Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-10-04 / 37. szám

OCTOBER 4. 1871. tesét, körültekintő gazdája csak akkor inditja ugy hiszszük, ha a két előbbiből egyik vagy másik nem indulna, különben illy két coneurrens mellett nem fárasztja, s a másodnapi gátversenyre tartogatja inkább. Hogy Lancastert és Horrort uj tulajdonosaik színeivel már itt üdvözölhetnénk — kétkedünk, legalább Horror utolsó szereplése Kolozsváron még pihenést ajánl számára; Nádor, Freudenau, Lanschütz és Gerle közül — talán még a két utóbbit helyeznénk legközelebb az elsőkhöz, ha szerencsét próbálnak. Egyébiránt Horror és Gerle majd alkalmasint a gátversenyben szerepelnek. A 200 arany államdijban — Comus egy kis lábbaj miatt nem látogatván el Debreczenbe — legújabb prágai debütje után itélve gr. Stockau Triumphja — triumphálna, másodikként Meteorral és Lenkével. A másod napi versenyek első dijjára, Debreczen városa 100 darab aranyára nevezett 7 ló közül ismét Bajadere és Verbena válnának ki egymássali küzdelemre, s ismét egyenlő teher alatt versenyezvén, talán csak helyes lovaglásuk dönti el, mellyiké lessz a pálma. A kis handicap rövid háromnegyed mfdje а legsebesb lábakat igényelvén. — Considerationnak igérnők azt, s nem is tudnánk ki vitathatná azt el tőle, ha csak Szabolcs nem, feltéve, hogy tavaszi jó formáját megtartotta. Az államdij 300 db aranya hogy kié legyen — Triumph és Markgraf közt fog eldőlni, s inkább az előbbi javára : mihez Admiral secundálni fogna, Csatár alkalmasint a Vigaszversenyre maradván Lenkével együtt, mellyben e kettőnek legtöbb reménye lehet, а többi közt а győzelemre. Majd meglátjuk. Hátra volna még csak a Gátverseny 100 db aranya és tiszteletdíjjá, mellyeket gr. Festeticli Pál ajánlott fel a debreczeni gyep emelésére, s mellyet mi előre odaige'rvén Rubiconnak — neki is hagyjuk, mint biztos ugrónak ; de ha Milchbruder, Horror és Gerle azt hiszik, hogy ehhez nekik is van pár szavuk : a feleletadást reájok hagyjuk. S — s. Birtokváltozás. Ifj. gr. L ó n y a y Menyhért megvette : Gr. Sztáray Bélától ennek 5 éves fekete heréitjét Lancastert (a. Chief Baron Nicholson а. félvér) ; és gr. Pejacsevich Jánostól ennek 4é. sárga ménjét Rabért (ap. Adonis a. Martba). Névváltozás. Macskerl 2 éves csikó neve (ap. Virgilius a. Nympb) „Malcserl"-re lett átváltoztatva. Nyílt-tér. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Eladó lovak. A debreczeni versenyek 1-sö és 2-ik napja közötti napon Nagykárolyban az ottan felállított következő 1 éves telivér-CSikÓk adatnak el : 1. Clio 1 éves pcy tv. k., nev. Nagykárolyban, ap. Doncaster a. Clio, by Melbourn, any. Meance by Toutshtone any. Languish by Cain. (G. St. B. vol. VIU. pag. 27 7.) 2. Young Favourite 1 éves fekete tv. к. neveltetett Nagykárolyban ap. Doncaster any. Young Favourite (Coup d'Etat testvére) ap. Forbiddenfruit a. Favorite ap. Bay Momus any. Langar mare ap. Langar any. Watti mare ap. Peruvian any. Bizarre. (G. St. B. v. IV. pag. 492.) 3. Polianthus 1 éves sötét pej kaneza, nev. Nagykárolyban ap. Doncaster any. Polianthus by WestAustralian any. Gorsameer by Birdcatcher any. 'Caststeel by Whisker any. The Twinklor by Walton stb. (G. St. B. vol. IX. pag. 115.) 4. May Queen 1 éves pej kaneza, nev. Nagykárolyban ap. Doncaster any. May Queen, by Newminster any. The British-Queen by Coronation any. Laurel-Flight by Velocipede. (G. St. B. v. X. p. 46.) 5. Adamant 1 éves pej mén, ap. Forbiddenfruit any. Adamante by Baraton any. Favella by Emilius any. Tarantella by Tramp stb. (G. St. B. v. X. p. 354.) 6. Lady-Bohun 1 éves sárga mén, ap. Carnival any. Lady-Bohun by Rattle any. Subterfuge by Sir Hercules — Evasion by Emilius. (G. St. B. v. X. p. 347.) 7. Neyresse 1 éves sötét pej kaneza ap. Carnival any. Negresse by Forbiddenfruit any. Donna Sol by Bay Momus any. Miss Furey by Whalebone. (G. St. B. v. III. p. 272.) 8. Queen of Scotts 1 éves pej mén, nev. Nagykárolyban ap. Chevalier d'Industrie any. Queen of Scotts (előbb Queen Mary név alatt) by Lord of the Isles any. Miss Anné (sister to Scottish Chief). Megjegyzés: Az árverés délben fog megtartatni, ugy hogy a debreczeni reggeli vonattal Károlyba érve, délután ismét vissza lehet jönni Debreczenbe. Értesítés. A tallósi ménes részenkénti feloszlatása miatt folyó évi ősszel, az idei csikók elválasztása után, következő telivérü kanezák eladatni fognak : Lady Bertha fedezve Carnival m. Elgiva „ Carnival „ Maypole „ Carnival „ Voltella „ Carnival „ Spanish Fly „ Carnival „ Cuckoo „ Carnival „ Peggy Whitethroat „ Carnival „ Az eladási feltételek annak ideiben Cavaliero Ferencz urnái Bécsben, Petersplatz 2. sz. a. megtudhatók. Megbízásból M a w, tallósi ménesmester. (topássif. October. 16. BácS-Bodrog m. a. egyl. Ó-Moraviczáii. Kan agár verseny 150 frt. (Progr. 1. 32. sz.) Szuka agár verseny 150 frt. (Progr. 1. 32. sz.) November. 3. Galga-vid. a. e. Aszódon?.. .. Kölyök agár-verseny (Pr. 1. 34. sz.) 13. Bács Bodrog m. a. egyl. Szabadkán. Vegyes kan és szuka verseny (Progr. I. 32. sz.) 26. Galga-vid. a. e. Aszódon?.... Öreg-agár verseny (Progr. 1. 34. sz.) Adatok a hazai vadászat régibb történetéhez. I. A magyar nemzet, mint eredetileg nomád nép, ezen állapotából kifolyó vándor természeténél fogva földmivelést nem űzhetvén, élelmi forrásai tekintetében kizárólag a baromtenyésztés, halászat, főleg pedig a vadászatra volt utalva. — Már az ösmonda szerint a hunmagyarok őseinek, Hunyornak és Mogornak, egy vadászat adott alkalmat arra, hogy ősi hazájókból — Eviláth földjéről — kiköltöztek és a Meotis ingoványai közé telepedtek. „Történt pedig — igy szól az ösmonda — a mint egyszer Hunyor és Mogor vadászni kimentek, a pusztán egy szarvasünőre bukkanának, melyet a mint elüttök futott, a Meotis ingovánvaiba kergetének." Ezen földet részökre alkalmasnak találván, oda később le is telepedtek s a krónikairó még hozzá teszi : hogy Meotis tartománya vadakban igen bővölködött

1). — Regino — a magyarok beköltözésével egykorú prüini apát — szerint : a magyarok vadászat és halászattal keresik élelmüket,

2! Béla király névtelen jegyzője pedig azt mondja, hogy a mint a magyarok e honba költöztek, ifjaik csaknem mindennap vadászaton valának, s innen van — teszi utánna büszkén — hogy az naptól fogvást a magyarok a többi nemzeteknél különb vadászok.

3) A keresztyénség felvétele, bár az erkölcsök és életmód szeliditésére s a földmivelés terjesztésére igen sokat tett, a vadászkedvet őseinkből nem irthatta ki. A mi azelőtt élelmi forrás volt, az most teät es lelekedzü férfias szeuvedélylyé vált, melly a hadi élethez szokott nemzetnél béke idején a harcz helyét pótolta. I. László király törvényeinek I. könyv 12. fejezete szerint : „Ki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken vadászik, kutyájától és lovától megfosztassék, de lovát ökörrel beváltsa. Ha pedig pap vadásznék, a rendből kilépjen, mig elégtételt nyújtván, megjavul."

4) Az 1279. évben tartott budai zsinat 66-ik canonjában pedig ezt olvassuk : „Ha valamelly szerzetes kutyákkal vagy madarakkal (sólymokkal) vadászaton éretnék, bárkinek megengedtetik, hogy azokat tőle elvehesse."

5) Látjuk ezekből, hogy királyaink a túlságos vadászkedvet törvényekkel is voltak kénytelenek korlátozni, és hogy nemcsak a vitézlő rend, hanem a biblia emberei is örömest kerestek a vadászatban szórakozást. Tekintsük a királyi udvart. Már szent István királyról kiemeli a legendairó, hogy ő a vadászatot is kedvelte, s állami gondoktól ment idejében örömest vadászott a rengetegekben.

8) Ezt szükségesnek találtam itt felemlíteni, mert voltak történészeink, kik sz. István királyt egy, a papi befolyás folytán a magyarok minden ősi erényeiből kivetkőzött gyenge férfiúnak állították. — Álmos he rczegről — Kálmán király öcscséröl — Thuróczi különösen kiemeli, hogy a vadászatban gyönyörködött és fáradhatatlan vadász volt. Hasonlót állit a könyvbuvár Kálmán királyról is, kinek egy bakonyi vadászatát krónikájában meg is örökítette.

7) — III. Béla királyról fentartották emlékeink, hogy midőn 1189. évi junius 4-én I. Fridrik német császárt Esztergomban fogadta, s innen ezer lovassal Budára kisérte, vendégeivel a vidék erdeiben négy napig vadászott;

8) Imre király pedig egy vadászata alkalmával csaknem életét veszítette. Ezen eseményt maga Imre király egy oklevélben igy beszéli el : •) Kézal Simon mester magyar krónikája ford. Szabó Károly Pest. 1862. 7 — 8. lap. — Him szarvas vezeti a későbbi monda szerint Bors vezért is azon helyre, hol Bors várát alapítja. Hasonlóan szarvas mutatja meg Gejzának és sz. Lászlónak a helyet, liol a czinkotai győzelemért hálából а váczi egyházat épitsék. — U. o. -') Franki : A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata. Pest. 1861. — 233. 1. 3) Béla király névt. jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Ford. Szabó Károly. Pest 1860. —12 1. 4) Magyar országgyűlési törvénykönyv. Ford. Gegus Dániel. Pest 1866. 13. lap. 5) Endlicher : Monumenta Arpadiana. Sangalli 1849. — 598. lap. 6) Primi Huugarorum Regis Apostoliéi S. Stephani Vita-Posonii 1781. pag. 49. — Fia Imre, a hildesheimi krónika szerint, egy vadászaton vadkan által tépetett szét, melly adat azonban semmi hazai forrás által támogatva nem levén, azt mint történeti tényt nem fogadhatjuk el. Lásd : Leibnitz : Scriptores rerum Brunsvicensium. Tom. I. ad ann. 1031. ?) Tbúróczy. P. II. 60. 61. 8) Ráth : A magyar királyok hadjáratai stb. Győr 1866. 12. 1.