Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-24 / 3. szám

JANUÁR '24. 1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 21 után a vadászidényben vizslával barkácsolni : ki kocsiról, szánkáról vagy a szérűskertek és gyepük körül lesben a bó miatt csak is itt tengődhető fogolycsapat közé dupláz s ötöt) hatot esetleg még többet is egy lövésre elejt" Ez aztán különösen az ollyan szomszéd vadász és pedig rendszeres vadász boszantására fog szolgálni, ki maga ugyan tettleg deczember 1-vel a fogoly vadászatot beszünteti, és a szánakozás egy nemével tapasztalaudja, miszerint szomszédja nem csak a saját földjén ta* nyázó, hanem a rendszeres vadász szomszédhatárából is átrepült ugyanazon foglyokat lődözi kényelmesen, melyeket a rendszeres vadász a jövő idényre szaporítás szempontjából magnak immár meghagyott. A szomszéd vadászat birtokosának akképi eljárása aztán azt fogja eredményezni, hogy azon rendszeres vadász, látva szomszédának eme malitiosus passióját, ö maga is csupa versenyből is le fogja lődözni a különben tenyészetre szánt foglyokat. Felhivjuk tehát bonatyáinkat, méltassák figyelemre ez üdvös indítványt, és hassanak oda, hogy a vadászati törvény 10. §-na\ f) | pontja akkép módosittassék. miszerint foglyokra dec. 1-töl aug 15-ig vadászni tiltatik. F. K. A vadas-terület szakértelmes kezeléséről. (Vége.) 3. A vad ápolásáról. Hogy a vadállomány kedvező legyen, nem elég a vadorzást meggátolni, s a ragadozókat irtani,— a vadat ápolni is kell. A vad tenyésztésére testi nyugalom és erőteljes táplálkozás gyakorol leglényegesebb befolyást. Mi a nagy vadat illeti : ez a mult időkben elég nyugalmat s tápot talált az alig áthatolható erdőségekben ; mai nap azonban, a mindinkább előhaladó mivelés mellett egészen másként áll a dolog, s valóban elég nagy gondot ad a vadat, főleg a mindinkább gyérülő nagyvadat jó karban tartani. A nagyvad ápolását illetőleg, melyhez ez esetben az őzet is hozzá veszsziik, következőket kell szem előtt tartani : a) A vadnak, főleg párzás- és elléskor, nyugalmat kell engedni. Gallyszedőket s más, közönségcsen az erdőben foglalkozó embereket ilyenkor el kell innét tiltani, valamint a kopókkal vadászást abbahagyni. b.) H a azt akarjuk, hogy a vad a szomszédos földeket ne látogassa, a mennyire lehet meg kell tiltani, hogy az erdőben levő tisztások vagy rétek m a r h ával legeltessenek, vagyreájok hizlalásra sertések bocsáttassanak ; mert a vad, különösen a rőtvad igen kényes s marhák vagy sertések által gázolt legelőt nem látogat ; de meg ezen takarmányosokra a vadnak nemcsak az üzekedési idő után, hogy gyorsan felüdüljön, hanem egész télen át nagy szüksége van. c) Rosz évben a vadat télen át takarniányozni kell. Szarvasok s dámvadaknak a széna legjobb téli takarmány, ugy az özeknek is, ámbár ezek a zab szalmát inkább látszanak kedvelni. S ha az ember nemcsupán bérlő, hanem földtulajdonos is, nyár- és füzgallyat is lehet szedetni, mellyek héját és rügyeit, főleg az őzek, kiválóan szeretik. Vaddisznóknak legjobb a tölgy- és bükkmakk, jó a burgonya is. Az illető erdőrészekben erre alkalmas helyeket kell kiválasztani s itt a takarmányt lerakni. Igen czélszerü nyalatókat is állítni, mert szarvas, dámvad s őz a sót mint kellemes frissítőt nagyon szereti. Az apróvad nem igényel annyi fáradságot ; mert ennek a haladó földmivelés épen nagyon előnyös. A terület gyakori nyugtalanítása kutyák- s hajtókkal itt sem hasznos. Télen, főleg ha nagy hó van, a takarmánynyujtás ezeknél is szükséges. Nyulaknak jó a széna, káposzta, és répa, stb., foglyoknak pedig kicsépeletlen búzakévék igen alkalmasak. Sik vidéken, hol bokros helyek sincsenek, ilyeneket ültetni kell s a takarmányt ezek közelében rakni le. Ezekbe van tehát összefoglalva, mit a vad ápolásáról átalában mondhatunk. Hogy ezzel bővebben foglalkozzunk itt, a bely szűke nem engedi. Átmegyünk tehát a második főpontra, mellyet annak, ki vadászatát igazi szakértelemmel akarja kezelni, szem előtt kell tartania, ugyanis : a vadtilalomra. A tilos idő megtartása igen lényeges feltétele minden helyesen kezelt vadászatnak ; mert minden jó vadászatot megfelelő tilalomnak kell megelőzni. A tilalomnak azonban csak nagyobb területen lesz jó eredménye ; s pedig erdészek véleménye szerint e czélra síkságon legalább 1000 hold, hegyvidéken legalább 2000 holdnyi terület szükséges ; emellett a 100 holdnyi terület, mellyen a legújabb vadásztörvényjavaslat a tulajdonosnak vadászati jogot ad, egészen czéltalan, mert az illyen kis határokból a vad könnyen kijut a szomszédos területekre. S ha a szomszéd tulajdonosok „pecsenyevadászok," minden tilalom hasztalan. Feltéve tehát, hogy a tilalmat megnebezitö illyen körülmények fen nem forognak : mindenek előtt a tilos időket meg kell tartani. Majd minden államban az egyes vadnemekre törvényileg van a tilos idő megállapitva ; habár ezen megállapítások nem mindig irányadók. Példáid a mezei vadászat febr. 1-én szűnik meg; enyhe télen azonban, midőn a nyulak, foglyok korán párzanak, tanácsos azt már deczemberben befejezni. Igy nyulakra kezdeni sem kellene a vadászatot october közepe előtt, mert ezek gyakran September, sőt october elején is fiadzanak. Nagyvadra octob. 15-étől juliusig kell tilos időt tartani. Özbakokat, midőn agancsaikat levetették, többé nem kellene lőni ; mert hisz épen ez ad a vadásznak legtöbb örömet; csak akkor ha a kilövésre szánt mennyiség el nem éretett, lenne szabad még néhány bakot lelőni. A tilalomhoz tartozik továbbá minden vad nőstényeinek, nagy vadnál s őznél pedig a fiatal nemzedék к i m é 1 é s e. Ellenben lőni kell az öreg hímeket, mert ezek szaporításra már nem alkalmasak s a fiatalokat a nőstények mellől, sőt gyakran az egész vadasterületről elűzik. Hogy e czélból a vadásznak jól kell a vad nemét megkülönböztetni tudni, magától értetik. Nagyvadnál ez sokkal könynyebb. A nyúlnak ismertető jelei a következők : a kan átalában zömökebb, a nőstény nagyobb, hosszabb ; a kan bokrétáját mindig felfelé tartja s majd mindig mozgatja, mig a nőstényé mozdulatlan; a nőstény tapsijai fektében s ha felugrik is két oldalt simulnak hátra, inig a kanéi fektében szorosan egymás mellett feküsznek hátán, máskor pedig felállanak ; a nőstény inkább bevár mint a kan. Fogolvnál a hímet nagyobb mellfoltja, a fej és szárnyak evreses szine jellemzik. A nőstények kímélése minden vadnál, (kivéve természetesen a ragadozókat) annál szükségesebb, mert a fiak között legtöbbnél a hímnem van erősebben képviselve. Végre harmadik — s utolsó — pontjához értünk azoknak, miket minden szabályozott vadászatnál szorosan meg kell ügyelni, t. i. a z évi kilövéshez. A kilövés a tilalommal szorosan összefüo-o-. oo Nem elég, hogy a tilos időben épen semmi vadat sem lövünk ; — még a tulajdonképi löidüben sem szabad azt túlságosan fogvasztanunk ; vagyis a kilövésnek mindig helyes arányban kell állani a létező vadállománynyal. Hogy ehhez a vadállomány pontos ismerete szükséges, magától értetik. A vad számát — ismét — a terület nagysága határozza meg. 1 darab őz eltartására például tizenöt holdnyi területet számítunk. Hogy tehát a kilövés helyes legyen, jegyezzük meg a következőket : 1. Szarvas- és dámvadnál 10—12 tehénre hagyjunk 1 hat- vagy többágú bikát s egykét bogatlant (1 évest, Spiesser). 2. Az öreg teheneket főleg kimélni kell mindaddig, mig borjut nevelni képesek. Csak az egészen elöregedetteket, melyek már ne hány éven át meddők maradtak, kell kilőni. 3. A fiatalok közül pedig aránylag mindig több bikát mint üszőt. 4. Az őznél gondoskodjunk, hogy 5 sutára — vagy üszőre egy erős és egy fiatal bak jusson. A többire nézve tartsuk meg ugyanazon szabályokat, mint a szarvas- és dámvadnál. 5. Nyulat hagyjunk fel a vadászat befejeztével körülbelül félannyit, mint mennyit a lőidőben elejteni akarunk. Mert feltehető hogy 50 öreg nyúl között csak 25 nőstény : minden nősténynek 4 fiat kell nevelni, bogy a szaporulat őszszel 100-at tegyen ki. G. Foglyokból pedig a vadászat befejeztével legalább is még félszer annyi párt hagyjunk, mint a hány cäapatot őszszel óhajtanánk ; mert télen a foglyok száma ragadozók által ugy is igen fogy, s a fészkek közül is sok elpusztul. Ha tebét Ю0 párt akarunk, ugy őszszel legalább 150 párt kell hagynunk. Hogy például őzekre nézve a kilövés aránya áttekinthető legyen, következő táblázat szolgáljon : nyári kil'ó- téli álloállomány : vés : many : Öreg bak 5 5 — Erős bak 15 12 3 Bogatlan (Spiessböcke) 5 — 5 Or eg kecske 17 13 Hasas suta 0 — 6 Üsző 12 - 12 Bakgida 15 — 15 Kecskegida 15 — 15 90 30 GO Átalában minden vadnál a két nembeliek számának helyes arányára kell törekedni ; mert ha sok a nőstény s kevés a hím, — sok nőstény meddő marad, s a megfordított arány szintúgy ártalmas. Szükséges teliát, hogy min-