Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-10-25 / 40. szám

240 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. OCTOBER 25.1718. Gr. Zamoyski István 4é. sga k. Concession, a. The Reiver a. Sangfroid 120 f. (Whiteley) 1 Gr. Festetits Pál Зе'. p. k. Andorka a. Buccaneer a. Brown Agnes I 12 f. (Entwistle) 2 Hg. Rohan L., n. gr. Széchény Kálmán 3é. p. к. In View, a. Prime Minister a. Elgiva 115 f. (Osborne) 3 Gr. Szápáry Iván 4é. sg. к. Verbena, a Compromise a. Vignette 130 f. (Ford) 4 Gr. Tarnowsky János 3é. p. к. Kukulka, ар. Ibrahim a. Sowa, 103 f. (Chapman) О Bánat : Fatanitza, Penelope, Bajadere és Ameise. A nap legérdekesb verspnye ; s feltiinö, hogy a „gyep" mennyire tájékozva volt, midőn a „Derby" és „Nemzetiek" nyerői mellett is Concessionra 60szor tett, mig In View 46, Andorka 16, Verbena 15 és Kukulka 13 tételt kapott. A lengyel ló igazolta is e bizalmat s a vezetést magához ragadván, valóban rohamos sebességgel vezetett, nyomában In View, Kukulka, Verbena, Andorka im „Gänsemarsch". E rendet a sebes „расе" miatt nem is változtatták egész az utolsó fordulóig, honuantól fogva a lengyel mén kivételével a többi mind erősen hajtatott, s mig Kukulka maradozni kezdett s a távoszlop táján Verbena sem igen t irthatá az iramot, sőt In View is csak két ló hossznyi közelségre fér betett a vezetőhöz : azalatt Andorka kívülről 1 lóhossznyira beérte épp a czélnál s ugyannyival veré meg a Derby nyerőjét a 2-ik helyért; Verbena jó negyedik. Kukulka distanceirozva. Nyer. : 475 arany és 665 frt az első, 665 frt a 2-iknak. 5. Kladrubi-dij, 100 arany. Gátverseny-handicap. Táv. IV2 mfd és 100 öl, 5 ugrással. Tét 60 frt, fele bánat. Nevezés octob. 21-éu éjfélig. A terhek 22-én délben közölteinek. Gr. Eszterházy Miklós 4é. sga m. Theseus a. Ephesus a. Miranda 15 J f. (gr. Esterh.) 1 Gr. Festetics Pal 3é. р. k. Gerle, a. Buccaneer a. Pampas 127 f. (Entwistle) 2 Ifj. gr. Lónyay M. 4é. p. m. Horror a. Zetland a. Crafton Lass 141 f. (Hansi) 3 Gr. Kinsky Oct. 5é. sg. k. Anarkali, a. Teddington a. Irene 155 f. (Faber) 4 В. Wácker-Gotter 5é, р. к. Н'рропа, a. Lambton a. Lady Hungorford 125 f. (Sayers) 5 Határozott kedvenez Theseus és lovagja voltak s a Totalisiteurnél 44-er tették, utánna Ana,kali 32, Gerle 2 tételt kapott, mig a többi a nélkül maradt. — Hyppona ragadott inkább mint vezetett s valamennyi sövényt feldontvén , az utánna menő Anarkali, Horror és Gerlének megkönnyítette a futamot, egész az utobó negyedmfdig, bol aztán elfulladva lemaradt, mig az indulásnál jó 25 — 30 lóhosszal megkésett Theseus már ekkor a mezőnyt beérve, az egymással verekedő Anarkalit és Horrort egymásután hagyta el, az utolsó akadályt Gerlével egyszerre ugorta, s pár hatalmas szökéssel elhagyva öt, az állvány riadó éljenzése közt 6 lóhosszal biztosan elsőnek ért be. Nyer. : 95 arany és 285 frt. Teremtsünk Pesten biztos piaezot országos lótenyésztésünk számára ! *) Hazánkban a kormány már eddig is igen sokat tett a lótenyésztés felvirágoztatására — s főleg a lótenyésztők buzdítására sok eszközt használt fel, — mellyuek egy része üdvösnek mutatkozott, — más része pedig a várt hatást nem szülvén, egyéb által pótoltatott. A mi más országban üdvösnek és gyakorlatilag hasznosnak mutatkozott, — meg lett az többnyire nálunk is kisértve ; — csak az országos központi lókiállitás, (minő például Parisban minden év april havában — Londonban pedig évenként Máj'

us hóban szokott megtartatni) — nálunk nem csak hogy meg nem *) Ajánljuk hazai lótenyésztőink figyelmébe. Szerk. honosult, — de tudomásom szerint ez eszme eddig nyilvánosan meg sem pendittetett. *) Nagy horderejűnek tartom pedig ezen eszmét épen hazánkban, — hol a lótenyésztés a kormány gyámolitása és a közgazdászati téren is vezetőkként szereplő főuraink élénk részvéte folytán ma már országszerte általános lendületnek indult. A lótartó gazda nálunk többnyire lótenyésztő is egyszersmint. — A lótenyésztéssel nem csak a birtokos és foldmives foglalkozik, de egyáltalában majdnem minden ember, ki helyzeténél fogva bármely használatra egy pár kanczát tart. A ki azonban — úgy mint én — folytonosan vidéken tartozkodik, s a környékbeli lóvásárokat figye'emmel kiséri, — az csakhamar azon tapasztalatra fog jutni, hogy lótenyésztésünk jelen fejlődési korszakában a bérlők foglalkoznak legbelterjesebben a tenyésztéssel. A bérlök kezeiben igen figyelemreméltó tenyészanyag van, — s ennélfogva már most is igen szép ivadékot hoznak a vidéki vásárokra ; — ha azonban idővel oda fejlődnek bérletviszonyaink mint Angliában — akkor a farmerek osztálya bizonyára nálunk is a tökély oly fjkára fejlesztendi a tenyésztést, a melyen az Angliában már ma áll. Igen kívánatos volna tehát jó eleve gondoskodni arról, hogy lótenyésztőink számára egy oly biztos piaez teremtessék, melyen tenyészdéik ivadékát minél előnyösebben értékesíthetnék. Közlekedési viszonyaink hiányai jelenleg még igen sok vevőt riasztanak el attól, hogy fáradalmas és költséges hosszú útra induljanak, az ország bármely távo'abb vidékére — hol talán valamely félreeső pusztán csakugyan oly lovakat találhatnának, melyek czéljaiknak legjobban megfelelnek ; — s igy a vasúttal nem rendelkező tenyésztők többnyire a lócsiszárokra vannak utalva, kik a biztos nyereség reményében sem időt sem fáradalmat nem kímélnek ugyan, de a ló valódi értékének megfelelő árát a legritkább esetben szokták megadni. Illy körülmények azután elkedvetlenítik azon tenyésztőt, ki észszerüleg s a jövedelem végett űzi a tenyésztést, — ugyanannyira, hogy véleményem szerint nagy részben ez volt oka annak, hogy utóbbi időkben sok tenyésztő tetemesen leszállította tenyészdejének létszámát, sőt gyakran a tenyésztéssel teljesen fel is hagyott. Épen nálunk tehát felette üdvös, sőt valóban szükséges is volna egy évenként rendezendő általános központi lókiállitás Pesten, — melynek alkalmával a pályázók biztos piaezra számithatnának. A lókereskedők, kik rendszerint mégis közvetitükként szoktak a tenyésztő és vevő közönség közölt szerepelni, — illy általános lókiállitás alkalmával mindjárt megtudnák azt, hol és kinél tenyésztetik egyik vagy másik keresettebb lófaj, — s igy később nem kellene minden egyes esetnél a kivánt anyagot *) A „Vad.- és Vers.-lap" mult évi 20. számában — a berlini első „országos lókiállitási vásár" ismertetése alkalmából, mi is megpendítettük ezt Magyarország számára. Szcrk. hosszas és költséges utazással felkeresniük, -—- minélfogva azután az eladó lovakért megfelelőbb árakat is adhatnának. Igen sok vevő jelentkeznék a pe3ti központi lókiállitáson már annyival is inkább, mivel a külföld tudja, liogy hazánkban különféle jó fajok tenyésztetnek. Az ország összes tenyésztői részvétre volnának serkentendök, s felbivandók, hogy tenyészdéik legkiválóbb példányait, különösen pedig az eladókat, mindjárt az első alkalommal minél nagyobb számban kiállítsák, mire talán leginkább az serkenthetné őket, ba a kormány a nagyobb testalkatú s a jelenkor igényeinek legjobban megfelelő lovakra jelentékenj' dijakat tűzne ki. Az illy központi kiállitás magára a tenyésztő közönségre nézve is igen tanulságos volna. Sok tenyésztőnek jó szeme romlott már meg az által, hogy mindig csak a saját tenyészanyagát látta maga előtt, vagy pedig csak igen szük körben szemlélhető a tenyésztés eredményeit. Azon, mit a tenyésztő maga teremtett elő, — rendesen túlságos előszeretettel szokott csüggui, — s igy ha egyebet nem igen lát, egyoldalú lesz a hibák és előnyök megítélésében ; — saját tenyészdéjének gyakran hibás és rosz ivadékát a teremtés remekének tartja; — s ha azután a többi tenyésztő vagy a vevő nem illy rózsás szemüvegen át nézi lovait, — akkor elkeseredik, — s hibás irányú tenyésztéséért folytonos vesztességgel bűnhődvén, végképen lemond a tenyésztésről. Saját tapasztalásom után mondhatom, liogy illy módon a lótenyésztés már sok — különben derék mivelöjét vesztette el nálunk. Ha már most az ilyen tenyésztőnek alkalma nyílnék a pesti általános lókiállitáson évenként megjelenhetni, akkor bizonyosau ledülne a chinai fal, melly látkörét a tenyésztés terén eddig korlátolta. Megláthatná akkor : milly irányban s milly elvek szerint halad más tenyésztő, •—- milly eredményeket szül egyik vagy másik jobb tenyésztési rendszer; — találkozhatna ott elösmert szakférfiakkal, ballhatná elfogulatlan Ítéletüket saját tenyésztése felöl —nemesíthetné, s a kor igényeihez alkalmazhatná saját Ízlését, — egy szóval részint saját észlelése, részint pedig mások felvilágosítása és példája folytán kitűnő tenyésztővé válhatnék. Még nagyobb előnyöket nyújt azonban az illy nagy lókiállitás közvetlenül anyagi tekintetben. Meglátogattam mult év april havában a központi lókiállitást Párisban, melly már több év óta mindig ugyanazon időben szokott megtartatni, mi által számos vevő megjelenése biztosíttatik. Minden pályázó ló, kiállítása előtt, szigorú állatorvosi vizsgálat alá vétetett, s azután osztályozás végett a biráló bizottság elé került. — Igen sok kiválóbb állat azonban már a vizsgálat és osztályozás előtt is roppant árért vevőre talált. Magam Ígértem 14,000 frankot egy pár pej Carossierért, — mellyet igen szerettem volna megvenni, de még ezen bizonyára nem csekély árért sem kaptam meg, és tulajdonosuk, egy