Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-11-20 / 46. szám

SEp T EMBER 1 8 .1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 337 nem 17 markos állat agyonnyomja lovasát; de szerencsére csakhamar felkelt ló és lovas, ki pár vakütésen kivül semmi sérülést nem szenvedett, és felülve az esés által kissé el­kábult lovára, sietett felváltani a mastert, ki az alatt a falka vezetését átvette volt. 18 percznyi B l' u n" után alig pár percznyi „check" következett, mely elégséges volt a falkának arra, hogy a megbúva levő nyulat felugrassa, mely visszacsapott azon útra, hol jött volt. A Melegvölgy tetejébe érve, újra „check" volt, mivel itt megint meglapult. Innen is felszöktetve, lement a „mészárosok legelőjére" s a tanya udvarán keresztül a túlsó oldalon ki, hol megint meghúzta ma­gát ; de még egyszer és utoljára felugratva, pár száz lépésnyire elfogatott. Igen érdekes futás, teli apróbb balesetekkel, mert a huntsman bukásán kivül még pár carambolage is tör­tént. Idő 45 perez, ebből a „check"-ekre le­számítandó 15 perez. Nimród. Rákosi rókafalka. Nov. 11-én. Meet a 8 as Covernál volt. A mint a kopók a nádasba mentek, mindjárt két róka ugrott fel, közülök az egyiket hagy­tuk futüi, a másik nyomát a falka felvette, s az ültetvények közé hajtá, mely alkalom­mal a közeli mocsárban több bukás fordult elő, többi között a birodalmi külügyminiszter ö exclja lova is neki tüzesedve, eg/ árokug­rásnál elbukott, s gróf Andrássy látszat sze­rint erősen megüthette magát; kissé később azonban egy másik lóra ült, s követte a va­dászatot. Az ültetvényekből kijőve a falka Palota felé tartott, de nem sokára szimatot vesztett, és csak későn birta ismét felvenni, és csöndes hajtásban a csömöri szőllök felé tartott, hol egy tarlón a róka egy lyukba el­veszett. — Innét a társaság a palotai nádasba tért vissza, hol miut rendesen, alig pár perez múlva tally-bo volt s a róka Pest felé tartott. Igen sebes lovaglás után csak a szt. mibályi határban érhettük el a szépen hajtó falkát, mely alkalommal Felséges királynénk egy vi­zes árkon át gyönyörű ugrást tett, rókánk azonban egy legelő tehén csorda közt eltűnt. Helyette a nádasban csakhamar felugrott egy vén róka, s nagy körben a szt. mibályi pusz­tát megkerülve, vissszament a Rákos patak kissebb ágáig, mely mellett egészen Zsivora ur rákosi kastélyáig futott, a ligetben pedig két-három kört csinálva, végre a kopók ál­tal elfogatott. A látvány gyönyörű volt, ki­rály és királyné jelen, valamint gr. Andrássy is, s leszálván lovukról, nagy érdekkel néz­ték a „killt."—A szokott urak közül jelen voltak 22-en, azonkivül gr. Dessewffy Aurel egyjn.-ladányi szürkén, és mint vendég Mr. Richardson. — A királyné a „Schöne Helenát" később „Esmeraldát," a király egy angol pej heréltet lovagolt. A mult hét többi napjairól — kevés ér­dekest jegyezhetünk. Megemlítendő, hogy kedden a találkozó a gödi pusztán levén, a ezives földesúr Almássy Pál oly figyelmes volt, intézkedéseket tétetni, hogy csőszök és cselédek a társulat rendelkezésére legyenek, kik netán rókanyomra igazitbatnának. Az egéez társaság lovastul a vasúton rándult a pusztára, mi gyorsan és könnyen lett eszkö­zölve. Nagyobb esemény nélkül egy róka került a hurokba. — Este a társaság ismét a vasúton jött vissza. Pénteken, nov. 15-én a szeles bideg idö vé­gett csak О Felsége a király vett részt a vadászaton és a rákosi kastélyban szállt ló­ra, hogy a Pascal malmi találkozóhoz indul­jon. Kíséretében volt a bajor bg, a master és két szárnysegéd. Hétfőn, nov. 18-án a társaság a versenytér melletti kis nádastól Lőrinczi felé indult és rövid keresés után a róka a versenytér dél­keleti sarkán kis távolságra jobbra fordult, egy kis félkörrel Kossuthfalva legszélsőbb láza melleit el, és innét egyenes irányban s igen sebes paceban a lőrinczi nádast meg­kerülve, annak déli oldalán beszökött, a ná dasban tett kanyarulat után a lőrinczi pusz­tába szaladt, de a major mellett egy nagy lyceeum árokpartban menedéket talált. A másik rókára a lőrinczi nádasban bukkan­tak, mely innét egyenest a kőbányai szőlők­nek tartott, de innét kizavartatva, a kőbá­nyai, lőrinczi utat átszökve, végre ezen ut melletti tarlón szabadban a kutyák által szé­pen elfogatott. Ismert tagok közül jelen volt 30—35 lovag. A Király és Királyné nem szerencséltetett jelenlétével. A pestvidéki róka falka találkozója: Szerdán, nov. 20-kán Fótb. Pénteken, nov. 22-én Halmi puszta. Szombaton, nov. 23. VlII-as Cover. Déli 12 órakor. A bács-bodroghmegyei agarász-egylet elegy­agárversenyét 1872. november hó 28-án Topo­lyán tartja, 200 frt tiszteletdíj. Futhat minden idejű és nemű agár, te't 10 frt, Dem részvényes 20 frt. A tétössz fele az első, fele a 2-dik agáré'. Nev. Kovátsits Károly egyl. jegyzőnél Topolyán, versenyelőtti éjjel 12 óráig. Gyülhely : Topolyán, nagy vendéglő. W о j n i t s Simon, biró. Hatvan, 1872. nov. 11. Tisztelt szerkesztő ur! A folyó hó 3-án és 4-én itt megtartott agarászatokra (kölyökagár-verseny ?) vonat­kozólag következő adatokkal szolgálhatok: 1. Neveztettek a versenyre 13 agarak és pedig : 1. Fáy József Szellő, vil. tarka k. 16hón. 2. Fáy László Pákász, (?) czirmos k. 3. Ugyanaz Fondor, v.d. sz. 4. B. Podmaniczky Levente Sógor, s.cz. k. 20hón. 11. Ugyanaz Komámuram, vcz. k. 20h. 5. Sréter Alfréd Rajta, tarka k. 13b. 6. Majthényi Ádám Penész, hamvas sz. 18b. 7. Kovács Zsigmond Rigó, fek. k. 16b. 8. Világhy Nándor Pille, sárgahamv. sz. 9. Plachy Gyula Rigó, f. k. 10. Ugyanaz Fingás, cz. sz. 12. Soldos Sándor Zsemlye, sga k. 16b. 13. Koppély Géza Mákszem, s. cz. sz. 18h. 14. Erövesztö. Első összevetés sors után. 13 > 1. g 7 13 elesett, 3 fennmaradt. 14 j 2. g ^ erővesztő, 6 „ 2 ) 3. ( ) > 9 elesett, 2 „ 4 } 4 - 8 * 5. jy ^ mindkettő elesik, nem érte a nyulat. 6. ^ ^ 12 elesett, 7 fennmaradt. \ } 1 Я 5 „ II. Sorsolás. b) Pákász \ L mindkettö eIesi k c) Szellő ) 1 T d) Fondor 5 f) Rigó } Syüz és elviszi a bil­likumot, mely egy 120 forint értékű ezüst tentatartóból áll. A győztes agártulajdonos a verseny után négy privát-fogadásra 100 forint erejéig ki lett biva, melyek közül egyiket a választ­mány strsolás utján fenntartott, ée igy Pla­chy Gyula Rigó kölyökagarával f. hó 15-én a Világhy Nándor-féle Pille fog ismét futni. A többi kibivók voltak : Finnyás (Plachy) Penész (Majthényi) és Fondor (Fáy László), melyek azonban nem futhatnak, mivel a sors ugy határozta. Koppély Géza, egyl- jegyző. A mezei és házi nyul korcsivadéka. A keresztezett párzás tanulmányát méltán tekin. tették nagy jelentőségűnek, mert általa eljuthatunk a faj fogalmának meghatározásához. Hogy а ter­mészetes nemek fajai kereszteződhetnek-e sikeresen egymás között, oly kérdés, mely számtalan ellen ­mondást szült, és a melyet egyedül csak a tapasz­talás van hivatva eldönteni. így a tökéletes terméketlenség eszméje, ki­zárólag a bastard állapotra szorítva, többé már nem szolgálhat a fajok isméiveül. A tapasztalat kimutatta, hogy két lényegesen különböző faj egyénei pározhatnak és folyton termékeny utódo­kat hagyhatnak maguk után. Sanson a mezei és házi nyúl korcsainak, meszticzeinek*) leirását olvasta fel a franczia aka­démia előtt, melyből közöljük az érdekesebb részeket. Ezen korcsok létezése 1858-ban jött a világ tudtára, azonban kielégítő bizonyítékok hiányában egész mostanáig sok támadásnak volt kitéve. Tenyésztésűket EugeD Gayot valósította 1858-ban Egymás között pározva, folytonosan termékenyek voltak, és termékenységük idővel semmit sem gyen. gült. Sanson a hatodik nemzésböl vizsgált meg két példányt, melyek egyikét Gayot közönséges Leporide-плк , másikát pedig hosszú selyraü Lepori­rfe-nak nevezte el, gereznájuk különfélesége szerint. Ezen vizsgálatból kitűnt, — hogy az egyik minden jellemző tulajdonaira nézve hasonló a házi nyúlhoz, a másik pedig a mezei nyúlhoz közele­dik a nélkül, hogy azt egészen elérné ; az eltérés *) Meszticzeknek nevezik tulaj donképen az európai és amerikai bennlakók keresztezéséből született egyéneket.

Next

/
Thumbnails
Contents