Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-12-18 / 50. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 375 Hétfő nov. 9-én..Találkozó Szt.-Györgyhegy. Jelen volt Macskássy Miklós és a Master. Fél órai keresés után a szőllő mellett ugrott róka a Melegvölgybe ment, azt felfelé hoszszába véve; midőn a Pokololdallal szembe ért, a patakon átkelve a túlsó meredek oldalon ki ment és 20 pereznyi sebes run után a Pokololdalban a falka előtt lyukba bujt. Rövid keresés után a Melegvölgyben ugrott nyul 10 pereznyi futás után a Szt.-György szőllöbe menekült, hova nem követhettük. Második nyulunkat is a Melegvölgyben kaptuk ; ez a hegyen keresztül át ment a Fejérdi völgybe, s 15 pereznyi rendkívül sebes és check nélküli run után a Fejérdi, tanyák közt — hol még minden nyulunk mely azt elérhette megmenekült — ez is a számtalan komondor közbejötte miatt szerencsésen eltűnt. Hideg szél fújván, a vadászatot az nap nem folytattuk. NIMRÓD. A pesti falka multheti vadász-naplóját jövő számunkban adjuk. Tisztelt szerkesztő ui ! A csanádmegyei agarászegylet ezévi Földeákon tartott kölyök agár versenyére az egyleti tagok igen kevés számmal jelentek meg, mely részvétlenség előre elcsüggesztett az egylet jövője iránt. Ugyan is az idei versenyek befejeztével a hat év, melyre alakultunk letelvén, alaposan félhettünk, hogy az annyi életképességet mutató egyletet a versenyek befejeztével öröknyugalomra helyezzük. — No de örömmel tudathatom t. szerkesztő urat csalódásunkról; mert a november hó 14-én M.-Kováts házán tartott öreg agár verseny alkalmával egyletünk újra alakulásnak örvendett azon módosítással, hogy jövőben a versenyek gyiilhelyéül Makó tüzetett ki. A mi magát az idei versenyeket illeti : azok a legszebb rendben, pompás idővel tartattak meg. Nem szándékom az egyes futamokat leirni, csakis a végeredményt közlöm. A kölyök-agár dijat Návay Kornél ur f. sz. Comtesse nyerte, melyet mind az idei kölkök legjobbja, méltán meg is érdemlett. Az öreg agár dijra mar igen szép társaság gyűlt egybe M. Kovácsházán, hol az egylet újra alakulása megtörténvén, a dijat Kiss Béla ur zs. sz. Comtesse nyerte el. Az agarászat befejeztével meg tartottuk ismét mint minden évben az akadályversenyt, melyre sajnos ismét csak két ló indult és pedig: Návay Zoltán 6éves félvér Bürger 1 Návay Lajos id. р. к. félvér Fanny 2 Midőn egyletünk első ízben megalakult, a paripa verseny iránt nagy rokonszenv mutatkozott, s az öt éven át meg is tartatott, de sajnosan kell most ép az ellenkezőről értesítenem t. szerkesztő urat, s csaknem biztosan mondhatjuk az idei versenyt az utolsónak. Az itteni vadászatokról engedelmével közelebb fogok egy némely dolgot közleni *), addig is honfiúi üdvözletem mellett maradtam szerkesztő urnák. Makón, deczember 2-án. x. A galgavidéki agarász-egylet 1813. január 5-én elegya gár-versenyét Hatvan környékén fogja megtartani. Tiszteletdíj 100 frt, tét 5 frt, nem részvényes kétszeres tételt fizet. Nevezés levél utján a versenyt megelőző nap d. u. 5 órájáig az egyleti jegyzőnél Hatvanban történik. Összejövetel január 4-én a hatvani nagy vendéglőben d. u. 5 órakor. Hatvan, 1872. decz. 12. K. G., e. j. A szegedi „vadász-egylet" alapszabályai. (Folytatás.) ее) Ai egylet vadászterületein a vadászat csak akkor gyakorolható, ha annak megkezdési ideje és napja a tagoknak körlevélileg tudomásul ada*) Igen kérnök ; a mi pedig a lovas-versenyek megszűntét illetné, őszintén sajnálnánk, hogy éppen most történjék az, midőn stb. Szerk. tott. Kivétel alá esik a tavaszi, erdei és vizi szalonka húzás, amidőn ezen vadnemekre a vadászat lesből is szabad. ff) Feltétlenül meg van tiltva a vadászatot kenyérkeresetképen , vagyis oly módon űzni, hogy az elejtett vadat a tag mindig a piaezon, vagy vadkereskedöknek, avagy vendéglősöknek eladhassagg) A magán-vagyis egyéni vadászatoknál elejtett vadhozi igény kérdésbe nem jöhet, — az előre bejelentett kopó vadászatoknál (10. §. cc) pont.) a vad azoké, kik a vadászatot tartják, — az egyleti vadászatokon a társulaté, s annak hova fordításáról a jelenlevők a vadászat helyén határoznak. hh) A társas vadászatok, melyek sorába a hajtó-, kopó-, borzeb- és körvadászatok tartoznak, egyes társulati tagok általi gyakorlása, vagy rendezése szigorúan tiltatik. ii) A lesvadászat, az állatfogás és tőrözés, az ее) pontbeliek kivételével — semmiféle vadnemre se gyakorolható. Kártékony vadak jelentkezése esetében rendkívüli vadászatok és eljárás a választmány által határozandók és szahályozandók. kk) Az egyleti tag és vendégeinek cselédei semmiféle vadászaton nem vadászhatnak ; tehát mint hordárok gazdáikkal járni, vagy ha állanak, hátuk mögött tartózkodni kötelesek. U) Az ezen §. pontjai ellen vétkezők aa) bb) és dd) pontbelieken kivül 1 frtig sőt ismétlés esetében 1 — 5 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendők és pedig a választmány által a' pénztár javára. E végett az elnök az egylet választmányát összehivandván, ennek tagjai közül sors utján a panaezlott egyet, az elnök pedig az egylet részére — ha panaszlott választani nem akar, helyette is egyet választ, — e kettő együtt kölcsönösen egy harmadikat elnökül választván, (szintén a választmány sorából) ezen három tag választott biróság minőségében haladék nélkül összeülnek, s az illető felek és bizonyítékaik meghallgatásával az előbb fölvett — s az egyik jegyző által vezetendő jegyzőkönyvben az Ítéletet rögtön meghozzák s kihirdetik. EzeD itélet ellen semmiféle perorvoslatnak helye nem lehetvén, az abban netán elmarasztalt fél pénzbirságának lefizetésére 15 nap szabandómely alatt, ha a marasztalt fél a megszabott birságot az egylet pénztárába be nem fizetné, a biróság elnöke a hozott határozatot végrehajtás végett a szegedi kir. jár. bírósághoz átteendi, s a birság haladéktalan behajtása ve'gett az egylet ügyvédét utasitandja. 11. §. Az egyleti tagok kötelességei: a) Minden tag köteles felvételekor a 3 forint felvételi dijat egyszerre, — a tagsági 6 frt rendes dijat a 7-ik §. értelmében a jelen alapszabályok szerint reá nézve számitandó időben egyszerre, vagy félévenként előre a pénztárnál befi zetni. b) Köteles továbbá jelen alapszabályokat, az érvényben levő vadászati törvényeket, a köz- és választmányi gyűlések határozatait megtartani és mindezeknek mások általi megtartására az egylet irányábani erkölcsi kötelességéhez képest felügyelni. c) Egyleti tagtársai iránt tisztelet ée illledelemmel viseltetni. d) A jelen alpszabályok eredeti példányát sajátkezüleg aláírni, mely aláírás után minden tagnak a jelen, megerősített alapszabályok egy nyomatott példánya kézbesittetni fog. (Folyt, lcöv.) Vadász-adomák,*) I. „Kristóf ne bánts !" Magyar vadászköreink egyik jellemző sajátsága a tvéfálkodó dévajság. A szokott vidámság fokozása végett sokat megengednek maguknak kivált a fiatal s a lövésben ügyesebb egyének, kik nem utolsó bravouvnak tartják az elmés nagyításokat, geniális fülleutéseket, melyek czélja majd az, hogy állitásuk rendkivüliségében és leleményességében egymást felülmúlják, majd hogy egy-egy, sz. Hubertben járatlannak vélt laicus türelmét a legszélsőbb próbára tegyék. Egy ily pezsgőn vidám körben (annyit megsúghatok, hogy Ungmegyében történt) javában foly a merésznél merészebb hazugságok árvevelése, s egyebek közt arról levén szó, hogy bizonyos határban — rosz puskások csúfjára — a vadak mily szelidek, az egyik dévajkodó azt állította, hogy nem rég ott járván, egy róka elébe szaladt, mintha saját vizslája lett volna, körül szagolgatta, fölkapaszkodott a nadrágjára, s ö még mégis czirógatta, sőt beszédbe eredve vele, kérdezte a rókát, ha nem P.. urnák tartja-e öt, hogy ily bizalmasan közeledik feléje? A róka e név ballattára elkaczagta magát, azután hátulsó ballábát fölemelve, feleletül vagy tán üzenetül bizonyos hangot adott, melyről az egyszeri adomában az van mondva, hogy arra nehéz találni — kadencziát. " A társaság erre felkaczagott, de ugy teteté magát, mintha az illető állítását szent írásnak tartaná, s abban kétkedni esze ágában sem volna. Az elmés nagyitások fokozódtak, mig azon hallgatók egyike, kiknek rovására folyt e mulatság, meg akarván értetni az illetőkkel, hogy igen jól tudja, mit tartson előadásaikról, anélkül, hogy egyenes meghazudtolással sértse meg őket, egész komoly képpel megszólal, hogy ez még mind semmi a mit itt hall, mert vele még furább eset adta elő magát. „Halljuk, halljuk," hangzott minden oldalról, de Kristóf bácsi, egy tisztes öreg ur, kinek szájából soha még tréfából sem hallottak bármi szelid füllentést, vonakodik, mert, úgymond, talán majd el se hinnék neki, mert biz az egy kissé különös. Mindnyájan előre becsületre fogadják, hogy elhiszik, mire Kristóf bácsi elmondja, hogy e napokban kikocsizván, puskáját is magával vitte, ba netalán valami útjába akadna. Egy szántás mellett elmenve — ngymond — egy nyulat látok feküdni alig tiz lépésnyire. De már ezt csak meg kell lőni, gondolám, s veszem ki puskámat a tokból. Ez egy kissé soká tartott, de a nyul nem hogy el nem szaladt, hanem fölkelt, s szembe fordulva, farán üldögélve, kíváncsian látszott várni, hogy mit akarok? Nagy sokára kihúzom a puskát, megtöltöm, s mikor a kakasát búzom föl és czélozni akarok, a nyul egészen a kocsim elé ballag, ott megint leül, s első jobb lábát fölemelvén, fenyeget vele *) Népismei irodalmunk gyarapítása, de egyébkínt vadászköreink tárgyas magyar szellemének élénkítése érdekében is kivánatos volna, ha eredevi magyar vadászadomáink teljes gyűjteményét Í6 összeállíthatnák. E czélból fölkérjük a t. ez. közönség azon tagjait, kik netalán ilyetén adomák birtokában vannak, méltóztassanak azokat, bár a legpongyolább stylben, papirra vetve, hozzánk beküldeni. Szerk.