Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-02-28 / 6. szám

FEBRUÁR 28. 1871. Ló-eladás a káposztás-megyeri idomitó-istállóban (Uj-Pest mellett) F. é. martius 14-én déli 12 órakor az Aczél Pé­ter ur birtokában levő következő lovak fognak nyil­vános árverés utján kötelezettséggel el­adatni : 1 FURYBOND, 3é. p. m., a. Asteroid, a. Spanish Fly. 2. BEAU LOUIS, 3é. sga m., a. Defender a. Tur­turelle. 3. CHRONOMETER, 3é. p. т., a. Surplice a. May­pole. 4. LADY FLORENCE, 3é. p. k, a. Asteroid, a. Attraction. 5. SWEET KATTIE, 3é. sga k., a. Bois Roussel, a. Kate Tulloeh. 6. LIBELLE, 3é. sz. к., a. Buccaneer, a. Antonia. 7. MILDRED, 3é. sga k., a. Rataplan, a. Merry go Round. 8. EGLANTINE, 2é. p. k., a. Defender a. Tur­turelle. 9. TENTATION, 2é. p. к., a Stockwell, a. Ca­roline. 10. MANSFIELD, 2é. sga ménes., a. Buccaneer a. Catastrophe. 11. SIR PETER, 2é. p. m. cs., a. The Duke, a. At­traction. 12. 2é. sga m. cs., a. Asteroid, a. Donna Maria. 13. MOONLIGHT, 2é. p. k. cs., a. Ostreger, a. Oak Leaf. 14. 2é. sga k. cs., a. Sydmonton, a. Merry go Ro­und. 15. MACSKERL, 2e. sga k. cs., a. Virgilius a. Nymph. 16. ADELINE, 2é. p. k. cs., a. Amsterdam, a. New­Victoria. E perezben locscsanás hallatszott mellettem, s midőn megfordulók, kopómat pillantottam meg, mely az apportirozott vidrával közelgett. Tehát még sem hibáztam el czélomat. Örömmel ragadtam meg pus­kámat, mellynek hordszija szintén az ágazatban akadt meg, s néhány pillanat múlva a parton áll­tam. Ugyanakkor, midőn én a szlovén legény segé­lyével odahagytam az önkénytelen fürdőt, Karo is letevé a vidrát a fiíbe és örömmel rázá le a vizet bundájáról. Barátom is ekközben átugrott az árkon és felém közeledett ; s már messziről hahotázva sze­rencsét kivánt a vad leteritéséhez, mellyet, — hogy közelebbről szemügyre vehessen, — a földről felvett. — Itt van la ! hisz ez him ! — inondá kis szü­net múlva. No most meg van fejtve a talány, miért jelent meg e vidra olly gyorsan az elejtett után : mert párja volt ! — De most már reménylem, bé­kében marad a tó ! Ezután gyorsan hazafelé indultunk, menetközben barátom enyelegve vigasztalt, nedves ruháimra mu­satva : Hisz te mégis elérted ezé lódat. S minthogy ez elbeszéléssel éu is czélomat — mely nem volt más, mint az olvasó pár pereznyi szóra­koztatása — talán elértem , magam is búcsút veszek. A. A. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Fedező mének : Jakabszálláson (Fehérmegyében) gr. Bom­belles Lajos ur ménesében febr. 20-tól julius 1-jéig idegen kanezákat fedez : NICOLET, p. tv. т., nev. Delamarre ur 1864­ben, a. Fitz-Gladiator a. Nicotine, Sting után. Teli­vér kanezát 50 írtért, félvérkanczákat 25 írtért. Girincsen (Zemplénmegyében) a tisza-luezi vasútállomástól 1 órányira fedeznek : SMALLHOPES, p. irlandi fv. т., nev. lig Ester­házy 1863-ban; a. Bantam, a. Smallhopes kancza. Minden kanezát 25 frtért. SULTAN, sz. fv. т., ell. 1866-ban, ар. Planta­genet, a. Cesa, bábolnai kancza. Minden kanezát 10 forintért. T al ló s on gr. Esterházy Antal ur ménesében az 1871-ki idényre (február l-jétől julius l-ig) a kö­vetkező telivérmének vannak fedezésre kijelölve : CARNIVAL, ell. 1860, a. Sweetmeat a. Volatile, Buckthorntól — meghatározott számú idegen kan­ezát is fogad 200 frtjával ; istállópénz 10 frt minden kanczától. NORTHCOUNTRYMAN, ell. 1860, a. Cotswold a. Christiania, Lightfoottól — fedez 100 frtért, is­tállópénz 5 frt. Takarmány piaczi árak szerint. Istálló a kanczák számára a helységben elég. Bejelentések M a w, mé­nesmesterhez Tallósra intézendők, u. p. Galantlia. BELMONT 7éves fekete mén, apja Claret, anyja The Whren. Elfogad telivér kanezákat 100 frtjával; 5 frt istállópénz. Állomása Dávod-on utolsó posta : Nagy-Bajom, vasúti állomás Komárváros. fâiâtz-smv A f. évi 2-ik számunkkal szét­küldött „Országos lőjegyzék­mintáinak" beküldési határnap­ját mart. 20-ig meghosszabitjuk. Vadállományunk emeléséről. III. Ma a vadászat terén is előhaladást kíván­nak és pedig nem egyoldalút. Azt állították fel elvül nagyon helyesen, hogy ha mind tökéle­tesebb eszközöket, módokat találunk fel a vad elejtése, kézrekeritésére : kell gondoskodnunk a vad származásának és a fajok szaporításá­nak előmozdításáról is, ha nem akarunk csak annyiban különbözni a vadorzótól, hogy ad­dig, mig ö idegen területen pusztít, mi a saját magunkét raboljuk ki. Az előbbi czikkben emiitett tényezők képe­sek ugyan sülyedő vadállományunkat emelni : a törvény — őrködve, védve büntetve ; a termé­szetrajzi, különösen (de nem kizárólag) állatis­mei ismeretek pedig általánositás s a józan ön­érdek fölébresztése által is ; de én elég vér­mes reménynyel birok azt is hinni, mikép ha 45 már idáig eljutottunk, ha a legelső nehéz lépés meg lesz téve, a fólcsiklándozott önérdek nem fogja azzal beérni, hogy oltalma alá vegye a hasznosaknak elismert állatokat, hanem az ér­deklettek általa vezettetve, kikerülhetlenül rá­jönnek arra, hogy a vadászatnak nemzetgaz­dasági jelentősége van nemcsak, hanem még egyesekre nézve hasznothozóvá is lehet ; persze ezen czélt csak akként érhetik el, ha minél nagyobb mennyiségben, minél több fajú vad­dal birnak. Itt azután az igazi sportsman elju­tott azon pontig, a mikor helyes eljárás mellett teljesülhet nála a „misce utile dulci", mert ugyan mellyik vadász ne kívánna minél több fajú vadban bővelkedő vadászterülettel birni. Mennyi alkalom kínálkozik erre a kellő va­gyon- és áldozatkészséggel biró vadászatjogo­sultnak ma, mikor e czélra az állatkertek s ho­nositótársulatok valódi közvetítő intézetekül szolgálnak s a közlekedés is annyira meg van könnyítve ! Hazánk épen olly kedvező termé­szeti viszonyokkal bir, hogy nálunk akárhány vadászterület vadfajainak számát kevés fá­radság- és költséggel rövid idő alatt megkét­szerezni lehetne, persze jó vadász-törvény vé­delme alatt; és az eredmény minő szépen ju­talmazna ; annyi uj gyönyört szerezne, s sok esetben anyagi hasznot is nyujtna. Ez eszmék nem újak. Czikkiró tollát nem vezették dobrudjai, Rügen szigeti s az éj­szak-tengerpartoni vadászélményeinek emlé­kei, hanem egyszerűen oda mutat Anglia- és Francziaországra, hol a legfényesebb sikerrel tétettek kísérletek, mellyek számára alkalmat szolgáltatnak tényekre hivatkoznia: Franczia­országban több más hasznos szárnyas mellett meghonosították a gyönyörű tollazatú és Ízle­tes husu vörös foglyot, (perdix rubra. Caccabis rubra. Rothhun) s vadon tenyésztve, annyira elszaporitották alig másfél évtized alatt, hogv most akként vadászszák, mint nálunk a kö­zönséges foglyot. Ez és a szirti fogoly (Perdix saxatilis. Steinhuhn) nálunk igen jól tenyész­ne. A virginiai fürj, az amerikai inyenczek eme kedvencze, Angliában már honosítva van. E majdnem fogoly nagyságú szép madár köny­nyen kapható, s néhány egy fáczánoshan elhe­lyezve, kellő gondozás mellett elegendő lenne tenyészanyagul. Hát a búbos vagy kaliforniai fogoly (Lophortyx californiana. Schopfwach­tel) minő éke lenne vadásztereinknek ! — És ha végig megyünk egynémelly futóhomokos pusztánkon, hol egy-egy aszott fűszál alig szemmel belátható távolban álló testvére felé szomorúan integet, s az ürgén kivül alig ta­nyáz más állat, mondom, lia illy en helyre ve­zet utunk : nem önkénytelenül jut-e eszünkbe, hogy itten nem kéne más, mint tavaszszal 40—50 pár házinyulat szabadon ereszteni, s 3—4 év múlva hemzsegnének mint a méhraj ; vadászatuk által élvezetet, sőt még némi kis hasznot is nyújtva itt, hol turásuk által úgyis semmi kárt nem okozhatnak. Még hány állatot említhetnék ; de hisz e czikk czélja csakis jelzés és figyelemébresztés volt, és irója nagyon örülne, ha találkoznának ollyanok hazánkban, kik vadállományunk eme­lését ez irányban elősegítenék. L. .

Next

/
Thumbnails
Contents