Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-01-30 / 3. szám
2 0 = _______ f Tolnai gróf Festetics Sándor 1871-ik évi január hó 23-án élete 34-ik évében elhunyt. t Nagy apponyi gr. Apponyi györgyné. szül. sztárai és nagy-mihályi gróf Sztáray Julia asszony, esillagkeresztes és palotahölgy, életének 51-ik évében, jan. 12-kén reg. Pesten elhalálozott. Nyílt-tér. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlau borgis sor helyéért Egy ügyes egyén, kit Párisból kiutasítottak, s jelenleg hely nélküli, — ajánlkozik mint első kocsis, 1 lovászmester, stb. Bővebb értesítést ád e lap szerkesztősége. Beszél németül, francziául és lengyelül. Fedező mének : A nag y-s zalánczi telivérménesben — a kassai vasútállomástól 2 mértföldnyire — fedez : ROTHSCHILD, sp. tv. m., nev. l$61-ben lord Exeter, ар. Midas, any. Clelia The Provosttól ; telivér kanczákat 50 forintért, félvér kanczákat 25 forintért ; istálló-pénz minden kancza után 5 frt. A t i s z a-c s e g e i félvér-ménesbeu — a mezőnyárádi vasúti állomástól 3 mértföldnyire — fedeznek : 1. TOPAZ, vp. tv. m., uev. b. Dőry 1856-ban, ap. Smaragd, any. Miutty Conscripttól ; idegen kanczákat 15 forintért ; istállópénz minden kancza után 2 frt. 2. MANIAC, vp. tv. m., neveltetett Kis-Béren 1864-ben, ap. Teddington, any. Sampler Venisontól ; idegen kanczákat 15 forintért. Istállópénz minden kancza után 2 forint. Bejelentéseket Rothschildhoz elfogad Nagy-Szalánczon (pr. Kassa) John Fowler ménesmester ; Topazboz és Mániáéhoz ellenben Reviczky Tamás jószágfelügyelő ur Tisza-Csegén, (pr. Karczag.) — Széna és zab az illető regale-bérlők által szolgáltatik ki piaczi árakon ; istálló és alomszalma ingyen. T a 11 ó s о n gr. Esterházy Antal ur ménesében az 1871 -ki idényre (február l-jétől julius l-ig) a következő telivérmének vannak fedezésre kijelölve : CARNIVAL, ell. 1860, a. Sweetmeat a. Volatile, Buckthorntól — meghatározott számú idegen kanczát is fogad 200 írtjával; istállópénz 10 frt minden kanczától. NORTHCOUNTRYMAN, ell. 1860, a. Cotswold a. Christiania, Lightfoottól — fedez 100 írtért, istállópénz 5 frt. Takarmány piaczi árak szerint. Istálló a kanczák számára a helységben elég. Bejelentések M a w, ménesmesterhez Tallósra intézendők, u. p. Galantha. BELMONT 7éves fekete mén, apja Claret, anyja The Whren. Elfogad telivér kanczákat 100 írtjával ; 5 fi-t istállópénz. Állomása Dávod-on utolsó posta : Nagy-Bajom, vasúti állomás Komárváros. ца A f. évi 2-ik számunkkal szétküldött „Országos lőjegyzékmintáinak" beküldési határnapja 1871. febr. vége, s az 1870. VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. febr. 1-től az idei január 31-ig terjedő időre szól. — Ha valamelly vadászkerület vagy uradalomhoz illy lőjegyzék-minta nein jutott volna, kérjük azt rövid uton (Levelezési jegyen) tudatni, hogy azonnal kiildhessünk. * * * Ezúttal nem hallgathatjuk el azon szives készséget, melylyel törekvésünket Wagner Károly főerdő-tanácsos ur, a selineczi erdő-akademia igazgató tanára és az „Erdészeti Lapok" szerkesztője — elősegítette, midőn a következő sorokkal tisztelt meg : Selrnec1871. január 16. Igen tisztelt szerkesztő ur ! A vadászat az erdészetnek egyik mellékhasználata lévén, minden jóra• való erdésznek érdekében kell hogy álljon az orszáj gos vadászati statistika összeállítását, mellyre a t. szerkesztőség hazafiasan vállalkozott, lehetőleg előmozdítani ; mi is szívesen igyekszünk, a mennyire tőlünk telik, e közhasznú törekvést elősegíteni, s szerencsénknek fogjuk tartani az „országos lőjegyze'k" mintáit lapunk legközelebbi füzetéhez dij nélkül mellékelni. A kitűzött czél elérését lényegesen biztosítaná, ha a t. szerkesztőség megkeresné a m. k. pénzügy- és közoktatási minisztériumot, hogy az alattas kincstári és alapítványi erdShivatalok hivatalosan is felszólittatnának, bogv a közlendő minta szerint összeállított évi lőjegyzékeiket а „V.- és V."-lap szerkesztőségének évenként beküldjék ; ezen megkeresésnek a nevezett minisztériumok kétségkívül készséggel megfelelnének. ) Fogadja stb. stb. Wagner К á г о 1 у, az „Erd. L." szerkesztője. ) Az ujjmutatást köszönjük s követni fogjuk. S z e г к . Rövid észrevételek a vadásztörvényjavaslathoz. Mielőtt, az ige testté lenne, nem lesz érdektelen a gyakorlati életből vett némelly tapasztalataimat s más országok vadásztörvényét hasonlatba hozni a szándékolt vadásztörvényjavaslattal, s ezek következtébeni hiányait, melyek részint némely dolgok nem érintése, részint nem tiszta s határozott alakja következtében a vadőrzés hazánkbani lehetőségét gátolják, felderíteni és sok tekintetben igazságossabbá tenni. A legelső, mi szembeötlő, az : hogy mind a négy törvényjavaslatban (t. i. a gr. Festetics Leo, a minisztérium, az „Erdészeti Egyesület", a Halász Boldizsár-félében) nincs kötelezve a vadászatra jogosult, hogy szakértő vadászokat tartson, legyen jogosultsága saját vagy bérlett területen; pedig ennek szükségességét gondolom mindenki belátja, mert minden csak akkép létesülhet jól, ha ahhoz értők bánnak ve'e. E szempontból kiindulva, Németországban vadász-egyenruhába sem szabad öltözni másnak, mint okleveles vadásznak. A sebzett vadidegen területe ni iizetése minden javaslatban, orvvadászat czimen büntetetik. Ez eddig helyes, de nem gondol az ebből származható kárra, mire nézve külföldön intézkedve van, hogy a szomszéd revierbe menekült vad ott se vesszen el, mert a vadat megsebzö vadász tartozik jelentést tenni a szomszédban, és a sebzett vad közösen felkerestetvén, elosztoznak rajta; felét a sebző vadász kapván. Egyedül a Halász-féle törvényjavaslatba van említés téve a kopók agyonlövetése ellen; de az se gyakorlati; mert mikép lássa meg azt mindig a szomszéd, hogy a kopóval vele van e a tulajdonos vegy nincs? Nézetem szerint vadászebet agyonlőni semmi szin alatt sem engedném meg, mert ez által a nagyon is elhaJANUÁR 30. 1871. rapódzott visszaélésnek nyittatik igen nagy tér. 1—2000 hold gondolom elég vadásztér, s minden agarász tudhatja, hogy egy felhajtott nyulat még azontúl is kergetnek sokszor az agarak, a lovasvadász átugrathatlan akadály miatt kerülőt tenni kénytelenittetvén, azalatt agarát agyonlőhetnék, mert hisz' azok magok kergették a nyulat, s a szomszéd vadász nem láthatta tulajdonosukat. — Elfogni szabad legyen, de agyonlőni tiltva legyen a kutya kétszeres árának megtérítése mellett. Az Erdészeti Egyesület a tilosban vadászótól mindjárt a fegyverét vétetné el. Ez nem lenne czélszerü, mert mindenki tudja, hogy némileg a fegyver-átadás a gyávaság szinét viseli magán ; s e miatt történnek a legtöbb czivódások és szerencsétlenségek.*) Miért ne tehetnénk ugy, mint külföldön, hol az illető, ha nevét megmondja, vagy a vadász előtt is ismeretes, egyszerűen feljelentetik; ha pedig nem ismeri, a legelső községbe kisértetik, és jegyzőkönyv vétetik fel az esetről ; még a régi magyar törvény (gondolom az 1812. vagy 184<b) is eltiltja a fegyver-elvételt. A tilalmi időszakra nézve, bár áttanulmányoztam e végett Jestert, Dietzmant, Vinckelt, de annak okát: hogy szarvas-és dám-bikát oct. 1-től jul. l-ig miért nem szabad lőni, valóban nem találtam; bason'ókép az özbakot febr. 15-től jun. l-ig. Még a szarvasnál némileggyanitbatom az okot, talán csuhája (bőre) kevesebb értéke miatt tiloztatik ; de az őznél nem tudom felfogni : miért nem lehet azt az esztendő minden napján lőni? mikor az üzekedési időszakban ( julius-augusztusban) szabad ? En vadóvási szempontból ép akkor tiltanám. Vadászat-jogosultságnál igen szükkeblüen járt el a minisztérium, midőn 16 évet tűzött ki ; én részemről, ha apa vagy gyám beleegyez, 14 évre szállítanám le; mert ismertem illv fiatal vadászokat, kik tán nagyobb meggondolással jártak el a lőfegyver körül, mint sokkal vénebbek**) ; ha vadász-iskolák lesznek, onnan már 16 évvel kiképzetten jöhetnek ki, s a fegyver-gyakorlatot azután sajátítsák el ; annak gondolom a tulajdonos nem igen örülhet, ha vadásza lőni nem tud. Végül, a vadásztörvényjavaslat, ha a minisztérium által tervezett módon, végig megy, hátra lesz annak kivilietősége. Én azt hiszem bátran állithatom, hogy legalább 10-—20 esztendeig nincs törvényhatóság, melly azt foganatosíthassa, bármelly szigorral járjon el ; mert például a tojáselszedést a megnőtt ember is gyakorolja, csupa kíváncsiságból is ; midőn pedig mondám egynek, hogy a törvény azt büntetni fogja : azt mondá, majd akkor sarkommal tiprom el, mintha véletlenül tenném ; s ehhez hasonló példákat százat lehetne felhozni ; nitimur in vetitum. — Ép ugy fogunk járni a vadásztörvénynyel, mint az iskolai, illetőleg népnevelési törvénynyel : szép a papíron, de kivihetlen az életben még most. Mennyi bajjal fog járni annak megértése, hogy kinek 200 holdja nincs, ha nem bérel, nem vadászhat : a tagosításnál történt ellenállások csak játék lesznek e törvény életbeléptetéséhez képest; — azt hiszem egy kisebb csata nem fog annyi halottat számítani, mint e törvény életbeléptetése okoz. Magyarországra nézve legczélszerübb lenne nézetem szerint az úgynevezett szabad vadászat (freie Pürscbe) a mi Francziaországban divik. gondolom 1789 óta. E szerint a vadászat az államé, mindeuki vadászjogosult, ki 2 i francot lefizet, s akkor egész országban szabadon vadászhat a törvény-szabta időben : kivétetik olly bekerített tulajdon, bol a birtokos a vadat tenyészti (gehegt wird.) Ez az igazság fogalmaival legjobban összeegyeztethető, de egy igen nagy kára van. s ez : *) Uti figura docet — a lapunk mult számában emiitett csongrádi esetnél. Szerk. 1 Egyes kivételekből nem lehet átalánosan következtetni. Szerk.
