Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-01-10 / 1. szám

JANUÁR 10. 1871. 5 baladni, s oily „ország xs lőjegyzéket" előteremteni, a millyet lehetséges. S itt nekünk, t. i. a „Vadász- s Versenylap" olvasóinak erkölcsi kötelességünk legyen a tisztelt szerkesztőséget hazafias működésében támogatni, s a kiváut adatok beküldése által a magyar vadászstatistika felépítéséhez tehetségünkhöz képest hozzájárulni ! * * * Mi a „Vadász- és Versenylap "-ban eddig közzétett „Országos lőjegyzéket" illeti, ugy látjuk abból, hogy az adatok hozzá 134 külön vadászkerületből küldettek be. Hogyha ezen kerületek terjedelmétegyre-másra 5000 holdanként veszszük, kitűnik, hogy ezen „ox-szágos lőjegyzék" 670,000 holdnyi vagyis 67 négyszög mértföldnyi területről szól, a mi hazánknak csak kis részét teszi ugyan; de pro prima intrada — szem előtt tartván mindig az uttörés s kezdet roppant nehézségeit, nem megvetendő, sőt igen biztató eredmény. Hogyha már a tisztelt szerkesztőségnek ezen első felszólítása folytán 134 vadászkerületből folytak be az adatok, ugy reménylhető, hogy a második, 1871 február végén lejárandó vadászidényből még több helyről fognak az adatok beérkezni, s mi a jövő évben máris tökéletesebb „országos lőjegyzék"-ben fognánk gyönyörködhetni. Hogy ezt, egyéni nézetem szerint, biztosabban érhessük el, bátor vagyok a tisztelt szerkesztőségnek két módosítást ajánlani, mellynek egyike az eddigi rovatok némi változtatását, a másika a betöltés végett szétküldendő bejelentési ivek formáját illeti. Az elsőre nézve ajánlanám az általam feleslegesnek tartott hét rovatnak elhagyását s ellenben 8 uj rovatnak felvételét, ugy hogy az eddigi 37 helyett az alább megnevezett 38, eshetőleg 34 rovatot tartalmazná az uj „országos lőjegyzék." Es pedig : 1. rovat. Vármegye. Ezt azért tartom szükségesnek, mert csupán a vadász-kerület s tulajdonosa megnevezésével nem tudhatni még, az ország melyik része értetik, vagy az illető uradalom hol keresendő, s azt is láthatni, honnan érkeztek be s honnan nem az illető adatok ? 2. rovat A tulajdonos, vadászkerület vagy uradalom megnevezése. 3. rovat. A vadász-kerület terjedelme catastralis holdakban. Miután több helyütt 1200, 1100, sőt 1000 öles holdak is divatoznak, szükséges volna mindent 1600 öles catastralis holdakra reducálni. 4. rovat. Fővad. Cervus Elaphus L. Akár szarvas, akár suta vagy borjú mind egy rovatba. Egyes uradalmakra kívánatos lehetne a fővad illyetén részletezése, de országos lőjegyzékben feleslegesnek tartom. 5. rovat. Dámvad. Cervus dama L. Szintén csak egy rovatba, mint feljebb. 6. rovat. Ozvad. Cervus capreolus L. Szintén csak egy rovatban. 7. rovat. Zerge. Capella rupicapra. Nézetem szerint igen helyesen tette a tisztelt szerkesztőség, hogy ezen előkelő vadnak — mint azt boldogult herczeg Lamberg nevezte — az első „országos lőjegyzék"ben külön rovatot nyitott, bár az ezúttal kitöltetlen maradt is. E nemes kampós vad Erdély bérczein — hála sz. Hubertnek — számos s erős csapatokban találtatik, s várhatjuk, hogy a jövő évi „országos lőjegyzék"-ben e rovat nem maradand üresen. A zerge a magas Tátrában is, bár gyérebben, előfordul, s Fuchs Frigyes, a Tátra alapos ismerője, „Central-Carpathen" czimü jeles kézikönyvében 1863-ban összes létszámukat az egész mintegy 12 négyszögmértföldnyi területen csak 3U0 darabra becsülte. Jelenleg, tekintetbe vévén a kíméletlen pusztítást) s orvvadászatot, melly a magas Tátrának, kiváltképpen falusi községek által birf részében divatozik, e szám inkább m^gfogyott, mint nem. Előfordul-e a zerge ai alacsony Tátrában — Zólyomi havasokban — nevezetesen a Gyömbéren ? azt nem tudom, s eziránt, valamint más vadfajok iránt e levelem végén bátor lyszek nyilt kérdést intézni a „Vadász- és Verseny-lap" tisztelt olvasóihoz ! 8. rovat. Vaddisznó. Sus scrofa L. Egy rovat alatt mint fentebb a szar vasfaj ok. 9. rovat. Mezei nyul. Lepus timidus L. A tengeri nyul. Lepus cuniculus L., hazánkbán csak imitt-amott fordul elő, s azt hiszem, rendes vadászatnak tárgya nem szokott lenni, tehát itt egészen elhagyandó. 10. rovat. Siketfajd. Tetrao urogallus L. 11. rovat. Nyirfajd. Tetrao tetrix L. 12. rovat. Császármadár. Tetrao bonasia L. 13. rovat. Fáczán. Phasianus colchicus L. 14. rovat. Fogoly. Perdix cinerea Briss. 15. rovat. Fürj. Perdix cothurnix Briss. 16. rovat Vadludak. Anseles Meyeri. 17. rovat. Vadkacsák. Anates L. 18. rovat. Túzok. Otis tarda. Ide lehetne a ritkább reznek túzokot, Otis tetrax — is bevezetni. 19. rovat. Erdei szalonka.Scolopax rusticola L. 20. rovat. Vizi szalonkák. A Scolopax major, a gallinago és a galliuula s ide tartozhatnának még a pocsályok is, Limosae. 21. rovat. Vadgalambok. Columbae. Mind a három faj, örvös, erdei és gerle. C. palumbus, C. oenas és C. turtur L. 22. rovat. Medve. Ursus arctos L. 23. rovat. Farkas. Canis lupus L. E kétféle ragadozó vad hazánkban kelleténél nagyobb számmal f >rdul elő s érdekes volna tudni, a házi állatokban általuk évenként okozott károkat. E dúvadak mennyiségéről biztos adataink nincsenek, de megközelítőleg felvilágosítást adhatnának a hatóságok által fizetett tagliák. A Bach-kormány alatt, főképpen a nagy vadász, herczeg Schwarzenberg kormányzósága alatt Erdélyből néha napvilágot láttak az illy kimutatások, s ezekből emlékszem, hogy az egyik 50-es évben e bérezés tartományban 93 medve s 1100 farkas után fizettetett a lődij. Ugy szintén emlékezhetünk a boldogult bécsi reichsratli erdélyi fej adót illető tárgyalásaira, a midőn Baritz hosszú beszédben panaszolta el számos erdélyi helységnek szomorú állapotát, a mennyiben a dúvadak által okozott évi káruk kétszer-háromszor szokta meghaladni összes országfejedelmi adójukat. 24. rovat. Hiúz. Felis lynx L. E fenevad sincs hazánkból kiirtva, s majd minden évben ejtetik el néhány példány. 25. rovat. Vadmacska. Felis catus ferus L. Honunkban olly közönséges, hogy a kereskedelmi árjegyzékekben téli irhája mindig szerepel. 26. rovat. Róka. Canis vulpes L. 27. rovat. Borz. Meies taxus. A hegyek közt közönséges vad, s vannak hegyi faluk, hol majd minden gazdának tarisznyája borzcsuhából van készitve. 28. rovat. Vidra. Lutra vulgaris. Hazánkban nem olly ritka, hogy rovatot ne érdemelne. 29. rovat. Nyestek. Nemes nyest és házi vagy kőnyest. Mustella martes L. és mustella foina L. 30. rovat. Görény. Mustella putorius. 31. rovat. Menyét. Mustella erminea és vulg. 32. rovat. Kóbor kutya s macska. 33. rovat. Sasok. Aquilae. Ide tartoznék a keselyű is. 34. rovat. Sólyom, héjjá, ölyv, kánya. Falco, astur, buteo, milvus. A sason és keselyűn kivül minden egyéb nappali ragadozó szárnyas tehát a ritka holló — corvus corax — is. 35. rovat. Baglyok. Strigidae. 36. rovat. Varjuk s szarkák. Coraces. 37. rovat. Az elejtett vadak összege. 38. rovat. Megjegyzések. E rovat minden egyébbnek feljegyzésére szolgál, s ide lehetne mindazon elejtett vadakat bevezetni, mellyeknek külön rovatjuk nincs. Mint például a nagy vadászathoz tartozó. Hattyú. Cygnus olor. Daru. Crus cinerea. Nemes kócsag. Nerodias alba, továbbá a vízimadarak s gázlók egyes ritkább fajait, a tengeri nyulat, az evetkét — Sciurus vulgaris — stb., szóval azon vadakat, melyek nem rendes tárgyai a vadászatnak. Végtére, ha ezen 38 rovat sokaltatnék, a mennyiben minél több a rovat, annál nehezebb a lőjegyzék összeállítása s áttekintése, — akkor lehetne a 29. s 30-dik rovatot egybe összehúzni, a 31., 32. s 36. í-ovatot teljesen elhagyni, mivel nyest és görény rokon faj vad, — menyét, kóbor kutya, macska, varjú s szarka ellenben a vadászható vadak közé közönségesen nem számittatnak, — s ekkor az „országos lőjegyzék" csakis 34 rovatból állana. A második általam ajánlott módosítás a betöltés végett szétküldött ivekre vonatkozik, a mennyiben sokkal alkalmasabbnak találnám, ha azok ne az eddigi függőleges rovatozással s nagy formatumban adatnának ki, hanem egyszerű nyolezad- vagy negyedrétü levél alakban, mellyen, mellőzve minden rovatot, a fentebbi 38 vagy 34 rovatos czim egymás alá nyomtatva, legalkalmasb bejelentési lapot szolgáltatnak a vadász kezéhez, ki az elejtett vadnak számát az illető czimhez oda teszi a nélkül, hogy tévedéstől félhetne. Mert méltóztassék elhinni, sok vadásznál — már nemzeti indolentiánk mellett is — az iv betöltése csak azon múlik, mert resteli a függőleges sok rubrikát figyelemben tartani s igy könnyen téveszti a rovatot. Ez történt ezidén is egyik jó ismerősömmel, ki az elejtett 22 db viziszalonkát a szomszéd rovatban medvéknek declarálta, s azután a hibát, melly neki medvevadász tréfa-nevet szerzett, restelvén, az ivet többé vissza sem küldte. Ezen kisebb s egyszerűbb bejelentési lapok költség tekintetéből is inkább ajánlhatók, mint az eddigiek, mellyek csak a több erdőkörrel vagy vadászkerülettel biró nagyobb urodalmak részére volnának megtartandók. Ezeket tartottam, tisztelt szerkesztőség, az „országos lőjegyzék" érdekében elmondani nem feleslegesnek. * * * A fentebbi sorok átgondolása s leírása mellett több vadfaj iránt kétségem támadott, hogy találhatók-e hazánk bizonyos részében vagy átalában területén vagy nem '? s ez iránt kérem a „Vadász- és Verseny-lap" tisztelt olvasóit, kiknek netán alkalmuk nyílott ebben észleleteket tehetni, méltóztassanak azokat e lapok utján közzétenni. Legyenek meggyőződve, hogy ezen bármi csekély, de mindenesetre becses közlésükkel természetbarátnak s vadásznak egyiránt hálás közönetüket érdemlik ki. 1. к é r d é s : Honos-e a zerge az alacsony Tátrában — zólyomi havasokban — s ha nem, mert régenten honos volt, mikor pusztíttatott ki ? 2. kérdés. A mormota. Arctomys marmota, tótul livizdák — a zólyomi havasokban állitó-