket illető faizási vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat ; irtványokon, udvartelki bérfizetés mellett birt (curialis és censualis) és egyéb úrbér természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig, a törvényhozásnak az ily természetű viszonyok iránti további intézkedéséig, a jelenlegi birtokosokat illeti. 5- §• Azon községekben', hol a birtokszabályozás és úrbéri elkülönzés megtörtént , és a korábbi földesúr a vadászati jogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartotta , az ily kikötés érvényét veszti. A volt úrbéresek azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásaért akár ingatlanban, akár más módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, a melyek az úrbéri természetű szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapittattak. 6. §• A haszonbérlő a vadászati joggyakorlatában csak ezen és az 1840. IX. mezei rendőrségi törvény határozatai által korlátolható; köteles azonban mind azon kárért teljes elégtételt szolgáltatni, melyet a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdasági vagy erdészeti tárgyakon maga tett, vagy megbízottjai, vagy azok, kiknek a vadászatot megengedte, okoztak. II. FEJEZET. A vadak által tett károk megtérítéséről. 7- §• A fővadak (szarvas, dámvad és vaddisznó) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti tárgyakban okozott minden kárért azon birtokos vagy haszonbérlő, kinek vadász-területén az emiitett fővad tenyész, teljes kárpótlással tartozik. E végre megkívántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől számitandó 8 nap alatt fölvehetés czéljából bejelentessék. 8. §. Azon birtokos vagy haszonbérlő, a ki a szomszéd területén tenyésző fövad lelöhetési jogot magának fentartotta, kárpótlást nem követelhet. 9. §. Ragadozó vagy kártékony állatok (III. Fejezet, 15. §.) által tett károk, — mivel ezek a birtokos által bármikor elpusztithatók — meg nem téríttetnek. III. FEJEZET. A vadászati tilalmakról. 10. §. Az általános vadászati tilalom tart február 1-től aug. 15-kéig. Ettől eltéröleg tilos a vadászat : a) szarvas bikákra oktober 15-től, dámvad bikákra november 15-től juliusig l-ig; b) szarvas, dámvad és öztehénre febr. 1-töl octob. 15-kéig ; c) özbakra január 15-től april 1-jéig; d) zergékre november 15-től julius 1-jéig; e) a fajdkakasra junius 1-től márczius 1-jéig ; jérczékre pedig minden időben ; f) foglyokra január 1-töl, fáczánokra és túzokokra febr. 1-töl aug. 15-kéU; g) minden más madárra, a 13. és 14-ik §§-okban meghatározott kivételekkel, februártól 1-töl aug végéig, azon hozzáadással, hogy a fennkitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulajdonosok vagy bérlők, kik a tojást ép a Vad tenyésztése czéljából szedetik. 11. §. Tilalmi időszakban az első 8 napot kivéve, vadat általában, vagy ha a tilalom csak némely vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, vagy nyilvános helyiségekben étlapra jegyezni nem szabad. 12. §. Szabad időben is tiltatik a foglyokat, fáezánokat, túzokokat és nyulakat hálókkal, tőrökkel, hurkokkal vagy,barmi eszközökkel elfogni ; e tekintetben kivétel csak a tenyésztők részére engedtetvén, kik azonban a rendes befogásokat ismert szakértők által tartoznak végbevitetni. v 13. §. A madarak közül kivételt képeznek a vándor és vizi madarak ; de ott, hol ez utóbbiak keltenek, a párosodás és keltés időszaka alatt a tilalom reájok is kiterjed. 14. §. Tiltott időszak alatt is szabad vadászni a seregekben vonuló vadludakra és vadkacsákra, vad- és szelid galambokra, seregélyekre, keselyükre és sasok, sólymok, kányák, vércsék, héják és ölyvek minden nemeire, valamint a nagy suholyra s végül a hollókra, szarkákra, varjakra és verebekre is. 15. §. A ragadozó vagy kártékony állatokat, úgymint medvét, farkast, rókát, hiúzt, vadmacskát, nyestet, vad disznót, borzát, tcngerinyulat, hörcsököt, ürgét, görényt, menyétet, nyustot és vidrát saját vadászterületén bármikor elpusztítani mindenkinek szabad, azon esetben is,ha a vadászat bérbe volna adva, ha azonban a pusztítást vadászatilag akarja végbe vinni (18. §.) erre ez esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. 16. §. A vadászati területen talált házimacskákat és kóbor ebeket a vadászatra jogosított elpusztíthatja. 17. §• Hivatalból tartatni szokott vadászatok jövőre nem gyakorolhatók. 18. §. A vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton — bárminemű ebek használatával gyakorolható. A vadászatra jogosítottakon kivül ^senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani ; kivétetnek a nyájörök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein felül egy hüvelyknyi távolságra lóg alá. 19. §. A sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak ebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosult által letartóztathatok mindaddig, mig gazdáik az okozott károkért teljes elégtételt nem adtak. 20. §. A 10-dik §-ban meghatározott tilalmi időszak alatt vadászni senkinek sem szabad, kivéve kerítéssel kellőleg elzárt helyeken, hol a tulajdonos a vadászatot minden időben gyakorolhatja, és megengedheti. (Folytatása következik.) A „négy medve egy lövésre" czim alatt mult számunkban közlött levélbe az erdész kétes tudósítása folytán jött a kitétel : hogy a boesok a medve alatt találtattak, mert azok még „benne" voltak, s csak az anyamedve kimultával vágattak, illetőleg szedettek ki, azonban csekély életerő következtében már harmadnapra kimúltak ; ily értelemben irta az emiitett levél szives közlője, hogy egy lövésre 4 medve esett, mit kívánatára ezennel eonstatálunk. Még egy medvekaland Thuróczból. Tisztelt szerkesztőség ! Epen a napokban volt egy különös esetem őzvadászat alkalmával, illetőleg nem is nekem, hanem egyik erdővédemnek, és pedig : — Az emiitett erdővéd f. évi január hó 21-én kirándult egy őzbakot lőni, s vitt magával még négy puskást. Amint állását akarta elfoglalni , hát a vizslája, (melyet mindig magával szokott vinni) egyszerre szelet kapott s abban a pillanatban háta mögött egy medve kibújik téli-kastélyából. Az erdővéd lerántja puskáját válláról és a medvéi-e fogja; az első cső csütörtököt mondott, a másikból azonban kamrába*) lőtte 00 seréttel. Erre a medve megfordult, s mintha kutyabaja se volna, hegynek lefelé futott. Az erdővéd nem is gondolta, hogy az „öreggel" még szóba állhasson, de amint a lövés helyére megy, látja, hogy a medve erősen „fest". Azonnal golyóra tölti puskáját s a seb véren utána indul. A mint valami 300 lépésnyire halad, máimessziről látja, hogy az öreg „lenyugszik", s pedig hátat fordítva erdövédünknek. *) „Kamrába" lőtte = bendőjébe, gyomrába. Környékbeli kifejezés talán? melly esetben a vadász szótár számára előjegyezzük. Szerk.