Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-06-21 / 22. szám

150 С kor. Futhat az említett pénzalapból vett kanezák bármelly 3é. ivadéka. Távolság 1 3Д ang. mfld. Teher 106 font. Kancza és herélt 3 fonttal kevesebbet. Tétel 200 frt. Bánat 100 frt, de csak 50 frt, ha a verseny előtt 1 évvel lett bejelentve, a második ló 500 forintot kap, a 3-dik ló tételét menti. ÍBezárva 11 nevezéssel.) 3. Vadász-verseny. 210 forint. Kapcsolatban az ostordíjjal. Távolság 2 mfld. Tét 25 frt, 10 frt bánat. Futhat minden félvér ló. Teher: 4é. 140 font, 5é. 146 font, 6é. és id. 151 font. Ménlóra 3 fonttal több. 500 frtos dij nyertesére 3 fonttal több. — 12 aláirás vagy nincsen verseny. Urlo varok színeikben. Az aláirás kötelez 1867 —1872 évig bezárólag. — Egy évre aláiró 100 frt tételt vagy 50 frt bánatot fizet. Eddig 21 aláirás. Nevezési zárnap aug. 25-én. 4. Kanczadíj. 500 arany, (államdíj.) Minden kancza számára, melly magyar osztrák birodalombeli állampolgár jóhiszemű tulajdona. 1

1/

2 mfld. Teher 3é, 105 f., 4é. 120 f., 5é. 125 f., 6é. és id. 127 font. Angol- vagy Francziaországban nevelt lóra 17 fonttal többet. Egy 5000 frt értékű verseny nyerője 7 ; két vagy több, vagy egy nagyobb értékű verseny nyerőjére 10 fonttal többet. Tét 200 frt, bánat 100 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap aug. 25-én. 5. Mezei gazdák versenye 150 frt. Egyszer körűi. Futhatnak a mezei gazdák saját lovai. Az 1-sö 100 frt, a 2-ik 30 frt, a 3-ík 20 frtot nyer. Nevezés a verseny előtt egy órával. Megj egy z esek : 1. Valamennyi nevezés: a lovar neve. szinei és terhéröl, valamint a versenyre vonatkozó mindennemű kérdezősködés Keve Józsefhez (Pesten, Kere- j pesi ut 5. sz.) bérmentesen intézendő. 2. A nevezések csak Írásban vagy táviratilag tehetők. 3. Minden nyereményből 5% levonatik. 4. A pesti Lovar-Egylot 10 éves tagja minden a versenypályán idomitás végett megjelent lótól 5 frt gyoppénzt, — s minden pályázó lótól, annyiszor a hányszor indul, 5 frt induláspénzt fizet. — A ki ' nem tagja az egyletnek 10 frt gyep és 10 frt indulás-pénzt fizet. 5. Teheregységül a vám-font szolgál. A távolság- ; nál pedig az angol mfld. Teherkivetök : br. Ambrózy Lajos, gr. Szápáry j Iván és gr. Sztáray János. Pest, 1871. Junius 1-én. A titkárság j A kolozsvári lóversenyek sorozata (Nem hivatalos adat után, melly ha eltérő volna, majd rectificáljuk.) ELSŐ NAP. Péntek, September 22-en. I. Kísérleti verseny. 1871-re indítványozta Tisza László, futhat minden 1867-ben a régi Erdélyben elletett csikó. Távolság 1 */

2 mfld. Teher 117 v. frt. Kanczára és heréltre 3 fonttal, fél vérre még 5 fttal kevesebb. Tétel 10 drb. arany. Fuss vagy fizess. A csikókat nevezni kellett 1868. deczember 31-ig a kolozsvári lovar-egylet titoknokánál. — A tételösszeg 100 arany erejéig az első lóé, azontúl oszlik az első és a második ló között. II. Hölgyek dija. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt ló. Távolság IV2 mfld. Teher 3 évesre 125 v. ft, 4 évesre 141 ft, 5 évesre és idősebbre 146 ft. Kanczára és heréltre 3 fttal, félvérre még 10 fttal kevesebb. Tétel 50 frt., fele bánat. Urlovasok színeikben. Nevez, zárnap jul.30-án déli 12 óráig. III. Államdij 300 db. arany. Futhat minden Erdélyben ellett és nevelt kancza és mén. Táv. 2 mfd. Teher: 95 font, 4é. 110, 5é. és idb. 115 font, kanczára 3 fonttal kevesebbet. Nem Erdélyben fogantatott, de anyjával behozott csikóra 3 fonttal többet. Tét 100 frt, fele bánat. Ha a nevezett ló a verseny előtt egy hóval vonatik vissza, csak 25 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezési zárnap jul. 20-ka déli 12 óráig. IV. Államdij 200 db.arany. Minden magyar koronaterületbeli 3 éves mén és kancza számára. Távolság 2 ang. mfd. Teher: 105 font, ménre 2 fonttal többet. Tét 100 frt, fele bánat. A tét és bánatok fele a második lóé. Nevezési zárnap jul. 20-ka deli 12 óráig. V. Paripa verseny 200 frank (adja br. Wesselényi Béla). Futhat minden idomitatlan ló. Távolság 2 V" mfld. Teher 3 évesre 115 ft, 4 évesre 131 ft, 5 évesre és idősebbre 136 ft, telivérre 5 fttal több. Tétel 20 frank, fele bánat. Urlovasok színeikben. — Ha nem indul legalább 4 ló, niucs futás. Nevezési zárnap September 1-só' déli 12 óra. MÁSODIK NAP. Vasárnap, September 24-én. I. Erdélyi dij 1000 frt. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt nem telivér ló. Távolság 3 mfld. Teher 4 évesre 125 irt, 5 évesre és idősebbre 130 frt, ménre 3 fonttal, 1000 frt dij nyerterére még 5 fonttal több. Tétel 100 frt, fele bánat, a tét és bánat összeg fele az első fele a második lóé. Nevezési zárnap julius 30-ka déli 12 óráig. II. Államdij 500 db. arany. Minden mén és kancza számára, mely magyar-osztrák birodalmi vagy németországi államlakos jó hiszemű tulajdona. Távolság 3 mfd. Teher 3é. 104, 4é. 125, 5é. 133. 60 és idb. 136 font, ménre 3 fonttal több. Egy 300é. frt értékű verseny nyerője 6, két ily vagy egy 5000 frtnál nagyobb 10 fonttal több. Tét 200 frt, fele bánat, de csak 40 frt, lia a versenyek előtt 1 hónappal bejelentetik. A tét»lek és bánatok fele a második lóé. Nev. zárnap jul. 20-ka déli 12 óráig. III. Egyleti dij 50 arany. Futhat minden magyarhonban elletett ló, az 500 arany államdijra nevezetteken kivül. Távolság 2 mfld. Teher 3 évesre 106 vámft, 4 évesre 124 font, 5 évesre és idősebbre 129 fr, kanczára és heréltre 3 fttal kevesebb, telivérre 5 fttal több, 50 arany dij nyertesére 5, ennél nagyobb dij nyertessére 7 fttal több. Tét 10 arany, fele bánat. Nevezési zárnap julius 30-ka déli 12 óráig. IV. Gátverseny (az aláirások folynak). Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt ló. Távolság 2'/

8 mfld. 9 akad. 4 láb magas gáttal. Teher 3 évesre 115 ft, 4 évesre 133 frt, 5 évesre és idősebbre 138 ft, telivérre 7 fttal több, lóra mely még gát vagy akadály-versenybe nem indult 5 fttal kevesebb. Urlovarok ; üzleti lovar 7 fttal több. Tétel 25 frt, fuss vagy fizess. Nevezési zárnap julius 30-ka déli 12 óráig. V. Vigaszverseny (Handicap) egyletidij 200 frt. Kötelező minden lóra, mely ez évben a kolozsvári versenyekre nevezve volt, (kivéve a paripa versenyre nevezetteket; futhat csak oly ló, mely a kolozsvári pályán ez évben nem nyert. Távolság 1 mfld. Tétel 30 frt. Teher el nem fogadás 15 frt, nyerés által kizárt ló után 15 frt. A teher kirovás augusztus 20-án a „Vadász és Versenylap "-ban közzétetik. Teher el nem fogadás szeptember 20-ig bejelentendő. Teherkivetök : gr. Bethlen Sándor, br. Bánffy Ádám, br. Wesselényi Béla. Megjegyzések: 1. Bármely versenyre csak egyleti részvényes nevezhet lovat s ilyen is csak : ki bona fide nevezi lovát. 2. Részvényos sem idomár, sem üzleti lovar nem lehet. 3. Minden nyereményből 5°/o az egyleti pénztár javára levonatik. 4. Minden pályázó lótól annyiszor, a hányszor indul, 5 frt indulási pénz és 5 frt gyeppénz az egyleti pénztárba fizetendő. 5. Teheregységül a vámfont szolgál, távolság pedig az angol mfd. 6. A bejelentéseknek a dij külön megnevezésével, a lovar szineivel, a ló származásával, a terhek pontos kiszámításával kell az egyleti titkárhoz intézett bérmentes levelekben történni. 7. Csak levél vagy táviratilag tett nevezés érvényes, mely nem később, mint a kitűzött napon és időben kell, hogy a titkárhoz megjöjjön. 8. Valamennyi tét- és bánatösszeg a versenyek előtti este 6 óráig a titkárságnál befizetendők, ellen • kezö esetben oly lovak, melyekért a tételek emiitett ideig be nem fizettettek, pályázásra nem eresztetnek. A hullámok között. (Nem bnnyira sport — mint idyll.) Oh wüßtest du, wie 's wohlig ist Dem Fischlein auf dem Grund, Du tanch'st hinunter wie du bist Und würdest dann gesund. Düthe. Kedves olvasóm ! Ha meguntad a nagyváros fojtó levegőjét ; hu tested, lelked belefáradt e nyakrafőre hajtó üzleti és politikai világba — csomagoltasd be bőröndödet, ülj a rohanó gőzkocsira, és hajts ki velem messze-messze Erdély hegységei s mély árnyú erdői közé, egy szép havasi patak által öntözött völgybe ; barangold be velem az őserdők hűvös völgyeit, s frissitsd fel tested, lelked az üditő forrás lethejében ; horgásszunk a hegyi tó és patak virágos partjain pisztrángokra, csevegjünk mezei virágok és szöcskők idylli környezetében, s meglátod, milly igazat mondott a mester fentebbi szavaival. A hegyi patak, képét egyszeri látásra is, mélyen vési emlékünkbe. Hátba még e vizereket útjaikon kisérjiik tova, s lia e közbe nehéz küzdelmeiket ismerni tanultuk ? Gyönyörrel szemléljük a forrást, melly egy szirtrepedékből csörgedez elő, jégbarlangból tör ki, vagy duzzadó inohpárnák közül fakad. Egyike ugy mint másika játszi, enyelgő gyermek, mindenike átlátszóan kristálytiszta, mint egy gyermek gondolata. Es mégis mindenike mily különböző jellegű ! Mint egy anya kebléről leszakadt testvérek, kiket a sors eltérő életutakra vezetett. Az élet képviselői mindenütt, partjaikon dúsabb a növényzet, vidorabb az állatvilág, s útjaik mily változatosak és útjaikban mily változandók ! . . . Egyike kopár, kietlen, kavicsos talajon szaladva tova, alig bir tápot nyújtani a partjain éltet kereső vézna növényzetnek, s örök mozgékonyságával mégis éltet kölcsönöz a kihalt, egyhangú tájéknak. A másik szerencsésebb; zöld mohok ölén születve, buja fanövényzet között csörgedez tova ; egy harmadikat sorsa ös fenyvesen vezet át, hol vajmi hamar meg kell kezdenie a létérti nehéz küzdelmet ; itt a magasból lesodrott szirtdarabok állják útját, amott egy alázuhant törzs, mig egy, sötét fényüktől környezett szakadékhoz jut, hol lianyat-homlok zuhan alá, fehér tajtékot verve s a mély sötétéhen haragosan zúgva, tombolva, láthatatlanul rohan tova. Lentebb már könnyebb pályafutása ; helyenként még talál egy-egy akadályra, de a melyet könnyen leküzd, s vidoran halad tova fenyü-, nyir- és égerfáktól beárnyolt partok között; helyenként lesimuló felszínében az őlürepü tükröződik, odább egy lehajló nyirág fürdik hullámaiban, s ő egyre szalad tova, szüntelenül mossa fényesre a fenekén csillogó kavicsokat, ringatja az azok között ide-oda ingó hosszú, selyenifinom, zöld és piros vizionál üstököket. Hlyen helyeken a legérdekesebb ; életvidor, éltet adó, szilajság nélkül, s környezete is oly szép, oly változatos ! Hatalmas fák, mellyeket illatos hegyi virágok, s vad cserjék, itt-ott egy-egy vadrózsa bokor vesznek körül, s mind ezek zöld lombozatukat, a reugő vizszinében csodásan vegyítve, a belopódzó napsugarak aranya, s az ég kékjével tükrözik viszsza. A part kövein megjelenik a vidor v i z i b u к a, ott röpkéd a havasi billegény; medre felett kék zománczu szitakötők lebegnek, s a víztükrén v i z i p ó к о к szaladnak át. Üde ott az utolsó falevél is, életvidor a legkisebb rovar. A legtikkasztóbb hőségben is a hegyi patak illy titkos félhomályba rejlő szentélyei friss éltető léhvel vesznek körül, mi által oly csodáson vonzanak, marasztanak. Csoda-e, ba a régi görögök és rómaiak hegyi forrásoknál keresték az élet fenntartóját, az örök ifjúság titkát У Ha ma is az erdő életerének nevezik, s ha hűs hullámai között oly kéjesen érzik magukat a halak, különösen a virgoncz pisztrán g. Persze a felületes szemlélőt maga a patak környezete annyira elfoglalja, hogy legfentebb egy figyelem nélküli tekintetet vet a hullámok között elsikló élénk lialra, s észre sem veszi a parti fák vizbe nyúló gyökerei, és а mederbe sodort nagy kövek