Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-06-21 / 22. szám

JU

L

IUS 19. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1 10 9. Mindennemű tudakozódás, bejelentés és nevezés ily czim alatt : „Versenyt illető" Bartha Lajoshoz Kolozsvárit, főtér 2-dik sz bérmentesen intézendök. A lovaregylet megbízásából : Bartha Lajos, egyleti titkár. Brunn 1871. I. Handicap. 1200 frt aláírás utján. Futhat bármilly országbeli ló. Távolság 1 'Д mfd. Tét 150 frt, bánat 75 frt, de csak 25 frt, ha September 1-jéig bejelentetik. A terhek august. 20-ig közöltetnek. A 2-ik ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap 1871. aug. 1. II. Liechtenstein-dij, 500 frt, szaporítva 500 frttal a Jockey-clubb által, 2 éves lovak számára. Távolság '/s mfd. Tét 100 frt, bánat 50 frt; a 2-ik ló a tételek és bánatok felét nyeri. Teher 112 font, kanezára 3 fonttal kevesb ; győztesre 6 font külön. Morvaországban ellett lovakra 6 fonttal kevesebb ; angol és franczia lovakra 10 fonttal kiiiön több. Nev. aug. 1. III. Asszonyságok-dijja, tiszteletdíj és 500 frt a Jockey-clubbtól. Akadályverseny-Handicap. Mintegy 3 mfd. Tét 150 frt, bánat 75 frt, de csak 25 frt, ha sept, l-ig bejelentetik. A terhek aug. 20-ig közöltetnek. Üzleti lovar külön 5 font. A 2-ik ló a tét és bánatpénzek felét nyeri. Három különböző tulajdonos lovának kell indulni, különben a dij nem adatik ki. Nevezési zárnap aug. 1. IV. Waldstein-dij (Seniorats-Preis) 500 frt, belföldi lovak számára. 1

1Д mfd. Tét 100 frt, bánat 30 frt. Teher : 3é. 106 font, 4é. 123, 5é. és idősb 128 font, kanezára 3 fonttal kevesebb. Nev. aug. 1. V. Államdij. A feltételek később közöltetnek. VI. Vigasz-verseny. 500 frt, adja a Jockey-clubb minden a brünni gyepen 1870-ben (?) indult, de első dijjat nem nyert lónak. 1 % mfd. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Nyeremény folytán kizárandó lovak 100 frt. A terhek aug. 20-ig közöltetnek. A 2-ik ló a tételek és bánatok két harmadát nyeri. N. aug. 1. VII. Mezei gazdák versenye. Egyleti-dij 150 frt. Megjegyzés: Valamennyi nevezés Mr. Cavalierolioz Bécsbe, Petersplatz Nr. 2 intézendő. — A nyereményből 5% levonatik , valamint minden induló ló után, annyiszor a hányszor indul, 5 frt. Szintúgy minden handieap-terhet elfogadó ló után 5 frt Cavaliero urnák fizetendő. Teher kivetök gróf Wolkenstein és Mr. Cavaliero. Prágai gyep 1871. Prágai akadály-verseny 187l-re és a prágai versenyek alkalmával. Dij mintegy 2000 frt; aláírás utján belföldön nevelt lovak számára. Tét 100 frt, f. v. f. A tételek és bánatpénzek összege az első és második ló közt egyenlően osztatik el , levonván előbb belőle a 3-ik ló tételét. Az e versenyakadályok okozta költség az első és 2-ik ló közt oszlik meg nyereményeik aránya szerint. Teher 145 font ; j 1000 vagy -2000 forint nyertesére 16 fonttal több; | mellyek még akadályversenyben nyertesek nem voltak 5 fonttal kevesebbet visznek. Távolság minteey 3 mfd. Aláirni julius 1-ig; nevezni augustus l-ig lehet, a csehországi versenyegylet titkárságánál : Prága 939/11. — Indítványozza : hg Rohan Lajos. íi Idei fajd-vadászataink a gömöri hollákon. Csetnekvölgye, junius 11-én 1871. Tisztelt szerkesztő ur ! — Az idei fajdvadászatokról következőket van szerencsém tudatni. — A felső gömöri hegységekben a márcziusi kora tavaszodás következtében mind a nagykakas — siketfajd — mind a kiskakas — nyirfajd — április elejével diirgésbe jött, s a nevezett hó közepe táján már néhány példány lelövetése tudomásomra esett. A dürgés tartott 6—8 hétig, mert május közepe táján még találtam siketfajdot csattogni s köszörülni, s május végén nyirfajdot csuhúkolni. A vadászatok különféle eredménynyel folytak le, hol többet, hol kevesebbet lőttek a szokottnál , hol t meg semmit sem ejtettek el. Ataljában lehet mondani, hogy bár mindenütt igen szép számmal jelentkezett a fajd, az időjárás mostohasága, s sok helyütt a rendkívüli nagy hó igen hátráltatták a vadászatot és sok magasabb erdökörben lehetlenitették is. A murányi uradalomnak polonkai és snmjáczi erdőkörei megyénkben vagy tán hazánkban is legszebb fajdállománynyal bírnak s itt május elejével Coburg berezegek ő királyi fenségeik 9 siketfajdot s 2 nyirfajdot lőttek, és pedig a fiatal Coburg berezeg 6 darab siketfajdot, az egyik Orleansi berezeg 3 darab siketfajdot. Az öreg Coburg berezeg ö magassága gyenge szemei miatt többeket hibázott, de mind a mellett annyira érdeklődött e nemes vadászat iránt,hogy Pusztamezőn, a Sztraczeno-Telgárti és Dobsina—Vernárti utak központján, hol idáig csak egy magános kerülői lak állott, egy rendszeres vadásztanya felépítését rendelte el. A Dobsinai erdőségekben a siketfajd idáig nem igen volt elterjedve s átaljában két évre esett egynek elejtése ; nyirfajd ellenben sok volt s van, s csak az egy Tresznik nevezetű dürgtéren ez idén is 6— 10 darab kakast találtak egy-egy reggelenkínt dürgésben. Ez idén még is megfordított arányban lövettek a fajdok t. i. a ritkább siketfajdokból 5 darabot s a számosabb nvirfajdból 2 darabot. Ugy látszik tehát, hogy a szomszédos koburgféle erdőkörök igen kedvező befolyással birnak a Dobsinai erdőségek siketfajd állományára. A szepes megyei határnál elvonuló begylánczolatokon ez idén,hogy nyirfajdot lőttek volna, nem jutott tudomásomra, bár itt a gróf Andrássy és a rozsnyói erdőségek a legszebb nyirfajd állománynyal dicsekszenek ; de ugy látszik a j-osz időjárás riasztotta vissza a vadászokat. A rosnvói városi vadászok egy kirándulást tettek ugyan, de mivel iskola s hadtársam B. Gy. nyugalmazott huszárkapitány, köszvénye miatt február óta szobáját őrzi, nem volt kommandansuk, s igy resteltek a zimankós időben nyirfajdokra elülni, hanem búsra lévén szükségük, lőttek egy őz-sutát, egy mátyást és egy ürgét, s rebus quasi optime gestis — hazatértek ! A csetnekvölgyi hegységekben kevesebb a siketfajd és nyirfajd, mint az eddig emiitett vidékeken, de biztató jelenségnek tartom, hogy évek előtt még kevesebb volt, az állomány tehát javul. En részemről reménylem, hogy ha minden helységben a birtok szabályozás bevégeztetik, a községi erdőrészek ki lesznek basitva, s a közbirtokossági erdőtestek megszabadulnak a legeltetéstől s pusztítástól, hogy mi akkor uj vadásztörvény nélkül is gyönyörű fajdállományra fogunk szert tenni! Az idei fajdvadászataink nem nagy jelentőségűek voltak s egyetlen egy kirándulást tettünk három napra, május 10-én a Javorniai fensikra. Az időjárás, mint már emlitém, igen rosz volt. Hideg és szél többször essövel, gyakran hóval egész áprilban s május első felében alatt zsákmányra leső rákot, még kevésbé a számos, különféle vizirovart. Nem ugy a természetbarát és a szenvedélyes halász. Ezeknél különös érdekeltséget kelt ez alig ismert, butának ócsárolt, néma állatvilág. Szemléletük, tanulmányozásuk nekem gyakran rendkívüli élvezetet nyújtott s csak azt sajnálom, hogy e vázlat keretéből más lények ismertetésének kiszorításával csak is a pisztrángról (Bachforelle, Salmo Fario) szólhatok, mint a legérdekesbröl. Olvasóim között talán nincs egy is a ki e halat nem látta és finom búsát nem ízlelte, s még is milly kevesen lesznek közöttük kik életmódját ismernék ! . Természetes. A halak alakjuk, többé-kevésbé rejtett viz alatti életmódjuk, némaságuk miatt sokkal távolab állanak az emberhez, mint az emlősök, madarak, sőt a hüllők is. Mind a mellett téved az, ki a szellemi képességet teljesen megtagadja ez állatoktól. Hegyi patakjaink legkitűnőbb halai közé tartozik minden tekintetben a pisztráng, a lazaezok e's galóczák eme közel rokona. Erről bizton el merem mondani, hogy sok paraszt horgász összehasonlithatlanul jobban ismeri, mint némely tudós állattanász (Zoolog.) Ezek közül többen számos külön fajra osztják, a mi mást nem árul el, minthogy e jó urak a meghatározandó állatot maguk sem ismerik eléggé. E sok fajjal, mellyet az egyik tudós felálitott, a másik megtagadott, a melyek közül megint egy más kettőt, hármat egyesitett : aként vagyunk, ha végig olvastuk müveiket, mintha egy rendbeli kártyát összehánynánk ; pedig az egész kérdésnek két egyszerű nyitja van. A képzelgő önhitt tudákos hiúsága, és a viz minősége melyben halunk él. Furcsának tetszik, hogy két ily semmi összeköttetésben állani nem látszó képzeleti, és tényleges tényező összemüködjék, és még is ugy van. Az úgynevezett tudományos világnak is megvannak a maga nevetséges piperköczei, a kik minden áron feltűnni akarnak s gyakran sikerül port hinteniük a világ szemibe, ép ugy, mint а salonok szabadalmazott uracsainak , kiknek természettudományi neve „társadalmi egynapi legyek." Az ily torztudósok minden áron uj fajokat akarnak felállítani, minden méljebb tudományos vizsgálat nélkül, elég nekik a legkissebb szin eltérés, hogy fennen hirdessék kutatásuk fényes (? !) eredményét. Persze öntudatos, vagy öntudatlan csinjok előbb-utóbb felderül, s akkor a halhatatlanság babérja helyett, be kell érniök a nevetségesség szalmakoszorujával, a legtöbb ezt sem bánja, hisz elérte czélját ; beszéltek róla. A tudományra nézve azonban boszantó az ily indokolatlan faj elkülönítés, mivel sok zavarra szolgáltat okot. E sors érte, mint emlitém. halunkat is. Színezete ' nagyon különböző, nemcsak a viz vegyi minémüsége, hanem az évszakok és a világbsság kisebbnagyobb befolyása szeréut; söt szinváltozata annyira megy, miként ugyanazon egyfogásu példányok között egymástól tetemesen eltérő kinézésüeket lehet találni. Az ivás idején а hímek szinezete sokkal élénkebb, söt ingerelve is változtatják szinüket. Mindezen jelenségek könnyen tévútra vezethették, még kevésbé lelkiismeretlen ismertetőit is, és Tscbudike'nt színezetének leirása nem kis zavarba hozza az embert, mivel valódi kameleon a halak között. „Feketén pettyegetett háta", mondja fentebb emiitett iró, „gyakran sötét olajzöld, oldalai sárgászöldek, vörös pettyekkel és aranyló fénynyel, hasa szürkésfehér, has-uszónyai élénksárgák, bát-uszónyai világos szegélyzetüek , pontozottak ; gyakran túl uralg nála a sötét, ritkán a fekete színezet, máskor a világosabb, sárgás vagy fehéres, miért is e válfajokat el szokták nevezni ÍJ а vasi, ezüst, arany, fehér pisztrángoknak, meg ismét fekete, kövi, vagy erdeieknek, a nélkül azonban, hogy a rendkivül sokféle átmeneti szinezet között határvonal lenne húzva. Rendszerént sötét a háta, oldalai világosabbak, érezfényiiek, a feketéseknél rézfényben játszók és pontozottak, basa legvilágosabb ; mell, has-uszónyai világossárgások, bátuszónyai feketeszürkék, gyakran vörös pontozatt.il. (Vége köv.) L—r. *