Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-11-10 / 42. szám

2

50 ^ Bittó István igazságiigyminiszter : T. ház ! Engedje meg a t. ház, hogy Simonyi t. képviselő ur felszólalása következtében nem annyira a dolog érdemére, mint azokra, mik felhozattak, hogyan került ezen törvényjavaslat most a ház asztalára, némelyeket megjegyezhessek. Ezen törvényjavaslat, me'y hivatali elődöm által 1868 ban, tehát nem ezen országgyűlésnek adatott bo, 1869. nov. 22-én tárgyaltatott már ezen országgyűlés központi bizottsága által, s ma atárg.nlás substratumát a központi bizottság jelentése képezi. E körülmény, ugy hiszem, már önmagában is megfelel a t. képviselő urnák azon felszólalására, hogy az ma tárgyalás alá nem is vétethetik, mert nem ezen országgyűlésnek adatott be. Miután a képviselő ur kényszeritrtt, hogy felszólaljak, bátor vagyok most még csak egy megjegyzésre, arra, melyet több képviselőtől is hallottam, észrevételt tenni. Ezen megjegyzés az, hogy ;.zon nagy e vet, mely ezon törvényjavaslat első szakaszában kimondatife, s mely szerint: „a vadászati jog a tulajdonjog elválaszthat in tartozéka," ugy a központi bizottság, mint a ministerialis javaslat, melyben az szintén bennfoglaltatik, második §-ában tökéletesen lerontja. Bátor vagyok erre nézve csak azt az egy körülményt ifelhozni, hogy a 2-dik szakaszban foglalt korlátozás ezen elvet csak annyiban vitiálja, raonnyiben azt a dolgok természete hozza magával. (Derültség szélsőbal fslöl.) Hogy ha ezen korlátozás itt nem mondatnék ki, akkor igen is mindenki, kinek birtoka van, ugyanazon joggal birna, hogy t. i. birtokán vadászhat, de ezen jog a papiron maradna és biztosítva teljességgel nem lenne, miért? azért, mert teljességgel nem lehetne ellenőrizni azt, bogy egy másik, midőn ezen jogát gyakorolja, ne sértse az én jogomat. Teljességgel nem lehetne felügyelni arra ott, hol annyira parcellirozva vannak a birtokok, hogy egy embernek gyakran 4—5 holdból áll egész birtoka s az sincs egy tagban, hanem 3—4 határon. Hogyan lehetne felügyelni arra, hogy ez akkor, midőn jogát gyakorol ja az én jogomat ne sértse ? Minden vadász után, ki elindul, csőszt kellene küldeni, ki felügyeljen arra, vájjon azon nyulat lötte-e az illető, mely az ö földjén, vagy pedig azt, mely a szomszéd földjén ugrott fel ? Csak egy hasonlatosságot vagyok bátor idézni, ozt pedig bátor leszek idézni ismét magából az életből. Nincsen senki köztünk, a ki kétségbe vonhatná azt, hogy tulajdonát mindenki szabadon használhatja. Ez oly elv, melyet sem elméletben, sem gyakorlatban kétségbe vonni nincs szándékom. S kérdem: igy van-e ez a gyakorlatban, az életben? Méltóztassék megnézni, mi történik akármily egyes községben, mely előbb úrbéri község volt, s ma teljes joggal ép ugy birja földjét, mint bármely más tulajdonos s teljes, korlátlan ura az ö földjének. Ugy használhatja e földet, mint neki tetszik? Nem ! A község statutarius jogánál fogva megállapítja, hogy 3 kalkatura van es akkor ha például valaki luczernást akarna csinálni határában ha csak azon darab földjét, bol ezen luczernást akarja csinálni, nem keríti be, ezt nom teheti, mert a falu ráhajtja a csordát és legeltet rajta, Az élet ezer esetben ugy, mint itt a vadászati jognál, kineveti a logikát s megczáfolja az elvet, mely a papiron áll, de gyakorlatilag nem vihető keresztül. Midőn tehát a 2. §-ban a minisztérium ezen korlátozást az 1. §-ban kimondott elv ellenéro felvette, csak biztosítani akarta azon jog gyakorlatát, 3 már itt, megvallom, osztom azon képviselő urak nézetét, kik a harmadik § t, hol a kényszeritett bérbeadás van kimondva, elvetendönek tartják s azt mondják, hogy a 3-ik §. módosittassék akképen, hogy a hol kevesebb birtokuk van, mint a mennyi a 2. §-ban vadászati területképen ki van jelölve, ott a vadászati jog gyakorolhatása felett az illető VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. birtokosok többsége határozzon. Mihelyt ez belevételik, azonnal teljesen lesz helyreállítva teljes érvényében azon elv, mely itt az 1. §-ban ki van mondva. Ezen módositással mindazon okoskodások, melyek azon alapon mondattak, hogy itt a jog megsértetik az által, hogy a kényszerbérbeadás mondatik ki, meg lesznek szüntetve, és fogunk hozni oly törvényt, mely meg fog felelni az élet igényeinek, s nemcsak irott malasztokat fog tartalmazni, hanem oly intézkedéseket, melyeket valóban keresztül lehet vinni. (Élénk helyeslés.) Ez nézetem ezen törvényjavaslatot illetőleg, és habár nem magam nyújtottam is ezt be, megvallom, hog. ezen módositás mellett annak elveit osztom. Kérem tehát a t. házat, fogadja el tárgyalás alapjául a központi bizottság szövegezését. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Ezután felszólalnak még a javaslat mellett P а с z о 1 a y János, ellene : M a d a r á sz József, ki szerint e törvényjavaslat nem egyéb, mint „néhány urficskák mulattatására" hozandó törvényjavaslat. (Derültség). V i d 1 i с s kay 'Józsefet a központi bizottság javaslata azért nem elégíti ki, mert ez nein a tulajdonjogot alkalmazza a földbirtokra, hanem feladatul tűzi ki magának a vadászati jog biz ositását. Ürményi Miksa a központi biz. előadója : Madarásznak, Simonyinak váltszol, aztán igy szól: Őt e törvényjavaslat tárgyalására saját választói kényszerítők , még pedig azok, kik 3—5 holdat birnak, tehát nem is a vagyonosabbak. Tudják jól ezek, hogy két holdon nem lehet vadászni, de röstelve látták azt, hogy eljön a tizedik határból ide néhány ember, tapossa földeinket, rontja terméseinket, és nekünk nincs jogunkban mondani, hogy az urnák itt nem szabad vadászni. Végül még Szomjas inditványa ellen szól, és a központi bizottság javaslatának elfogadását ajánlja. (Helyeslés jobbról.) Szavazás alá bocsáttatván a kérdés, a többség a javaslatot általánosságban elfogadja. Az 1. §. egyhangúlag elfogadtatik, a 2.§-nál, mely ekként szól :" Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezon törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 1U0 holdra terjed, holdját 1600 • ölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is ; vagy ha a föld bírtok. 2. száz holdnál kisebb ugyan, de kerítéssel kellőleg el van zárva, vagy belső telket vagy szigetet képez." E §-nál Simonyi Lajos b. azt a módosit ványt teszi, hogy az 1) és 2) pont alatt foglalt korlátozások elmellőztessenek. Elnök felteszi a kérdést. A kik elfogadják , méltóztassanak felállaui. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fotradják el. (Megtörténik. Felkiáltások a „balon : Kérjük megolvastatni!) Tehát méltóztassanak felállani azok, kik elfogadják. (Megtörténik. Jegyzők megszámlálják) Most méltóztassanak azok felállni, a kik nem fogadják el. (Megtörténik. A jegyzők megolvassák.) Az egyik részen 77, a másik részen 75 öt olvastak meg a jegyzők, de Jámbor Pál jegyzőnek kifogása van ez ellen, tehát újra kérném felállni azokat, a kik elfogadják. (Megtörténik.) A szabályok értelmében szabad névszerinti szavazatot kérni addig, mig ki nincs mondva a határozat. Adatott be névszerinti szavazás iránti inditváúy ; vannak ismét, kik holnapra kérik a szavazást halasztani. (Felkiáltások a balon: Nem lehet!) Madarász József a házszabályokból azt olvasea ki, hogy ha egyszer a szavazás elkezdetett, azt másnapra halasztani пзт lehet. E feNOVEMBER 10. 1871. lett vita ered, melyben részt vesznek Paczo1 а у János, Csernáton у Lajos, mig végre mind a névszerinti szavazás, mind a szavazásnak holnapra halasztása iránt tett indítványok visszavettettek, és a jegyzők a szavazatokat újból megszámlálják, ekkor kitűnt, hogy 80 tag a szöveg mellett, ugyancsak 80 ellene nyilatkozott; az elnök a közp. bizottság javaslata mellett döntött. Ezzel iy

2 órakor az ülésnek vége. Másnap nov. 9-kén folytattatott a vita, mit majd mi is jövő számunkban közlünk. Szarvas idény 1871-ben. Gr. Esterházy Pál devecseri uradalmában sept. 13-kán kezdte meg a cserkészetet s oct. 2-ig vadászott. Az idény a nagy szárazság miatt kedvezőtlen volt. A szarvasok csak ritkán jelentkeztek s keveset bőgtek. Este igen későn jöttek ki, s reggel nagyon korán vonultak sürübe. Legelső szarvasát egy igen derék 16 águt sept. 18-kán lőtte, mely feltöretlen, az erdészek becslése szerint 4 У

2 mázsát nyomott. Ez monstruosus egy darab fővad volt; egészen fekete, minőt a gróf — ki életében pár ezer szarvast már csak látott, még soha sem észlelt sehol. Eleinte azt hitték, hogy valami fekete sáros pocsolyában dagonyázta be magát, s az erdőkerülők erősen dörzsölték és mosták, hanem ugy jártak vele — mint a kis lány mikor szerecsen dajkáját mosta. — Különös, hogy e szarvast se a gróf, se az erdészek nem látták ez előtt soha. — A gróf 20 napi cserkészet alatt összesen 5 darab fővadat lőtt 5 lövéssel, és pedig : 1 igen derék 16 águt (feltörtl. 4 j-, mázsa) 1 igen erős 10 „ 2 darab derék 12 „és 1 darab erős 14 „ Még több darab került puskavég elé, de a gróf általánosan ismert dificilliségénél fogva, liogy csak igen erőseket választ ki, bántatlanul mehettek el fegyvere elől. S—

s. Két tizennégy águ egy hét alatt. „Araignée le soir — grand espoir.

u Mindamellett hogy azon egyének közé tartozom, kik lerázva az emberi elöitéletek bilincseit, mindenben a szabad és elfogulatlan gondolkodásnak hódolnak : meg kell vallanom, hogy vadász életemben gyakran megtörtént rajtam, hogy az események meglepő találkozása következtében mintegy a babonaság szellemétől éreztem magamat megszállva. Régenten a vadászok nagyon babonás hitűek valának, ezt azonban nem lehet éppen csudálni, liisz ök a fegyverek löképességének valódi okairól, különösen pedig a lövés vegy-folyamatáról mitsein tudván, igen természetes, hogy kiváló eredményeknél babonás hitüekké levének ; a mai világban azonbau, midőn pontosan meg lehet határozni, hogy minő szerkezetűnek kell például egy a golyót biztosan hordó golyós-fegyvernek lennie : a legrendkivülibb eredményeknél sem jutaud valakinek is eszébe» azoknak természetszerüsége felett kétségeskedni. Annyi azonban bizonyos, hogy az események meglepő összeesése, vagy is mi ugyan-