Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-02-20 / 5. szám
38 VADÁSZ- ÉS' VERSENY-LAT. 38 tők ; ezek fenntartása is költséges levén, s még is nagy károsításoknak vannak kitéve, mivel minden szomszédos birtokos jogosultnak hiszi magát a területére átrepülő fáczánt tulajdonának tekintve lelőni, minek aztán az a szomorú következménye : hogy a legbuzgóbb ügybarát sem kap kedvet a tenyésztés és idegen fajok honositásának ügyét felkarolni, arra áldozni ; hisz ugy is alig érné örömét törekvésének, vagy pedig annyi bosszúság kíséretében, hogy attól előre is visszariad. A lőfegyverek tökéletesbülése az által hat károsan a vadállományra, hogy a hátultöltőkkel rosz lövő is sokkal több lövést tehet, folyton zaklatja a fészkelő vadat, s ekként szaporodásában gátolja, hanem e bajon segitve lesz a vadásztörvény által, melly a különböző vadakra a vadászidényt úgyis megszabja. Nézetem szerint tehát jó vadásztörvények minél előbbi életbeléptetése és a természetrajzi (főleg hazai) ismeretek minél tágabb körbeni terjesztése, idevágó alapos munkák kiadásának lehetővé tétele által olly faktorok lennének megnyerve, mellyeknek segélyével már néhány év alatt tetemesen emelkednék vadállományunk. Az én ohajtásam szerént azonban ezzel még nem volna minden megtéve a mi ma már szükséges, hanem erről majd a jövő czikkbenL. „Audiatur et altera pars" Ámult évi 32-ik számban megjelent: Lancaster-e vagy Lefaucheux-féle czikkre vonatkozólag. Valamely igazság mellett sikra szállni, bár mennyire biztosítva volna is számára már a diadal, szerintem soha sem felesleges, mert minden ujabb bajnokában teljes megszilárdulására csak is egy ujabb támaszt nyer. Mint szenvedélyes, s mint ollyan lövadász ; ki minden a vadászat körébe vágó ujitást és találmányt, alapos vizsgálat tárgyává szoktam tenni : nem tarthatám vissza magamat, hogy a fentebbi kérdésre vonatkozó észleleteimet, s ezekre alapított véleményemet (és pedig a Lancaster systema előnyére) ne közöljem e lapokban. Mindenek előtt pedig ki kell nyilatkoztatnom, miszerint minden ujabb találmánynak az előbbiek feletti felsőbbségét és előnyösségét csak is akkor ismérem el, ha az tökéletesebb szerkezet és kezelhetőség mellett azon czél elérését is tökéletesebben eszközli, melyre rendeltetve van. A mi már most ezen pontból kiindulva a vadászfegyvereket illeti, azt hiszem, hogy legtökéletesebb köztük az leend, mely a lehető legélesebben és hibátlanabbal hord, s melynek kezelése a lehető leggyorsabb és akadálytalan. De nézzük ezen igényeket egyenként. A mi a lőfegyver éles hordását illeti, az — a csövek anyagának, nem különben kidolgozásuk és mérarányaik szükséges kellékein kivül — melyekre nézve az ujabb fegyverek ugy is kielégítők — egyedül a lőpor erejének tökéletes kifejlődhetésétől feltételeztetik ; s két, egyébként egymással teljesen megegyező fegyver közül, az leend tökéletesebb, melynél a lőpor fellobbanás legtökéletesebben képes véghez menni, — s ennek következtében az, a legnagyobb erőt képes kifejteni ; hangsúlyozom a képes szót, mert értetődik, hogy főkép a fegyver szerkezetétől függ : váljon kifejtheti-e a lőpor minden erejét s megy-e abból valami veszendőbe vagy nem. De hogy meghatározhassuk : mikor fejlődhetik ki egy bizonyos lőpor mennyiségből a lehető legnagyobb erő, szükséges előbb megvizsgálnunk, hogy a lőpor ellobbanásánál az erő tulajdonkép miből és mikép fejlődik. A lőpor alkatrészeit — mint tudva van — szén, salétrom és kén képezik, melyek egy bizonyos hőfoknál, mely a kupacs elgynladása által létesül, következőleg vegybontatnak : A szén a salétrom két rész élenyével szénsavvá, a kén a salétromtól elvont hamanynyal (kálium) pedig kénhamanynyá egyesül, s a salétromból — a hamany és az éleny elvonása következtében fenmaradt légeny ekép felszabadul, mint azt ; az ide mellékelt Stöchiometriai ábra világosan mutatja. Szén = C_——— CO, Salétrom KO.NO5—N Kén = S -Г KS A szénsav és a légeny olly két gáz, melynek térfogata ezen vegyfolyam alatt több ezerszer nagyobbal, s ezen kiterjedés képezi azon erőt, melly a lövedéket a csőből kilöki. A lőpor fellobbanásának ezen előadott vegyfolyamából tehát világosan látható, hogy a lőpor akkor fog legnagyobb erőt kifejthetni, midőn annak alkatrészeiből a fent megnevezett gázok is teljesen kifejlődhetnek. Mondatott továbbá, hogy ezen fellobbanási vegyfolyam egy bizonyos hőfok alatt mehet csak véghez ; természetes tehát, hogy az emiitett tökéletes gáz-kifejlődhetésre nagy béfolyással bir ezen hőfok miképeni létesítése. Ha minden egyes lőporszemmel egy és ugyanazon pillanatban közöltetnék ezen hőfok : ez lenne a lőpor legtökéletesebb elgyuladása, miután azonban ez nem létesithető, annak lehető megközelitése után kell a lőfegyvereknél törekedni. De nézzük már most, hogy minő szerkezetű fegyvereknél éretik el leginkább a lőpor legtökéletesebb fellobbanása. A régi kupacsos lőfegyverek e tekintetben mindenesetre leghiányosabbak, mivel azoknál a lőporral kívülről közöltetik a hőfok ; a Lefaucheux-fegyvereknél a kupacs a lőpor között gyulád el ugyan, de jobban csak annak oldalán, még a Lancaster-fegyvereknél a lőportartalom közepébe üti be a kupacs a tüzet, minek következtében igen természetesen a hőfok gyorsabban és arányosabban közöltetik annak egyes parányaival, s igy az elgyuladás tökéletesebb levén, a gáz fejlődés is tökéletesebb és teljesebb leend ; hogy ha pedig már most még hozzá adjuk a Lancaster-rendszer azon előnyét is, hogy a már kifejlődött gázokból, ha nem is mondható hogy semmi sem, de legalább sokkal kevesebb megy tudva lévő okoknál fogva veszendőbe, mint a Lefaucheux-fegyvereknél, ugy tehát biztosan állithatni, hogy a Lancaster-fegyvernél a lőpor nagyobb erőt képes kifejteni. Ezen elméleti igazságot azonban jelenleg már mathematikai pontossággal és a számok positivitásával is be lehet bizonyitani. Ugy hiszem hogy mindenki elismerendi azt, hogy azon fegyver jobb, melly élesebben hord, feltéve, hogy a göbecs szétosztására nézve nincs köztük bizonyos okoknál fogva különbség. A fegyvereknél pedig a hordás élességét, vagy is a lövedékek sebességét, az ujabban feltalált kísérleti eszközök segítségével, számokkal jelzett fokok szerint lehet meghatározni ; a hordás élessége pedig, mütani kifejezéssel élve nem egyéb, mint a lövedék elsöleges gyorsasága (Anfangs-Geschwindigkeit des Geschosses). Ezen elsőleges gyorsaság golyós fegyvereknél egy igen észszerüleg összeállított galvanikus készület által határoztatik meg. Ugyanis a fegyver kakasát érintő, s a cső szája előtt elvonuló sodrony akkép van egy galvanikus teleppel összeköttetésbe állitva, hogy azon pillanatban, midőn a kakas a lőpor elgyuladását eszközli, egyúttal a galvanikus folyamnak egy óra-szerkezetteli összeköttetését is eszközli, melly természetesen mindaddig tart, mig a csőből kirepülő golyó az azelőtt elhaladó sodronyt szétszakítván, ennek következtében az óra szerkezetteli gal" vanikus összeköttetést is ismét megszünteti • az emiitett óraszerkezet mutatója pedig a galvanikus folyam reá gyakorlott hatásának tartamát számokkal jelzi. Minél gyorsabban repül ki tehát a gólyó a csőből, természetesen a galvanikus folyam hatása is annál rövidebb ; s ellenkezőleg, minél lassabban : a folyam működése is annál hosszabb tartamú leend, s e szerint a legnagyobb pontossággal lehet meghatározni bármelly fegyvernél a lövedék elsőleges gyorsaságát, melly egyenlő a lősebességgel, vagy is lövés élességével. A mi pedig igaznak bizonyul a golyó-lövésnél, annak igaznak kell lenni a gübecs-lövésnél is, mert a működő hatányok azonosak. A fentebbi mód szerinti kísérletek pedig, mellyek Paget et Comp : angol fegyver-gyárnok bécsi műhelyeiben napirenden vannak, világosan bizonyítják, hogy a lövedékek első" leges gyorsasága a Lancaster-rendszerhez tartozó fegyvereknél sokkal nagyobb, mint a Lefaucheuxknél. Hogy a Lancaster-fegy verek élesebben hordanak, mint a Lefaucheuxk, arról minden lövadász, de különösen a golyó-lövő tapasztalatikig is meggyőzödhetik. Kisértse csak meg bárki 200 lépésnyi lőtávolról hasonló öblű Lefaucheux és Lancaster golyós fegyverből tenni néhány lövést, s tapasztalni fogja, hogy mig a Lefaucheux-nél a golyó a durranás után csak jóval később ér a czélhoz, addig a Laneaster-fegyvernél a durranás és a golyó becsapása majdnem egy. Mutatja ez is tehát, hogy a Lancaster-fegyver a Lefaucheux-nél élesebben hord. Mondám pedig már, hogy a mi áll a golyó lövésnél, az a göbecs lövésnél is áll, csakhogy természetesen a göbecs-lövésnél a különbség nem olly nagy, és nem is olly annyira észrevehető. Ugy hiszem az előadottak által már most világosan be van bizonyítva, a Lancasterrendszerhez tartozó fegyvereknek a hordás élességére nézve a Lefaucheux-k feletti elsőbbsége ; nézzük tehát most : a kezelést és a szerkezetet illetőleg — mellyiket illeti meg az. (Vége következik.) Adatok ritka vadjainkról. Vadhattyu. Több lábnyi hólepte sik tereinken ballagva, az itt-ott nyilt jegii Duna ágainak kanyargásai között szigeterdeinkben, elmélázva nézegettem a nagyszerű jégtovlaszok zajlásait, elgondolván, milly szomorú jövőt hozand majdan rohanó árjuk a most még boldog megelégedésben élő sok családra : midőn a kecsesség eszméjének gyönyörű élőpéldányai, négy vadhattyu, csaknem jó puskalövésnyire, méltóságteljesen ringatódzék a Duna hab jain előttem. Első meglepetésemben vállhoz fogtam