Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-03-29 / 10. szám

MARTIUS 20. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 01 Gr. Széchenyi Kálmán telivér kaúczája Merry Hill febr. 24-én Kisbéren egy vil. pej kanczacsikót ellett, nagy csillaggal és hókával, apja Bois Roussel. Ugyanannak telivér kanczája Mountain Deer Mare mart. 19-én ugyanott egy sárga méncsikót, balra húzódó üstökös csillaggal, apja Virgilius. A csikó Mountaineer nevet kapott. A es. kir. kladrúbi udv. ménes telivér kauezája Fairy ugyanott martius 20-kán egy pej kanczacsikót ellett Ostreger-töl. Kimúlt Qneecksilber, norfolki mén, mellyet Aezél Péter ur megvett, és mint trabbert americainben akart használni, két nappal kiheréltetése után azonban kimúlt. tésére nézve e mének beszerzését, s miután szerencsét kivánt volna a tartományoknak mellyek illy gyönyörű lónemzőket nyernek, s kinézésökről általánosságban szóllott volna, következőleg folytatja : „Mint a lótenyésztés példányai alig hagynak valami kívánni valót e mének ; de hogy hasonlók lesznek-e majd az ö ivadékaik ? ez már más kérdés, mellyre a közelebbi jövőnek kell megfelelni. Különben az a kétely, mit illy származású lovak keltenek a tenyésztőben, szintén meggyengül, ha mint mi, e lovak származási tábláit áttekintheti, mellyből kitűnik, hogy e mének kevés kivétellel csupán csak két fajból, t. i. a normann és az angol telivér első és második iz előtti keresztezéséből származnak". A vételár átlagosan 1750 frtra rúg e mének darabjáért. Aczél Péter ur mint látszik nem állapodik meg telivér lovainak eladásánál (mert hir szerint, melly mult számunkból csak térhiány miatt maradt ki, egyéveseit is eladandja) hanem most borosjenői félvérméneséből is 18 db többnyire 4 és pár öéves kanezát és heréltet hirdettet eladásra, melly f. é. april 2-kán d. e. 10 órakor történik. A lovak többnyire Atlantic és Pan ivadékai, van egy pár Rafael-kaneza is. A lovak mind be vannak lovagolva ; teljes névsorozatuk Nyilt-terünkben olvasható. Figyelmeztetjük olvasóinkat gr. Széchenyi Kálmán iváni félvérménesére (Sopron Lövő mellett) mellynek nagyobb részét, mintegy 30 lovat, a gróf eladandja. A lovak névsorozata lapunk Nyilt-terében olvasható. Vannak köztük derék anyakanczák, és 2, 3, 4 és idősb ivadékok, valamint párosával bekocsizott lovak, néhány jó vadászló s hátasparipa, s azután 7 db telivér is. — Az árverés april 10-én tartatik Sopronban, hová a vasút kényelmes közlekedésül szolgál. Anglo-Normannek Ausztriában. A lajthántuli országos fő-lovászmester nem régiben Angliába utazott, bogy ott Delaville urnák ménesét, mellyet az a poroszok elől szállított át a szigetbirodalomba, megtekintse; e látogatásnak eredménye 50 db anglo-norman mén megvásárlása lett, melyek a mult hetekben érkeztek meg Bécsbe s mutattattak be. A „Sportblatt", mellynek referádja után vesszük át e közleményt, s melly az előtt meglehetősen lehangoló módon beszélt e vásárlásról, különösen a vásárló képességét illetőleg, a bemutatás után „korszakot alkotó eseménynek" nevezi Ausztria félvér lótenyészhusz jockey pajtás közt (a nyert verseny nagyságához képest) egyszer fel, egyszer alá végig kell futni, s melly alkalommal a vesztes 2-ik, 3-dik pajtások ostora sokkal csipősb, mint a többieké, mit azonban a pezsgő nedve begyógyit. Ah azok a szép idők — s emlékük a múltba kalandozván, gondolnak is vele, hogy az utczák telvék, kocsi, szekér, hintó, gyalogos és lovas egymás hátán alig mozoghat, s a végnélküli kocsik két-három sorban hajtatva is akadoznak — ők egy-hatalmas „ jui ! " kiáltással neki szorítják lovaikat, s keresztül hajtanak az akadozó jármüvek közt, mint a csík a hálón, egy félórával előbb érkeznek a gyepre, jó helyre kocsiznak fel, s azután kibontván a kocsiülések és pinczetokokat — rózsás kedvbe hozzák uraságaikat, azután pedig maguk is hozzá látnak s esznek két hétre valót és isznak annyit, mig a földgömb velük forogni kezd ; hanem azért ha estefelé ismét a nyeregbe ülnek, olly vigan elhajtanak s olly szép nótákat fújnak, s ép olly kevéssé törődnek a maguk és más ember nyakával, mint 20éves korukban, mindamellett is épségben hazza hozzák, ha nem is az üvegbárkát — de legalább a házi sárkányt. (Folytatás következik.) Szalonka-idény a Balaton mellékén. Lelle, martius П. 1871. A legritkább s ez által legjobban vágyva várt erdei szalonka volt egész vadász-ambitióm hosszú idő óta, s noha végig tekintve löjegyzékemen, évenkint csak 2 — 3 látható : éppen ritkaságánál fogva Anglia. A liverpooli nagy akad. versenyt (mart. 21-kén) The Lamb, lord Poulett szürke ménje, e dij 1868ban nyertese s akkor Büszke vetélytársa — nyerte meg 11 stone 5 font alatt könnyen 24 vetélytárs és a 2-ikká lett Despatch ellen (10 st.) három lóhosszal, jó harmadik volt Skarrington (11 st. 4 f.), és ezután jött csak Pearl Diver az egyik főkedvencz, 5-ik Tusculanum és 6-ik Colonel a másik főkedvencz, melly különben pompás állapotban volt s valamenyi akadályt hiba nélkül ugrotta — de mint a Sporn megjegyzi, a teher (11 st. 8 ft.) nagyon nyomta. Az iram mindvégig igen sebes volt, s különösen Rufus néha jó lóhosszal vezetett, végre azonban a kis szürke mellett lemaradt, melly tetszés szerint jött befelé. Lord Raglan, mr. Perry lova letört és agyon kellett lőni. A nyeremény összeg circa 18000 forint. A lincolnshire handicapre 24 ló indult mart. 21kén s holt-verseny lett belőle mr. Winchester id. p. ménje Vulcan (a. Thunderbolt a. Alarum) 6 st. 8 f. — és Delamarre ur 3é. p. k. Veranda közt (a. Vermont a. Vera Cruz) melly egy stonevel kevesebbet vitt. A tulajdonosok kiegyeztek. A Grand steeplechase-handicapet (3

1/

2 mfld) Mr. Richardson — Rediviussa (a. Newminster a. Lady Langton) vitte haza Verdi, Luck All, Lyon King és Gaston ellen könyü vágtatásban tiz lóhosszal. A croydoni nagy handicap-akadályversenyt, (mart. 15.) melly jelenleg a liverpooli után jó formán a britt szigetek legnevezetesb vadász-versenye (4 mfld 500 sov. és 25 sov. tét) egy franczia ló — Mr. Mumford 5é. p. ménje Marin (a. Sting a. Serenade) nyerte meg 11 stone teher alatt — Silvermere, Casse legbecsesebb vadam volt és lesz mindenkor ; ennek rokona pótolja némileg hiányát, értvén alatta a sárszalonka különböző nemeit ; ebből a speciesből aztán van is quantum satis. Nem hiszem, hogy bárki jobbau várná kedvesét, mint én az első bibicz (vanellus eristatus) megjelenését ; ez levén előpostája nálunk a szalonkák különböző fajainak, mert ennek megjelenése után 3 — 4 nap múlva biztosak lehetünk annak megérkeztéről. Ebben a tekintetben azt hiszem sok házas sportsman egyetért velem, a ki ismeri az unalmas februarius hosszú estéit és napjait, mikor a vadász mulatsága a nem mindig mulattató bagoly-les ; egyéb semmi. Az idei február még az azelőttiekhez képest dicséretet érdemel, a mennyiben 10-dike óta olly szép fagytalan idők jártak, hogy beillettek volna aprilisnek is ; csak a hó vége felé kezdődött a martius 5-dikéig tartó fagy, melly ezután szép meleg napoknak és estéknek adott helyt. Mégis az első bibicz csak 27-én mutatkozott, és martius l-jén láttam az első bárányszalonkát, s legnagyobb csodálatomra 5-én fogta kutyám a legelső szörszalonkát (Harschnepf). Ez nálunk még tudtommal nem igen fordult elő, mert ezek csak martius vége felé szoktak mutatkozni, s még is lőttem eddig 7 darabot, bárány-szalonkát (Himmel-Ziege) pedig ötöt ; ezeknek megjelenése örömmel töltött el, mert tudtam, hogy az erdei szalonkáknak is itt kell lenni. E végett elhatároztam, hogy a legelső szél és felhőtlen napon azok megérkezéséről esti lesen veszek tudomást, s martius 12-én kocsira ültem és Babodra hajtattam, hol rendes szalonka-leseinket szoktuk tartani. Az Téte, Souvenance és más 11 ló ellen könyen 3 lóhosszal ; Bogue Нота helyet se kapott. A franczia lovak az idén is jól kezdik működésüket az angol gyepen, s a croydoni két versenynapon 7 futamban maradtak győztesek, köztük az épen emiitett „United Kingdom grand Handicap-steeplechasse"-ben is; nagyon ügyes gátugrónak bizonyult b. Nexon 4é. p. m. Loustic (a. Zouave a. Erny), melly a croydoni 100 sov. ért. Hurdle-Race-Plate-t, ugyanaznap még egy Maiden-Hurdle-Racet és másnap még egy illy versenyt mindig könnyen nyert ; a másik két ló egyike Gondolier (a. Monarque a. Tolla) és mr. Sand tulajdona, melly egy Selling-HurdleRacet nyert ; a másik mr. Gibson 5é. p. ménje Manolo (a. Ventré St. Gris a. Marguerite), melly Martiniére és Lord Waldegraave ellen egy Free Handieap-Steeplecbasse-et nyert 30 lóhoszszal. A lincolni grand National Steeplechasc-Händicapet (4 mértföldd. 500 sov. és 25 sov. tét.) Primroze váratlan visszavonása után mr. Doncaster 6é. lova, Nuage (a. Marignan a. Nomade) nyerte meg 11 st. 1 font teher alatt — Keystone, Hippolyto, The Nun Fan és más 4 ló ellen 6 hosszal, tiz hossz a második és harmadik ló közt. A windsori katonai nagy akadályversenyek is megtartattak martius 7, 9 és 11-kén. A nevezetesb futamokat következők nyerték. A The grand military Hunt cup-et, 100 guinea értékű, 3 mfldre, Portaval id. (fv.) 12 stone teherrel az 5é. Blanche, Huntsman és 13 más ló ellen könynyen 4 hosszal. A The Grand military Gold Cup-et, 100 guinea értékben (és 10 sov. tét, 3 mfld, 23 aláirás mellett) Mr. Ray Donato nevü félvérje nyerte el Captain Turner Davidja (12 st. 10 font), továbbá The Little Rogue, Vauban, The Drone, Fervaques és még más 5 ló ellen (ez utóbbiak 13 stone teherrel) könnyen 4 lóhoszszal, a 3-dik letört. — Donato (a. Fandango a. Y. Barefootamps) még egy nagy versenyt nyert (The Light weight grand Militare, 3 mfld. 100 sov.) Queen Caroline, Blucbard és más 7 ló ellen egy nyakhoszszal. Ellenben Portavai elvesztett egy 100 sov. és 10 sov. tétes elegy versenyt 2

1/

2 mfldön Lady Audley id. kaneza ellen egyenlő teher alatt. Keeystone, (egy id. sötp. h. fv. a. Cornerstone, tulajdonosa Captain Matchell), mely a fentemiitett lincolni grand Nationalt másodikul elvesztette, kárpótlásul a Cambridgeshire! Handicap steeplechaset (200 sov., tét 20 sov. 4 mfld) nyerte Hippolyte ellen, ki amott szintén utánna jött be egyenlő teher alatt, itt pedig 5 fontot kapott. Keystonet tulajdonosa lovaidő végtelen kellemes és meleg volt, ugy hogy miután ott lakó barátom, ki már háromszor volt künn : biztosított, hogy már több szalonkát látott, szép reményekkel telve kimentünk az úgynevezett Szarvasvölgybe, melly a veszprémi püspökség tulajdona ; ott hagyományos szokás szerint tüzet rakva vártuk az első csillag feljöttét, melly nem is soká váratott magára. Mi tehát helyeinkre mentünk, egymástól nem igen messze, egészen le a lapályba, a hol tapasztalásból tudtuk, hogy a szalonkák leginkább szoktak húzni. Alig állok meg, midőn fekvő kutyám jobbfelé élénken tekint, nem sokára hallom a kr. . . . kr. . . . féle s a vadász fülét csiklándoztató hangot ; oda tekintve látom az egyes szalonkát körben mellettem kerülve tova haladni ; ez elment ; igen messze volt. Alig két pereznyi időközben ugyanazon uton másik kettő is húzott : midőn a legutolsó tőlem valami 70 lépésre volt, tüzeltem de nem találtam. E miatt odább megyek, a hol az elébbi hármat láttam ; akkor meg volt leshelyem fölött húz el egy pár, szokott psiep ! psiep ! — kr. . . kr. . . . hangjokat hallatva ; barátom rájuk dupláz, de hibázza őket ; azonban olly lassan repültek, mint egy bagoly. Már azon gondolkodtam, hogy visszatérek elébbi helyemre, midőn jóval előttem egymásután elhúz újra két scolopax ; boszankodva, hogy közel hozzám egy se jön : feléjök megyek, és egy szép tisztás előtt megállok, félig egy bokor árnyékában. Alig tekintek nyugat felé, midőn egymást szerelmesen üző két szalonka közeledik felém. No, gondoltam, végre valahára ! Midőn aztán már-már reájok lőni akarok, egyszerre mindkettő az előttem levő