Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-17 / 2. szám

12 VADÁSZ- ÉS YERSNV-LAP. JANUÁR 17. 1872. kel, észlel, szimatol, vadász, — ha az idő szeles, tömlőjéből ki sem mozdul. A medve, a borz téli álmukat aluszszák. A h á z i-n y e s t sziklahasadékok, ölfa, dűlt falak, szalmakazlak, lyceum-keritésekben ; a nemes nyest odúkban, vadgalambok, varjak, evetkék elhagyott fészkeiben tartózkodik. A vidrák folyók, patakok, tavak partjain földalatti vaezokban lelhetők fel. Vadréezék, vadludak nagy folyókon jégmentes helyeken, tisztásokon, meleg források ereiben mulatoznak. A siket-fajd magamagábau élvezi a fenyves, bükkös és nyiresek magányai unalmát. A nyirfajd és császármadár, a hol sok a hó, elvonul, a sűrűséget keresi. A fáczán a nagy sűrűben vagy ingoványbau élvezi a társas élet kellemeit. A foglyok falkákban tanyáznak, erdei források, szöllőmesgyék, bozótos helyek, pajták, szérüs kertek, kazlak körül keresnek élelmet. Vadászat. Hizott őzbakra e hó közepéig, meddő szarvassutákra e hó végéig, vérebek mellett, hogy a sebzett vad feltalálható legyen. A serte va d három királyok napjáig lövetik, de az ide s tova bolyongó kanok, jóllehet az üzekedés megviselte, cserkészve vagy hajtva lövetnek. Mindennemű hajtó, pásztázó vadászatok nagyban folynak, folyhatnak kivételképen január végéig is. Róka, vadmacska, nyest, görény, menyét és vidra irhája most legbecsesebb, ezen dúvadakat csapázni fris hóban, irtani rókát, farkast holdfénynél, dögkunyhóban lesni, mérgezett csalétket vagy ha tetszik szimatlanitott (verwittert), igen erős rókafogót kitenni forgója vidékén, a vadász kötelessége, mulatsága, haszna. — Vadlúd, vadrécze bátran lőhető. Hurosok fogatnak a saját területen. Ha kemény telet élvez a vadász, akkor a szirmos hóban a fővad számára ösvényt hányasson, hogy az etetők felé bátran juthasson ; fogoly, fáczán szórókra szoktatva, valami kisbuzával jobbféle rostalvával, anyulak szénácskával, lóherével etetendök. Szárnyas vagy irhás ragadozók üldözése folytonos kötelesség. Kímélet. Szarvas- és dámvadbika oct. 15-től julius l-ig, őz-suta, dám-suta január végétől junius végéig kímélendő. A nyul január közepétől augusztus feléig ne lövessék. — Fogoly, fáczán , császármadár, siketfajd, nyirfajd kímélendő. Egy öreg vadász. Egy sárvízi róka-falka társulat alakulásáról. Tisztelt szerkesztő ur ! Több izben olvastam becses lapja hasábjain a lepsényi falka átalakulásáról szóló híreket ; lehetetlen volt azokat eddig kiigazítani, mert jóformán senki sem tudta e táx-saság jövőbeni sorsát. Ma azonban már azon helyzetben vagyok, hogy t. szerkesztő urnák megírhatom biztonsággal a dolgok mibenlétét. Idősb gr. Batthyányi László az első masteri állásról leköszönvén és egyúttal több nevezetes aláírás is megszűnvén, a lepsényi nyulfalka fentartása lehetetlenné vált ; és mint az alább közlött nyilatkozatból is látni : a többi részvényeseknek is kötelezettsége megszűnvén, a lepsényi harrier-falkatársaság már csak a múltban létezik. Hogy- ezen falka sok tekintetben nem felelt meg czéljának, az eléggé tudva levő dolog. Vidéke legkevésbbé sem volt alkalmas a nyul vadászatára, tekintve egyrészt azok rengeteg sokaságát, más részt pedig a tengernyi sokaságú és nagyságú kukoricza földeket. — E társaság alapja a személyzet lovai tekintetéből is hibás volt, mert tulajdon lovai nem levén, csak azokat fogadhatta el, mellyek felajánltattak. Mindezekért és másokért jobb tehát hogy megszűnt, annyival inkább, hogy helyébe egy uj társaság lép, melly róka-falkát fog tartani. Milly megelégedéssel és örömmel üdvözlöm ez uj részvénytársaságot és a kilátást egy derék róka után vadászhatni, azt eléggé ki nem fejezhetem, annyival inkább, hogy élére master nek a közbizalom és közkívánat gr. F e s t e t i t s Pált állította, ki azt szives volt el is fogadni. A nevezettnek e téren, ugy az összes sport teréni ismeretes szakavatottsága, mindannyiunk által annyira elismert erélye és fáradhatlan buzgalma a magára vállalt ügyekben olly garantiákat nyújtanak, mellyeket eléggé kiemelni nem lehet. A falka körülbelől ugyanazon vidéken vadászna, mint a régi, a melly biztos és számos eover-jai által a rókavadászatra sokkal alkalmasabb mint nyulvadászatra. E vidék a S á r v i z környéke , melly után a társaság is neveztetnék „Sárvizi rókafalkatársasá g"-nak. Angolországból egy elsőrendű, legalább 35 coupliból álló rókafalka hozatala lett elhatározva, élén egy uj angol huntsman 2 whippers-in-nel ; ugy szintén 9 darab czélnak megfelelő vadászié megvétele а személyzet részére. — A falkavadászat létesítésére annyira ismeretes áldozatkészségü idősb gr. Batthyány László ezúttal is példát adott, midőn e falkához Ultimus 4 éves telivér ménlovat ajándékozta. Nem kétlem, hogy példáját mások is követendik, mert már islnkey István ur és csekélységem felajánlott egy-egy lovat. — Az eddigi igen szük körben lett aláírások menynyisége eléggé bebizonyitja, hogy a társaság megalakultnak tekinthető, mert nem kétlem, még számos aláiró fog találkozni, kit a kinálkozó kitűnő sport, mit részint a vidék, részint a masterünk nevéhez csatolt bizalom biztosit, varázserővel fog hozzánk vonzani. — Azon biztos reményben tehát, hogy jövő őszszel a Sárviz vidékén kopóink vig csaholása mögött minél számosabb ismerősök körében lovagolhatok és a jó vadásznapok után a kandalló tüze körül pihenve kellemes társalgásban tölthetem estéimet, azon legőszintébb kiváaattal zárom soraimat : „Éljen az uj róka-falka-társaság és derék master j e! N.-Ladány 1872. jan. 7. Ifj gr. Nádasdy Ferenc z. A vadas-terület szakértelmes kezeléséről. *) Ha löjegyzékeink átlagát a mult időkéivel összehasonlítjuk, észre vehetjük, hogy néhány *) Ezen értekezés egy czikksorozat kezdete, mely egymásból folyólag a „nyúl-tenyésztésről" a „fogoly szaporításról" stb. egymást követni fogják, hogy az uj vadásztörvényt felhasználva, e téren is haladhassunk. Szerk. gazdag mercanti di seta" tulajdonai ; — valóságos paradicsom a szó teljes értelmében. October 2 kán vigan hajtottunk a lombardiai síkságon és Sesto Calendo városkán át Arona felé, s innen tovább, mindig a „Lago Maggiore" partjai hosszában — la Stresa, Btuveno és Pontresina városkákon át Pallanzába. Ez volt leghosszabb koesizásom egy huzamban, t. i. teljes 80 kilomètre, az az : 10

3/

4 mfd, hanem sik és pompás országúton. Pallanzában (meddig kerekszámban éppen 100 mfdet utaztunk) négy napig maradtunk. Te ismered nemde Isola bella és Isola madre fekvését, s igy emlékezhetni még azon pompás tájképre, melly az ember előtt terül, ha Isola madre szigetéről, dúsan ttiruló magnolia bokrok, bambus és cameliafák közül smaragdzöld rétségen át a kéklő tóra tekintünk ki, mellvben a távoli Monte Rosa és Simplou havas csúcsai tükröződnek ! Pallanza városkát 7-kén hagytuk el, Bellinzonában maradtunk éjjelre (7 '/

2 mfd.j, és másnap este már a Sz. Gotthard hegység lábánál, A i г о 1 о városkában fagyoskodtunk — 2 0 Reaumur hideg mellett — pedig még reggel magnóliákat tenyésző vidéken sétáltunk, (ut 7 '/

2 mfd). — Oct. 9-kén derült időben, de csipös hidegben kocsiztunk fölfelé a Sz.Gotthardra, — a hideg mindig jobban érezhető lett mentől fölebb mentünk, s midőn a zárdához értünk, ott mindent fehér hólepellel boritva s a tavakat befagyva találtuk. Az ut Airolo városkától a zárdáig 3 óra hosszat tartott, s ugyanaz nap este 6 órakor már Flüelenben, a vierwaldstadti-tó partján voltunk. — Ez volt a legfáradságosb ut, melyet tettünk, igaz hogy csak 9 mfd, de folyvást meredek hegyi ut, kivéve az utolsó 2 mfdet, t. i. Am. steg városkától Altorfon át Flüelenig, hol az ut már meglehetösen egyenest fut. Lovaimat Flüelenben hagyván, magunk gőzösön Luzernbe hajóztunk át ; másnap délre azonban viszszatértünk Flüelenbe s tovább hajtottunk azon pompás kocsiúton, melly Brunnen és Schwyz városkákon át Rothenthurmba vezet (4

1,

4 mfd), úgyhogy másnap délre Rapperswylbe értünk, a zürichi tóhoz. A közlekedés e tavon át olly sajátságos, hogy el nem hallgathatom előtted. Rapperswylnél a tó ugyanis circa 'Д mfd széles, és e bosszú utou egy czölöpös fahid vezet keresztül, melly azonban csak mintegy 10 láb széles, (ugy hogy a legkisebb kocsik se kerülhetik ki egymást) és mégis karfák sincsenek! Hogy a kocsizás illyen hidon át, még kezes lovakkal se a legkellemesb dolgok közé tartozik, elhiheted nekem. Még nem értem be a hid negyedrészére, midőn egy ökrös-szekeret láttam szemközt jönni. Megálltam persze mindjárt s vártam kíváncsian, mi lessz ebből. Megtudtam aztán, hogy a hid közepén egy kikerülő van, s hogy nem szabad a hidra menni, lia már egy kocsi с helyen innen halad, s hogy mindez fel is van irra egy táblára a liid bejáratánál. Szél és eső azonban annyira letörülték e rendőri értesítést, hogy azt sem lehetett kitalálni : német vagy tatár nyelven volt о odafestve. — Annyit azonban megtudtam ebből, hogy én voltam roszjáratban, s igy mit volt tennem, visszamentem s verbuváltam pár embert, azután kifogattam a lovakat Miskával, visszavezettettem, s a kocsit is visszatolattam ; midőn aztán az ökrösszekér elhaladt előttünk, mi is átkelhettünk minden további kaland nélkül e csodálatos hidon. Ugyanaz nap még Lichtensteig városkáig (6 '/з mfd) kocsiztunk, több mint kellemetlen hidegben ; -—• rá következő nap St.-Gallenbe (4 '/2 mfd) és 14-én Rolirschacliou, Rheineck és Bregenz városokon át Lindauba érkeztünk (5% mfd.). Tervemmel, — hogy csak Salzburgig használom a vasutat, s aztán Werfen át az Enns völgybe és Admonton át Mária-Zellbe kocsizom — az igen kedvezőtlen idő miatt fel kelle hagynom, s igy koesizásom Lindauban érte végét. Összesen 16 egész és 5 fél napon át kocsizván, ez idő alatt 145 mfdet haladtam meg, többnyire hegyes vidéken ; ebből egy napra 8 mfd jut. A magos hegységek, mellyeken átkeltem, következők : Tauern, Pass Thurm, a Stilfserjoeh, a Ponte Tresa és St. Gotthard havas. Vázlatom — mint látszik — sokkal hosszabb lett, mint eredetileg akartam, — bocsásd meg e hosszadalmasságot, de „l'appetit vient en mangeant." Isten veled ! NÁKO. I