Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-12-20 / 46. szám
300 VADÁSZ- ÉS VERSNT-LAP. DECZEMBER 20. 1871. értékük helyesb mérlegelése végett egymás mellé állítottuk : hány ivadékuk futott és hány lett belőlük győztes. Mert talán nem mindegy : hogy egyik másik apalónak bány ivadéka vál be győztesnek, s hány fizeti hiába a pálya-költséget. Igaz ugyan hogy itt egyik tényezőül az anvakanczát is számba kell venni, s erre később vissza is térünk, de még is különös, hogy éppen leghiresbnek tartott apalovunknál, mellyhez hihetőleg magas fedezési ára mellett a legjobb kanczákat küldik, s mellyért irigyel a külföld, mutatkozik aránylag a legnagyobb differentia e rész ben. Eltekintve itt a külföldi Blair Atholtól, mellynek idei 3 évese (a kladrubi) absolute legjobb hason kortársai között, csak az egymásután következő Compromise, Cotswold, The Reiver, Bois Rüssel és Ostreger ivadékok arányát kell összehasonlitnuk a Buccaneerekkel, miszerint kérdjük, hogy mi oka e nagy különbségnek ? — Ez első pillanatban Buccaneer hátrányára látszó aránytalanság szorosabb öszszehasonlitás után elenyészik ugyan, mert hogy csak futólag igazoljuk állításunkat, a bárom legelső apaló három legjobb ivadékának nyereményét összehasonlítva : Buccaneer után, Blair Athol, Compromies. Cadet 11887 Зе'.р.ш. 13717 Comus 11288 Triumph 10222 Lanschütz 6655 Verbena 5016 Andorka 7090 Braemar 3838 Vanity 2876 29200 frt. 24810 frt. 19180 kitűnik, hogy Buccaneer legjobb ivadékai (nálunk) átlag ugy viszonylauak a más két ménéhez képest, mint 10 a 8- és 6-hoz, s miből egyedül a kladrubi Blair Athol mén képezne kivételt, — annál inkább, mert a mennyire kiválólag fölötte áll ez Buccaneer 3 éveseinek, ép olly valószinü, hogy Angliában levő jobb testvérei hasonlóan túlszárnyalják őt. De nem czélunk Blair Athol felsőbbségét mutogatni, ez — fájdalom az apa nem nálunk levén — meddő dolog ; itt csak Buccancer látszólagosan kedvezőtlenül álló reputatióját akarjuk helyreállitni, midőn kimutatjuk, hogy bár utánna következő hazai telivér apalovaiuk aránylag több győztest mutatnak fel, de nem egyet se, melly absolute többet érne, vagy hasonló arányban (3-sával) azon magasságon állna nyereményeiben, mint Buccaneer fiai, összehasonlíthatjuk e végből sorba Cotswold, The Reiver, Bois Rüssel stb. ivadékait, s visszaemlékezhetünk a gyepen tett próbáikra, s a Buccaneer jó ivadékot mindig a legelsők közt találjuk. A hol azonban nem találjuk azt — s ez volna összehasonlitgatásunk czélja, azt ne a ménben, hanem mint már említettük, az anyakancza megválasztásában, s hol ez sem hibás, ott talán a tartás és idomitásban keressük az ivadékok aránytalanságát ; hanem ez olly terrenum, mellyen telivér tulajdonosaink kiki maga legjobban megfelelhet magának — ha öt közelebbről érdekli. Kimúlt. Bottka Bélánál, Nábrádon. ANALYSE sp. k. 1863 ap. Sprig of Shillelag any. Announcement. (M. M. I. 96.) Fed. volt The Rising Star által. Birtok változás. SATURNUS p. mént, ap. Doncaster any. Analyse, szül. 1871. Bottka Bélától megvette Jármy Elek ur. I g a z i t á s. Lapunk mult számában, az 1871-dik évi lóversenyek eredményei közt hibásan van a Chignon ap. Little Harry fv ló beírva Hammersberg Jenő ur tulajdonának; mert az Patay Gyula ur tulajdonában volt futáskor és van most is, és nem egyszer, hanem kétszer futott az ö neve alatt. Egy csomó ló küldetett át tőlünk Angliába idomítás végett a mult hetekben ; részint mert a lágy tél s tökéletesb gyakorlópályák mellett ott a versenylovak sokkal előbb készülhetnek el tavaszi kötelezettségükre, részint mert az ottani idomárok értenek hozzá, mint kell minden lovat testalkatához képest a legalkalmasb vágtatás-modorra szoktatni. Ennek belátása okozza, hogy az idén gr. Esterházy Miklós Tatáról és nordkircheni méneséből (Hannoverben) hat lovat küld át Lincolnshirebe, u. m. : Theseust, Mlle Girault, Döllingert, egy 2 éves méncsikót (a. Sprig of Shillelagh a. Alivo), egy másik 2 évest (a. Fitz-Roland a. Janet) és egy 1 éves Buccaneert a hires Canace kanczától származót. Captain Blue is küldött már kettőt, az egyik Red Rover (a. Buccaneer a. Sophia Lawrence), a másik egy fekete méncsikó Oulstcd és Mrs Strattontól ; gr. Rénard is egynehányat (Primas, Bauernfänger), melyek mind a jövö idényre készülnek. Sornette kimúlt. E világh irü franczia kancza, melly tavai a párisi nagy dijjat és Angliában a doncasteri cup-et nyerte, s melly a híres Gladiateur óta Francziaország legkitűnőbb versenylova volt, s gazdájának csupán v. rsenydijjakban több mint félmillió frankot nyert — nem régiben, Angliából hazatérve, borzasztó véget ért. Tulajdonosa, Lafitte bankár Párisban — haza küldte a ménesbe, hogy kissé kipihenje magát. Nov. 20-ikán délután 4 óra felé lovásza a kordába ment hozzá, hogy éjjelre istállójába vezesse, midőn a kancza megijedvén a szomszédos kordákban nyargalózó lovaktól, magát kiszakította, s vad száguldásban a korlátnak vágtatott, azt átugrandó, ép olly helyen, hol egy kiálló karóban egész véknyát felhasította ! Szegény kancza, kilóggó belekkel még pár száz lépésnyire vágtatott s aztán összerogyott, hogy soha többé fel se keljen. Harry Bassett, e derék amerikai versenyló is nagy veszélyben forgott nem régiben a vasutoa. Valamellyik állomásnál, hol a pálya lejtős volt — kikapcsolódott az a kocsi mellyben a lovász, e ló és még egy társa voltak, s lassankint visszafelé kezdett gördülni a koeei, mindig sebesebben, igy ment ez több mértföldig, ugy hogy végre minden pillanatban szétrombolásától lehetett tartani, annál inkább, mert egy vonat szemközt jött; szerencsére az elszaladt kocsi véletlenül egy mellékvágányra tért ki, s lassankint a lejtő megszűnvén, megállt. Harry Bassett csak egy fogát vesztette a rázkodásban, de ló-társa tetemesen megsérült. A jövö liverpooli akadályversenyre (martius 20.) egy austráliai ló , Dutchmann, is útban van Angliába ; s ha a hosszú tengeri utat jól kiállja, s elég ideje marad az előgyakorlatokra, érdekes versenyre nyújt kilátást a Grand National-ban, mert Dutchmannt Australiában a legjobb steepleehasser-nek tartják. B ENSON TAMAS , azelőtt hosszabb ideig idomár Káposztásmegyeren , szeretne újra hasonló minőségben alkalmazást nyerni, inkább hajlamból régi foglalatosságához , mint kényszerűségből. Lakása : Uj-Pest, Lörincz-utcza 63. W HITE GEORGE helyet keres mint idomár v. ménesmester, hosszabb ideig szolgált Tatán gr. Esterházy Miklósnál, s utóbbi időben b. Wesselényi Bélánál. — Lakása : Kolozsvár, buza-uteza. NyiOt-tiir. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. CARNIVAL, angol telivér mén az 187 2-diki idényben Pesten a magy. egyleti lovardában fog fedezni, hol a bejelentések is felvétetnek. Egy telivér kaneza 105 frt. Egy félvér kancza 62 frt. Az igazgatóság. Ï á Ш ® 2 Л Tiz nap a walesi berezeg vadászatain. Eredeti közlemény Zichy Mihálytól. (Folytatás.) Sebem nemsokára begyógyult. Ezután mindaddig / nem hagytam békében a herczeget, mig cserkészetre nem indultunk. Hajnalhasadáskor keltünk útra, a hegyek közé érve, kocsinkat ponyk-kal cseréltük föl, mellyek a hótájig vittek bennünket. Egész kiséretünk három emberből állott, az egyik vadász vezetőül szolgált és a távcsőt vitte, egy másik a herczeg lőfegyvereit hozta, a harmadik pedig egy ebet vezetett. Útközben fölváltva eső- és hófergeteg zudult ránk, majd a kisütött nap vagy egy föl-föltámadó hideg szél szárítgatta meg ismét ruhánkat. A skót időjárás ugyan csak megviseli az embert, azonban lehet, hogy megszokás folytán edzi is. Soká tévelyegtünk a hegyháton a nélkül, hogy valamit láttunk volna egynehány felröppenő nyirfajd és grouse kivételével. Ez utóbbiak a fajdok és fehér vizityuk keverékfaját képezik. Hangjuk is egészen hasonló az utóbbiakéhoz, a melly a zajos felröppenéssel együtt, nagy csapás a cserkésző vadászra nézve. A meddig szem elláthatott, a táj kopár volt, csak itt-ott volt a talaj kóróval benőve és kisebb-nagvobb gránit-tömbökkel elhintve, mellyek között a hellyelközzel elöcsörgedezö és a völgy felé tartó vízfolyások által a talaj annyira fel volt áztatva és megporhanyitva, hogy a kissé figyelmetlenebb vadász nyakig is elsülyedhetett benne. E sima, fátlan téren azt hittem hogy egy egeret is felismerhetek, hát még a szarvast ; de e merész feltevésnél nem vettem számba azon körülményt, hogy nagy térségen a tárgyak mérvei megkisebbednek , úgyszólván eltűnnek, s hogy a szem a távolságokra nézve csalódik. A kalauz keze intésére végre megállapodtunk. Erre ez utóbbi kibontván a távcsövet, hanyat feküdt és a távcső végét lába hegyére támasztva, körültekintett. — Ott — mondá a kék hegyek közé mutatva — szarvasok vannak, még pedig négy szép bika ! — Ennél több se kellett kíváncsiságunk felkeltésére. A távcső kézről kézre járt, s csakugyan ott legelészett négy darab szarvas egy távol hegynek csaknem legcsucsán. Most haditanács tartatott. A feltartott nedves uj és gyapot-zubbonyainkból kitépett néhány csomó szőr tudatván a szél irányát, kitűnt, hogy nagy kerülőt kell tennünk, ha az állatokat észrevétlenül megközelíteni akarjuk. Az irányra nézve tisztába jővén, felváltva — a hol lehetséges volt — majd futva, majd guggolva és lépésben, nagyobb és elkerülhetlen sik területen pedig sorban, de az állatokhoz ferde irányban, hogy a négy ember egynek lássék — vonultunk föl a hegynek. Igy érkeztünk egy már előre kitűzött sziklás helyre, a honnan a megközelités, vagy esetleg a meglövés is lehetséges volt. Itt egyelőre megállapodtunk ; a vezető t előre ment, hogy meggyőződjék, váljon a szarvasok ott vannak-e még a hol előbb láttuk, mert — közbevetőleg mondva — a menet egy álló óráig tartott. S elővigyázatunk nem volt alaptalan, mert a szarvasok néhány száz lépésnyire odább indultak ; ez baj volt ugyan, de nem másíthatta meg tervünket. E közben a hó is kezdett esni, a mi azonban megkönnyité a közelebb lopódzást. A szél üvöltésén olykor-olykor áthallatszott a szarvasok bőgése és morgása s pedig olly világosan, mintha közvetlenül mellettünk lettek volna. Mi még mindig előre mentünk, de most már guggolva, mig végre a terep egészen sik lett. Ekkor az ebet vezető vadász és én hátramaradtunk és egész kényelemmel és lelki nyugalommal kisérhettük szemmel az előnyomulást. „Patsch, patsch" hangzott egyszerre — a herczeg kimondhatlan része felén túl belesüppedett a mocsárba. Tetőzte a kellemetlen helyzetet, hogy mozdulatlanul kellett az önkénytelen fürdőben maradni. Ehhez járult még, hogy minden együtt legyen, az ég áldása : hóból és esőből álló „mélange" alakjában. De a herczeg — mint később elbeszélé — mindig előre nyomult, a mig észrevétlenül tehette. Most egy kétkedő fejbiczczentéssel láttam fegyveréhez nyúlni és lassan felemelkedni — szivem hangosan dobogott és a vér halántékaimon sebesebben lüktetett — ekkor a herczeg előtt egy egész sor örd .... grouse repült fel pokoli lármával és egyenesen a szarvasoknak tartott, melly utóbbiak igy meglepetvén, a világ minden tája felé elillantak. Átkozott szép látvány volt, az állatokat mellettünk elvágtatni látni ; bizonyos, hogy sem szimatun-