Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-11-30 / 44. szám

NOVEMBER 30. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. határ- Kárpátokon vannak-e még zergék nagyobb számmal, ki vadászott ott s minő sikerrel a nyáron?"— épp most veszszük Emich Gusztáv ur szives tudósítását, mellyben irja, bogy maga is látott zergéket a rodnai havason, s a környékbeli vadászok összevágó Ítélete szerint a Pietroson és Roclnán vagy 90 —100 darab zerge tartózkodik még. — Jövő számunkban egész terjedelmében hozzuk az érdekes tudósítást. Szerk. Ritka madarak. Debreczenből irja Markos Péter ur, mintegy viszonzásul a „Vad. és Vers. lap" 42. számának : „Körültekintés vadas-piaezunkon" czimü skizzében emiitett „tengeri galambok" s azon rarifasra, hogy egy erdei szalonka plane gr. Károlyi György itteni kertjébe is levágott volna : miszerint ö éppen nem csodálkoznék ezen, miután nála, debreczeni házi kertjében, nedves őszszel többször látott már erdei szalonkát; s azután folytatólag emliti, hogy ugyanott más ritka madarakat is észlelt már, különösen az ibis-madár egyik válfaját, az ibis r e 1 i g i о s á t, melly különben csak Egyptomban szokott tartózkodni ; sőt azt hiszi, hogy az ázsiai hosszutestü, hátán érezfényü, mellén sárga tollazatú úgynevezett éneklő fecskét is látta háza felett párszor elsurranni, e madarat keleten hosszabb ideig tartózkodásából (Skutari mellett, Kadikön) jól ismervén. A madaraknak néha egyik világrészből a másikba elvetödéséről is megemlékezvén M. ur, — ebbeli állításának igazolásául felhozza, hogy 1869. májusában, Kadikön lakása alkalmával a tropikus égövi vidék hamvasfüle miiéjét is látta ott egy fügefán költeni stb. — Hasonló megfigyeléseket mindig szivesen fogadunk. A vadásztörvényjavaslat a főrendiház előtt nov. 22. Szögyény i-Ma rich László bemutatja a hármas bizottság jelentését a vadászati törvényjavaslat tárgyában. Széchenyi Pál gróf kijelenti, liogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja ugyan, de a részletes tárgyalásnál módositványokat fog benyújtani. A részletes tárgyalásnál az 1. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. A 2. §-ra nézve a hármas bizottság a következő módositványt hozza javaslatba : „Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakasz 2-ik pontjában körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad : a felett első sorban a járás közigazgatási szolgabirája és felebbvitel utján az illető megye alispánja határoz, fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes utja." Bittó István igazságügyéi- hozzájárul a módositványboz. A p p о n y i György gr. a 3. §-ra nézve a következő módositványt nyújtja be : „A második §. alá nem tartozó kisebb földbirtokosokat illető vadászati jog vagy egy Általuk kijelölendő szakavatott és teljesen megbízható egyén által a község javára gyakorlandó, vagy e kellékekkel biró vállalkozónak bérbeadandó- A bérleti szerződés feltételei felett, az illető közhatóság felügyelete alatt, az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz. — Az illymódon bevett évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirtokuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó melly a tulajdonjogra vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány illymódon sem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti. — Az utolsó mondat a szövegből kihagyandó. Az indítványozó módositványát a közgazdaság és népünk közerkölcsiségének tekinteivel indokolja. Pálffy József gr. a 3. §-hoz a következő utolsó bekezdést indítványozza : „Ha vajamely külön vadászkerületet képező nagyobb erdőbe egy vagy több birtokosnak szántóföldekből, rétből vagy legelőből álló birtoka beékelve lenne, melly 1600 • öllel számított, 100 holdnál kisebb, az illy beékelt birtokon gyakorlandó vadászat az azt körülvevő vadászterület birtokosa vagy haszonbérlőjének egyezség utján, s a mennyiben ez nem sikerülne, a járásbeli szolgabíró közbej öttévei legalább 6 évre bérbeadandó; a meg nem elégedett félnek a törvény rendes utja fönmaradváu." Bittó István ellenzi gróf Apponyi módositványát s annak ellenében kifejti a képviselőház álláspontját. Különösen kiemeli, bog}' ha vadászati jog 100 hold területen egy egyesnek megadatik, akkor igazság szerint meg nem vonhatni 3, 4-től, a kik csak egyesülve képesek 100 holdat a vadászatra használni. С z i v á к y J á n о s gr. fejtegeti, hogy nem sokat gondol az u. n. közvéleménynyel, de ez esetben még sem óhajtana a javaslott módosítással resensust előidézni és ez által a törvény létrejöttét koczkáztatni, melly mindenesetre jobb a mostani status quo-nál. Ennélfogva ő az eredeti szöveget pártolja. Vaj- Miklós br. csatlakozik Cziráky János gr. nézetéhez, és kiemeli, hogy a törvényjavaslat a főrendeknek, kik közt alig van egy, kinek birtoka 100 holdnál kisebb volna, kedvez. Szögyény i Mar ich László Apponyi György gr. indítványát pártolja. Széchenyi Pál gr. arra figyelmeztet, hogy az eddigi súrlódások leginkább a végrehajtó közegek kötelességmulasztásából vagy hiányosságából eredtek, ezen pedig a törvényjavaslat által nem lesz segítve. Pártolja a módositványt. Tomcsányi József főispán a törvényjavaslatot pártolja. Prónay Gábor br. két oknál fogva szavaz az eredeti szerkezetre, I -szőr mert az által a földbirtokos jogait kiterjesztve látja, másodszor pedig opportunitás szempontjából, mert attól fél, hogy különben törvény- erejére nem emelkedhetik. Apponyi György gr. az igazságügyminiszter előadására felelve megjegyzi, hogy- ba az általa indítványozott korlátozás a jogi fogalmakkal meg nem egyezhető, akkor ki kell mondanunk, hogy külföldön nem léteznek jogfogalmak, hanem csak nálunk ; ba pedig az mondatik, hogy ez ellenkezik a képviselőház szellemeivel, akkor a képv.-ház szelleme ellenkezik az ország szellemével. Az, hogy a törvényjavaslat jobb a status quo-nál, nem nagy ajánlás, hanem inkább szegénységi bizonyítvány a törvényjavaslatra nézve. Bittó István igazságügyéi- néhány helyreigazító megjegyzése után gr. Apponyi uiódositványa szavazásra kerül. 24 mellette és ugyancsak 24 ellene szavazott. Miután azonban határozathozatalra 50 tag jelenléte megkívántatik, a szavazás másnapra lialasztatott. A főrendiház ülése nov. 23-kán. A jegyzőkönyv hitelesítése után következik a névszerinti szavazás Apponyi György gróf módositvánj-ára. A módositvány 29 szavazattal 20 ellenében elvettetett. Tárgyalás alá került azután Pálffy József gróf módositványa. S z ö g y é n y i-M a r i с b László, hivatkozva más országok példájára, mellyekben a törvényhozás szintén hasonló módon intézkedett, pártolja a módositványt ; V a y M i к 1 ó s b. ellenzi a módositványt, mert abban a tulajdonjog szükségtelen megszorítását látja Majthényi László b. elvben pártolja a módositványt, de a következő megjegyzésekkel : 1-ször óhajtja, hogy kimondassék ugyan az illy beékelt kisebb parcella tulajdonosára nézve a vadászati jog bérbeadásának kötelezettsége, de viszont mondassék ki az azt környező erdőterület tulajdonosára nézve ezen vadászati jog bérbevevésének kötelezettsége ; 2-or ezen kitétel helyett: „beszögellés," használtassák : „olly terület, me'ly az erdő által tökéletesen körül van véve"; 3-szor mondassék ki a bérlet tartamának minimuma és maximuma ollyformán, hogy a bérlet 3 évnél rövidebb, 9 évnél hosszabb ideig nem tarthat. Bittó István igazságügyminiszter hozzájárul Majthényi László módositványához díjfeltétel alatt, hogy a bérbeadás időtartamára vonatkozó rendelkezés kihagyassék. P á 1 f f y J ó z s e f gr. kijelenti, liogy indítványát e módositvány ellenében fentartja. Szóltak még a tárgj-hoz : Apponyi Gy. gr.,Vay M. b., Cziráky János gr., Tomcsányi József, Vecsey J. b., Széchenyi Pál gr., Ujfalussy M. Szavazás folytán a többség Majthényi b. módositványát fogadja el, a bérleti időtartam meghatározásának kihagyásával. S z a p á r y Antal gr. a 3. §. utolsó mondatát: „Ha több kisebb birtokos birtokával egyesül és az igy egyesitett birtok egy tagban 100— 1600 • öllel számított holdra terjed, a vadászati jogot azon szabadon gyakorolhatja," igy kívánja módosíttatni : „ha 2 vagy 3 birtokos" stb. S z é с h e n y i Pál és A n d r á s y gr. támogatják. Bittó István igazságügyéi- ellenzi a módositványt, mire szavazás utján elejtetik. A 4-dik §. első bekezdése 3-ik sorában előforduló „községi közös legelő" kitételből a bizottság azt ajánlja, liogy a „községi szó" kagyassék ki. Az ugyané szakasz 2-dik bekezdését szintén kikagyatni javasolja. Mindkettő kihagyatik. A tvjavaslat 5. és 6. §-ai észrevétel nélkül elfogadtattak. A 7. §-t a hármas bizottság a következő mondattal kivánja megtoldani : „A megtérítendő kár felvétele a kapás növényeknél a szőlőkben és kaszálókban rögtön, kalászos neniüeknél pedig az azok letakarítását közvetlen megelőző időkben történik, zsinórmértékül szolgálván a kárositott terület körül fekvő termés állása. Több pro et contra után a többség az eredeti szerkezetet fogadta el. A 8. §.-t, mellj-et a bizottság kihagj-atni javasolt, a többség megtartatni kivánja. A 14. §-hoz Nyárj- Gj-ula báró a következő módositványt ajánlja : „Tekintve, bogj- a 14. §-ból a keselyű (Vultur, Geier), a héja (Astur, Habicht), a nagy suholy vagy nagy füles bagolj- (Strix bubo, Uhu) és a holló (Corvus corax, Kohlrabe) az orvmadarak (ragadozók) sorából kihagj-atván, ezeknek pótlagos befogadásával a jelzett §. ekkép lenne szerkesztendő, ugyanis : 14. §. Tiltott időszak alatt is szabad vadászni a seregekben vonuló madarakra, vad és szelid galambokra, seregélj-ekre, keselj'ükre, és sasok, sólj-mok, vércsék, héják, kánják, s ölj-vek minden nemeire, valamint a nagj- suholj-ra, s végül a hollókra, szarkákra, varjukra és verebekre. (Elfogadtatik). A 9. szakasz kezdetén, a 15. §-ra való utalás miatt a „ragadozó" szó után e szavakat : „vagy kártékony" beszuratni javasolja a bizottság. (Elfogadtatik.) A 10; §. a) pontját — vadászati szakszempontból — következőleg inditvánj-ozza szövegeztetni : „szarvasbikára okt. 15-től, dámvadbikára november 15-től jul. l-ig." Ugj'anezen szakasz b) pontjában a „szarvas" szó után a „dámvad" szót óhajtja beszuratni. A d) pontban „aug. l-ig" helj

rett „jul. l-ig" volna teendő : a g) pont pedig a következő uj mondattal mogtoldandó : „Kivétetvén ez alól azon tulajdonosok és haszonbérlők, kik a tojást a vad tenyésztése kedveért szedik." С h о t e к Rezső gr. a foglj-okra nézve a tilalmat nem febr. 15-től, hanem jan. 1-től kivánja megszabatni. L

Tgj- a bizottság, mint Chotek gr. módositványa elfogadtatik. A törvényjavaslat 18., 19., 20. §§. változatlanul elfogadtatnak.