Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-07-10 / 27. szám

JULIUS 10. 1872. ben szopós-csikókként anyjokkal Angliából hozott lovak számára. Tét 250 frt, bánat 125 frt. (Elzár. 12 aláírással). Kladrubi udv. ménes sga m. Drum. Major, a./ Kettledrum a. Redpole (Adam/s) 1 Hg. Rohan L. Caprice de Lissa (Webber) 2 Gr. Henckel sga m. Phönix (Sherrington) 3 Conte Veith sga к. Smichowanka (Entwistle) 0 Az idei Derby nyertese eleitől fogva olly sebe­sen ment, hogy társai be sem érhették. IV. Eladó-verseny. Dij 100 db. arany, adja a kladrubi ménes, 3é. és id. belföldi és német lovak ezámára. 1 mfld. 100 frt, bánat 70 frt. Teher 3é. 110 f., 4é. 130 f., 5é. és id. 135 f., kanezára és heréltre 3 font könnyebbség. A győztes 2000 frtért megvehető, lia 1500-ért adják 5 fonttal, lia 1000 frtért, úgy 10 ft., ha 500 frtért. akkor 15 fonttal kevesebbet vihet. Teherkönnyebbség. Az árverésen netán bejövő többlet a verseny pénztáré lesz. A 2-ik ló tételét menti. Gr. Kinsky О p. m. Ziska , a. Daniel O'Rourke a. Zelinda (Whiteley) 1 Capt. Blue 3é. sga m. Herzog (Adamis) 2 Hg. Liechtenstein J. 3é. р. к., a. Buccaneer (Prior) 3 Hg. Rohan L. Admiral (Webber) 0 Ziska váratlanul, de szépen győzött egy lóhosz­szil, eleitől fogva végig a mezőny élén lévéu. V. Prágai akad. verseny 1872-ik évre. Dij oooo frt aláirás utján belföldön nevelt lovuk számára. Tét 100 frt, f. v. f. — Az első és 2 ik ló megosztoznak egyenlően a tét- és bánatpénzeken, levonván előbb a 3-ik ló számára ennek tételét. A gyeppénzt az első és 2-ik ló fizeti nyeremény arányához képest. Rendes teher 145 font; egy 1000—2000 frtos dij nyertesére 10 fonttal, 2000 frton felül 16 font­tal több ; akadályversenyben még nem szerepelt lovakra 5 fonttal kevesebb. Távolság mintegy 2 l/ 2 mfld. Gr. Kinsky 0. sga k. Anarkali, a.Teddiugton a. Irene (Faber) 1 Ugyanannak 4é. sga k. Melusina (Martinék) 2 Gr. Eszterházy M. sga k. Coquette (Hahnreicb) 3 A két Kinsky ló járt elöl egész végig. Coquette mindjárt az első akadálynál megbiesakolta magát, a harmadiknál ismételte azt, s bár Habnreich át­vitte őt, de azalatt sok időt vesztett, ugy hogy a Kinsky lovak ráértek utoljára egymást komolyan kipróbálni az első helyért. Anarkali egy lóhoszszal győzött. mények nem igazolták a föltevést ; mind a bárom ló el­tűnt más versenyhősök mellett, ez utóbbiak között egy sem hordta a Delamarre-istálló szineit. V. és V. 1. sz.) D el a t r e (M.) Delatre ur istállója ujabban ala­kíttatván csak, gyorsan szép fejlődésnek indult, és első fellépése is szerencsésnek mondható. Delatre ur ménese Celle-Saint-Cloudban, Páris mellett létezik, azon helyeD, hol azelőtt Schickler M. tenyésziuté­zete és ezt megelőzőleg a Pescatoré-féle működött, melly utóbbiból több igen jeles ló került ki. Ha, mint mondják, Delatre ur nem szándékozik túladni versenylovain, istállója jelentékeny helyet van hi­vatva elfoglalni a franczia turf mezején. (Ez idén a Delatre-féle istálló lovaiból csak Berryer játszott nagyobb szerepet, a mennyiben a Prix du Cedre­ben, a melly a Grand Prix előjátéka, megverte Little Ágnest, Seult, s Faublast s igy a Grand Prix-re Cre­morne után első helyre tétetett; de csak 4-iknek jut­hatott be, azonban mégis Revigny elött. V.ésV.l.sz.) Lagrange M. (gróf). Lagrange gróf neve ben­eőleg van összeforrva a franczia turffal s ennek ugy szólva legfényesebb korszakát képviseli. Lagrange gróf egész életén át foglalkozott a versenyügygyei, de csak 1857-ben rendezett be versenyistállót, melly időben Mr. Alexandre Aumont idomítás alatt VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MiáSWiií. A gömöri fajdvadászatok 1872-ben. „Mit írjunk már most a „Vadász­s V e r s e n y 1 a p"-n а к a lefolyt fajd­idényről, hogy sem vadászataink jó hir neve csorbát ne szenvedjen, sem levelünk a vadászlatinságba ne essék?" E kérdést intéztem egész ko­molysággal f. é. máj us 3-án este felé Zoltán barátomhoz, midőn csak az imént siketfajd s nyirfajd nélkül leérkezvén a hollákról, s a három napi hivakirozás után olly jóltevőleg hatott hideg fürdést s átöltözködést végezvén, a rokfalvai kertben szivarozgatva, jobbra a csónakázó hölgycsoportot, balra a dús vacso­rához való készületeket szemléltük. „Bizony, nem könnyű feladat", lön a nem igen biztató válasz. Tudvalevő dolog, hogy a vadásznak min­denütt s mindenben van mentsége s kifogása, s ha vadászata vagy bármilly eljárása balul üt ki, annak okát mindig a körülmények mosto­/ haságában, de soha sem saját becses Jín-jében szokta keresni. Olvastam valahol a nyulvadá­szatra vonatkozó 55 mentséget rimes klapan­cziákba szedve, s ezek jutottak eszembe, mi­dőn a gömöri idei fajdvadászat csekély ered­ményét a tisztelt szerkesztőség előtt szépíteni s mentegetni próbálom ! Aprilisben s májusban a tavaszodás, az idő­járás a lehető legjobb volt, siketfajd s nyir­fajd nagy számmal dürrögött, s mégis egész Gömörben nem sok jutott a teritőre. Mentsé­gül itt is felhozhatnék tán 55 okot, de elég lesz azt az egyet említeni, hogy a tavasz ka­nikuláris forróságával olly hirtelen lepett meg. miszerint a murányi revierekben ugy, mint a rosnyói, dobsinai s csetiieki területeken a fajdvadászatokkal mindenütt elkéstünk. A korai tavaszodás miatt az alsóbb bércze­ken már márczius második felében, a maga­sabb hegységekben már april elejével dür­gésbe jöttek а fajdok. April vége felé az idény 1 is végéhez közelgett, ugy hogy május elején, levő lovait (köztük Monarque) megvet'e. Azon eszme, hogy a franczia gyepet egy látszólag merész vállalattal reformálni kell, régóta gyökeret vert már Lagrange gróf lelkében , de egy illy nagy lépést Dem lehetett koczkáztatni az ügy alapos felgoudo­lása és a helyzet mélyére való hatolás nélkül. Hogy a Lagrange gróf által keltett és végbevitt moz­galmat kellőkép meglehessen ítélni, vissza kell men­nünk egy eltűnt korszakra, s emlékeznünk arra, milyen volt akkor helyzetünk (Francziaországé) Angliával szemben. Az angolok fölénye olly két­ségbevonhatlan volt, hogy esze ágában sem lehetett senkinek velük saját területükön harezra kelni, és a győzelem pálmáját tőlük nagy futamaikon, mi­lyenek a Derby, Oaks, Saint Leger stb. elragadni akarni. A jelzett időpontig arra szoritkoztunk, hogy jobb lovainkkal legfólebb a bandieapekben próbál­junk szerencsét, mellyeken az angol handicaperek gőgös elbizakodottsága némileg jó helyet biztositott lovainknak. Bizonyos, hogy közönséges eszközökkel nem le­hetett volna illyes merényletet koczkáztatni. A ki ez időtájt szóban vagy Írásban állította volna, hogy négy vagy öt év múlva egy franczia ló az epsomi Derbyt és egy franczia kaneza az Oaks-t nyerendi ___ 207 a midőn más években, a nagy havak miatt, a fajdok még sokszor megközelíthetők sem vol­tak : ez idén a siketfajdtyuk már tojáson ülve találtatott, a nyirfajd meg csak rövid per­czekre jelent meg a diirgötereken, egyet-kettőt ugrándozott s elszárnyalt, tehát csak ritka szerencse mellett volt lövésre kapható. A Koburg herczegek murányi uradalmukat fajd vadászat végett ez idén is meglátogatlak. Id. Ágoston herczeg ő kir. fensége a tavaly elkészült s berendezett pusz­tám ezei vadászkastélyból tette kirándulá­sait a szomszédos popovai s vernarti pagonyokba, s minden reggel puskázott egy­két siketfajdra, gyenge szemei miatt fájdalom eredménytelenül. A fáma azt mondja, hogy két olly hevesen dürgö nagy kakast is megközelí­tett, mellyek csak az ötödik lövés után nyar­galtak volna el. Ennyi vadászmalheur feletti méltó boszonkodásának ő fensége kifejezést adván, megfoghatatlannak találta, hogy kakast löni nem bir, holott már vadászkastélyt is épí­tett ? ! Egyébiránt a jövő idényre megjelené­sét ismét kilátásba helyezni méltóztatott, mi hogy beteljesedjék s Sz. Hubert az eddiginél nagyobb pártfogásba vehesse, szivemből kí­vánom ! Fülöp berezeg ő magassága a pohorellai kastélyból indult reggelenként a Murány felé fekvő pagonyokba, s lött két darab siketfajdot s néhányat elrezzentett. A herczegek ez idén sokáig időztek Paris­ban s csak april vége felé érkeztek Gömörbe ; különben az itt dürgésben talált s bizonyossá teP Arnos nagykakasból sokkal többet ejt­hetnék volna el. Az emiitett kettőn kivül még 3 darab siket­fajdnak lelövetése tudatik, mi!<et az erdészeti személyzet szolgáltatott be, s miket hihetőleg mint megsebzetteket sikerült feltalálni. A rozsnyóvidéki b llákon a P i p i t ka, Ökörhegy s Szuló havasokról 4 darab nyirfajd lelövetése esett tudomásomra. A dobsinai hegységekből szintén 4 I darab nyirfajd hozatott le, siketfajdokból ez idén egyetlen egy sem. Itt is mint Ilosnyó tá­el, bárki lett légyen is az, óriási kaczijnál egyebet nem nyert volna feleletül. Lagrange gróf azon kezdte a dolgot, hogy Nivière báróval egyesült s a két istálló együtt olly tekintélyes egészet képezett, minőhöz hasonló addig ismeretlen volt a sport év­könyveiben. Kezdtek félni ezen ijesztő egyesüléstől ; azonkívül a közönség is kedvezőtlenül fogadta en­nek hírét, miután féltek attól, hogy illy félelmes versenyző elbátortalanítja a tenyésztőket, s hogy igy ez monopoliumra tesz szert. Azonban azon körülmény, hogy az egyesült istál­lók két részre szakadtak, mellyek egyike Tom Jen­nings igazgatása alatt Angliában telepedett le, a másik pedig Henri Jennings alatt Franeziaországban maradt, némileg megnyugtatá a kedélyeket. Kez­dek belátni , hogy az egyesület nemcsak a többi versenyzőt nem akarja elnyomni, hanem a verse­nyeknek és a telivértenyésztésnek uj lendületet van hivatva adni. A franczia teDyésztmények szerencsé­sen kezdették meg szereplésüket Angliában, a mi felkölté ugyan az angolok figyelmét, de távolról sem engedé ezekkel sejtetni a győzelmek azon sza­kadatlan lánczolatát, melly ezekre várakozott. A szövetkezés mintegy két évig tartott, melly idő után Lagrange gróf egyedül folytatta az olly jól kezdett 27*

Next

/
Thumbnails
Contents