Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-02-20 / 5. szám
FEBRU ÁR 20. 1871 . kokat nevelünk, mellyek nemcsak magunknak fognak örömöt okozni, hanem a rájuk fordított takarmányt is bőven visszafizetik értékük által. Sp. MySíMéir. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlaa borgis sor helyéért. Eladó nyulkopók. A lepsényi kennelből a rendes évi kelléken felül levő öt pár számfeletti „harrier" eladó. — Tudakozódhatni Hesp Róbertnél Csikváron. Fedező mének : Jakabszálláson (Fehérmegyében) gr. Bomhelles Lajos ur ménesében febr. 20-tól julius 1-jéig jdegen kanczákat fedez : NICOLET, p. tv. m„ nev. Delamarre ur 1864ben, a. Fitz-Gladiator a. Nicotine, Sting után. Telivér kanezát 50 írtért, félvérkanczákat 25 írtért. G i r i n с s e n (Zemplénmegyében) a tisza-luczi vasútállomástól 1 órányira fedeznek : SMALLHOPES, p. irlandi fv. m., nev. hg Esterházy 1863-ban; a. Bantam, a. Smallhopes kaneza. Minden kanezát 25 frtért. SULTAN, sz. fv. m., ell. 1866-ban, ap. Plantagenet, a. Cesa, bábolnai kaneza. Minden kanezát 10 forintért. A nagy-szalánczi telivérménesben — a kassai vasútállomástól 2 mértföldnyire — fedez : ROTHSCHILD, sp. tv. m., nev. 1861-ben lord Exeter, ар. Midas, any. Clelia The Provosttól ; telivér kanczákat 50 forintért, félvér kanczákat 25 forintért ; istálló-pénz minden kaneza után 5 frt. A t i s z a-c s e g e i félvér-ménesbeu — a mezönyárádi vasúti állomástól 3 mértföldnyire — fedeznek : 1. TOPAZ, vp. tv. m., nev. b. Dőry 1856-ban, ap. Smaragd, any. Miutty Conseripttól ; idegen kanczákat 15 forintért ; istállópénz minden kaneza után 2 frt. 2. MANIAC, vp. tv. m„ neveltetett Kis-Béren 1864-ben, ap. Teddington, any. Sampler Venisontól ; idegen kanczákat 15 forintért. Istállópénz minden kaneza után 2 forint. Bejelentéseket Rothschildhoz elfogad Nagy-Szalánczon (pr. Kassa) John Fowler ménesmester ; Topazhoz és Mániáéhoz ellenben Reviczky Tamás jószágfelügyelö ur Tisza-Csegén, (pr. Karczag.) — Széna és zab az illető regale-bérlők által szolgáltatik ki piaczi árakon ; istálló és alomszalma ingyen. Tallóson gr. Esterházy Antal ur ménesében az 1871-ki idényre (február l-jétől julius l-ig) a következő telivérmének vannak fedezésre kijelölve : CARNIVAL, eil. 1860, a. Sweetmeat a. Volatile, Buckthorntól — meghatározott számú idegen kanezát is fogad 200 frtjával ; istállópénz 10 frt minden kanczától. NORTHCOUNTRYMAN, ell. 1860, a. Cotswold a. Christiania, Lightfoottól — fedez 100 frtért, istállópénz 5 frt. Takarmány piaczi árak szerint. Istálló a kanczák számára a helységben elég. Bejelentések M a w, ménesmesterhez Tallósra intézendök, u. p. Galantha. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. BELMONT 7éves fekete mén, apja Claret, anyja The Whren. Elfogad telivér kanczákat 100 frtjával. 5 frt istállópénz. Állomása Dávod-on utolsó posta : Nagy-Bajom, vasúti állomás Komárváros. |ЯРГ A f. évi 2-ik számunkkal szétküldött „Országos lőjegyzékmintáinak" beküldési határnapja 1871. febr. vége, s az 1870. febr. 1-től az idei január 31-ig terjedő időre szól. — Ha valamelly vadászkerület vagy uradalomhoz illy lőjegyzék-minta nem jutott volna, kérjük azt rövid uton (Levelezési jegyen) tudatni, hogy azonnal kiildhessünk. Vadállományunk emeléséről. II. Mindazon okok, mellyeket vadállományunk csökkenésének előidézőiként az I. czikkben felhoztam, csak másodrendűek, nem állandók, sőt több esetben csakis helyhez kötöttek levén, még csekélyebb jelentőségűek. Föokozói ezen calamitásnak szerintem : Czélszerü vadásztörvények hiánya. A lőfegyverek tökéletesbiilése. Az állatok életének nem ismerése, mi nálunk a természetrajzi tanulmányok elhanyagolásának következménye*), minek köszönhető, hogy az idegen vadászterületek tiszteletben nem tartatnak, s mindenki hivatva érzi magát a természet bölcs háztartásába belekontárkodni, természetesen minden előismeret nélkül és legtöbbnyire saját kárára. Hogy uj vadásztörvényünk eddig még életbe nem lépett, azon nem csodálkozunk, tudva, minő nagyfontosságú kérdésekkel volt a törvényhozás elfoglalva ; magunk is jobban szeretjük, ha kellően megrostálva fog a miniszteri törvényjavaslat keresztül menni, mert bizony meglátszik azon, hogy alkotója az állatismében nagyon jártas nem volt, s gyermekkori Raffféle nézetektől menekülni nem birt ; igy például, hogy a sok közül csak egyet említsek: a vadgalambok ott a kártékony madarak közé soroztainak, holott ma már mindenki tudja, hogy a g у о m magvával táplálkozva, nagyon hasznosak, s legfentebb egy-egy örvös galamb okoz némi kárt olly erdei magültetvényekben, mellyeket a gondtalan erdész kellően el nem takart. Arra, hogy a vadásztörvény feladatának megfeleljen, szükséges mindenütt, de főleg nálunk, hogy szigorú legyen ; vadjaink és vadászati viszonyaink tüzetes ismerete pedig mint *) Angol-, Német-, Francziaország- és Amerikában a természettudományok általán, mint a legéletbevágóbbak, különösen pedig a természetrajz, mint a legszükségesebb tudomány, nemcsak s z é 1 e s к ör ü tantárgyat képeznek, hanem az divattudomány n у á vált, s az úgynevezett népszerű természettudományi munkák ép olly kevéssé hiányoznak a salonok asztalán, mint a legegyszerűbb polgárháznál. Nekünk még egy jóravaló természetrajzunk sincs. Valóban óhajtandó volna gazdáink, vadászaink érdekében, ha egy illyen mü megjelenése lehetővé tétetnék már valahára nálunk is. L. _37 veres fonál vonuljon azon végig. Még az alaptörvények alkotásánál is az adott viszonyokra, szokásokra, mivelödési fokra figyelemmel kell lenni. Csekélyebb mérvben áll-e ez az ollyszerü törvényekre nézve, mint a vadászati ? Nem hiszem. Szükségesek lehetnek nálunk olly elővigyázati rendszabályok, mellyek Anglia- vagy Németországban mint feleslegesek teljes joggal elvettetnének ; s hozathatnak olyanok, mellyek nem"ártanak, ha megvannak ; mig más országban kikerülbetlenek. Igy pl. a mi népünk vagy csekélybe veszi az aprómadarakat, vagy elég józan eszű, miszerint átlátja, hogy kár bántani eme hasznos állatokat ; mig Olaszországban mohó étvágygyal esnek neki minden — alig egy falatot igérő billegénynek. Kivételt nálunk csak egy pár felső-megye tót lakossága tesz, hol hurokkal nagyszámú r ig ó t fogdosnak el. Olaszországban tehát szükséges lenne e barbarismust szigorú törvénynyel akadályozni, nálunk hiányzik arra az ok. Népünk általán a sokféle hálókat, csapdákat sat. még csak nevéről sem ismeri ; mig viszont mindenki válogatás nélkül pusztit minden fajú ragadozó madarat : ölyvet, vércsét, apróbb baglyokat — emez elismert egerészeket — egyszerűen azon okból, mivel nem ismerik életmódjukat, rneîly által a gazda- és erdészre nézve olly hasznosakká válnak. — A nyulat, eme sorsátkozotta, gyámoltalan jószágot, nemcsak lövik, agarászszák, a mi teljes rendén van, hanem rézhurkokat vetnek ki számára; nyáron át gyerekek, kóbor kutyák, macskák, fiait fogdossák ; sőt ezzel sem elégedve be, az ország több részében patkányokként ütik el, a szó teljes értelmében, a falusi parasztok, primitiv patkánycsapdák mintájára nehéz csapófát állítva fel, mellyet fagyöngy csalétekkel látnak el akként, hogy ez átkos élődi növény ágai poczókul szolgálnak; 3—4 ember egy falu erdejében néha 40—50 csapdát is állit fel, melyeket naponta eljárni nem képesek, s ekként a laposra nyomott pecsenye felett a rókákkal osztakoznak. Számos ollyan nagy erdőségünk van, mellyeket tulajdonosaik másként hasznosithatni nem birnak, vagy legalább eddig nem birtak, a gyáripar hazánkbani tengődése és a közlekedés; eszközök hiányos volta miatt : mint ha e gyönyörű szálasokat, itt-ott őserdők közötti téreket, juhos gazdáknak kiadták potom áron legelőül, „no hisz ez is jobb a semminél", gondolták, s tekintve az erdőadót, igazuk lehet ; de a vadász szive vérzik, ha látja : miként pusztítják a kedvük szerint szétcsatongoló juhászkutyák az őzborjakat*), s ugy hiszem (mellesleg mondva), a jóravaló erdész arcza sem derül mosolyra, midőn illy helyeken hallja a legelésző juhnyáj ok kolompját. Vadaskert kevés számmal van jelenleg hazánkban, a mi természetes, miután azok fenntartása sok költségbe kerül, s nem fizeti ki magát; de van nemzetgazdasági jelentőségük, sok egésséges vadhús kerülvén piaezra azokból, s ép ezért kellene az illy kerteket, a kincstár károsítása nélkül, lehetőleg kedvezményekben részesíteni. A fáczánosok szintén figyelemre niél*) Az illy esatongoló juhászkutyák reászoknak rendszeresen felkeresni a síiket-, nyir- és császárfajd fészkelő helyeit is, s azok tojásait elpusztítva, rendkívüli kárt okoznak. L.
