Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-01-20 / 2. szám

11 költségvetésben nem szerepelt ; ez idén azonban átfutó tétel gyanánt indítványba hozatik — összesen 49,162 frt — s igy csak 188,988 frt a nagyobb kiadás. Tekintetbe véve azonban, hogy a jövedelem szintén 192,340 frttal növekedett, nagyobb kiadás helyett igy 3352 frttal kedvezőbb eredmény mutatkozik ez idén, mint a lefolyt évben. Megelégedéssel győződött meg a pénzügyi bizottság a miniszteri előadásból, hogy ezen intézetek örvendetesen fejlődnek. A ló-létszám tetemesen növekszik. Igy a kisbéri ménesben, melyben az 1868. év végével, illetőleg az átvétel alkalmával 522-re rúgott, 187 l-re 600 tétetik kilátásba, a bábolnaiban, mellyben akkor 519 volt, 650, és a ínezöhegyesiben, mellyben ugyanezen időben 2079 volt, 2350. A nagykőrösi méntelepben a lólétszám 1868 végével 687-re rúgott, 1870-ben 794-re emelkedett, Székesfehérvárott, hol 370 volt, 482-re s a szepsisz.-györgyi méntelepben, mellyben 200 volt, 239-re, Varasdon pedig 88-ról 118-ra emelkedett. De nemcsak a lólétszám növekedett, hanem a fedeztetési állomások is szaporittattak. i 869-ben Magyarországon 397 és a varasdi méntelepben 53, öszszesen 450 fedeztetési állomást találtunk, 1871-re 488 határoztatott. A pénzügyi bizottság rovatonkint változatlan öszszegekben ajánlja megszavazásra az előirányzatot, de figyelmeztetni kívánja a minisztert arra, hogy a szükséglet kimutatásánál nagyobb részletezést tart jövőre szükségesnek, mert ezen részletezés nélkül az egyes tételek megbirálása lehetetlenné, vagy igen nehézzé válik. Tudomást szerzett ugyan magának a pénzügyi bizottság mindezen részletekről, s ennek folytán az előirányzatot megszavazásra ajánlhatja, de a ház többi tagjainak e czimre nézve se a költségvetés, se az indokolás elegendő felvilágositásokat nem nyújt. Fölszólitandónak véli tehát a minisztert arra, hogy a jövő évi költségvetés alkalmával ezen hiányt lehetőleg pótolja. V © g y © §. Az ellési idényre. A „Gazdasági Lapok" utóbbi számában olvassuk : ,,Mult évben a ,-Mezei Gazdaság könyvében" lapozgatva, alV. kötet 273. §-ban olvastam : „Azon vékony hártya, melyhe a csikó burkolva volt, ha egészen megszárad, ollyan, mint a legfinomabb arany-lemez, s friss sebekre nagyon jól lehet használni a lég elzárása végett." Elhatároztam leendő csikómról e hártyát levenni, mi meg is történvén, alig hogy megszáradt, azonnal egyik cselédem ujját borítottam be, ki faragás közben azt erősen megvágta, a vérzés azonnal megszűnt, s minden fájdalom és daganat nélkül 2 nap alatt tökéletesen meggyógyult. Látván jó hatását e hártyának, mindig hordok magammal, s igy történt egy bucsuebéd alkalmával — éles kések lévén az asztalon — sógorom csontig bemetszé hüvelyk-ujját, azonnal elővevém a hártyát, beragasztván kétszer az erösz vérzés miatt, két nap múlva a metszés is begyógyult minden fájdalom nélkül. Szakácsnőm esirkeöléskor saját ezomjába szúrta a kést véletlenül, mire vére kiszökelt ; nőm, ki jelen volt, távollétemben az általunk ismert helyről azonnal hártyát vitt betapasztás végett, két nap alatt az emiitett szakácsnő a szomszédfaluba gyalog ment, nem is érezve fájdalmat s nem győzve eléggé dicsérni e hártyát. Számtalan illy eset történt már, s hatása annyira ismeretes e hártyának, hogy a faluból nagy obbszerü szúrás vagy vágás alkalmával azonnal jönnek hozzám hártyáért. Figyelmeztetem a csikónevelő közönséget, el ne mulaszsza minden csikójáról ellés alkalmával a rajta található hártyát levenni, és azt kiterítve megszárogatni, mert e felfedezés valódi jótétemény, s nem tudható, mikor kell önmagának vagy családjának. A collodiumnál jobb, mert nem okoz semminemű fájdalmat. Bosnyák Gusztáv. Az angol gyepek nevezetesb futamainak egy részére már megtörténtek a nevezések. A newmarketi handicapre 81, az u. o. 2 évesek 65 ; — Lincolnshire! handicap 142 ; az epsomi tavaszi City and Suburban Handicapre 165, s a liverpooli nagy akadályaversenyre 112 nevezés történt. Kedvencz az utóbbira : The Lamb, Primrose, The Doctor (mint tavai is), aztán New Oswestry, Surney stb. Colonel is átmegy e futamra a csatornán. NyiAt-tér. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. Kerestetik egy első-lovász állomásra képesített, jóravaló becsületes egyén, ki egy istállót az uraság személyes felügyelete alatt rendben tartani tudjon s a közönséges idomitáshoz is értsen, lovakkali kiküldéseknél pedig megbízható legyen. Fizetés és tartás felől bővebb értesítést ad levélben vagy szóval e lapok szerkesztősége, hová az illetőket utasíttatni mentől előbb kérjük. Ajánlkozik ménesmesterül Székely Fidelis, az előtt több magas uraságoknál, többi közt hosszabb ideig gr. Sándor Mórnál is hasonló minőségben állván, eléggé ismeretes. Ért az idomítás minden neméhez, s a lótenyésztés körül előforduló gyakorlati ismeretekkel bir. Mint a bold. Seressel együtt — legelső magyar lovaraink egyikét ajánljuk az illetők figyelmébe. Bővebb értesítést ad és fogad a szerkesztőség. Fedező mének : T a 11 ó s о n gr. Esterházy Antal ur ménesében az 1871-ki idényre (február l-jétől julius l-ig) a következő telivérmének vannak fedezésre kijelölve : CARNIVAL, ell. 1860, a. Sweetmeat a. Volatile, Buckthorntól — meghatározott számú idegen kanczát is fogad 200 írtjával ; istállópénz 10 frt minden kanczától. NORTHCOUNTRYMAN, ell. 1860, a. (ötswold a. Christiania, Lightfoottól — fedez 100 írtért, istállópénz 5 frt. Takarmány piaczi árak szerint. Istálló a kanczák számára a helységben elég. Bejelentések M a w, ménesmesterhez Tallósra intézendők, u. p. Galantha. BELMONT 7éves fekete mén, apja Caterer, anyja The Whren. Elfogad telivér kanezákat 100 írtjával ; 5 fi-t istállópénz. Állomása Dávod-on utolsó posta : Nagy-Bajom, vasúti állomás Komái-város. Még egyszer Lancaster vagy Lefaucheux. A „Szegedi levelek" szakavatott s különbet! részreliajlatlan irója, ugy látszik, kissé elfogult kezdtek kibontakozni a vaddisznók, és utjokat ismét Kanorának vették, bár a hó szüntelen beszakadván nehéz sulyok alatt, csak nehezen haladtak előre. Pompás három állat volt, mellyek túrva a havat maguk előtt, igyekeztek keresztül törni a vereczkei uton, s a hegyszakadásba leérni, hol már várta őket a mogyoró, csakhogy az egyszer ollyanféle, melly nem igen hizlaló. Minden pillanatban vártuk a fegyverek ropogását. Azonban mielőtt a vadászok czélba vehették volna őket, a kanorai házak mellől néhány hívatlan kuvasz ugatására , s mindnyájunk boszuságára oldalt- és fölfelé a hegynek kitörni igyekeztek, mig a hajtók és vadászok cgyiránt üldözve, clejbük iparkodtak kerülni. Az elörehatolás a hegytetőnek az iszonyú hótömegen át azonban csak nagy nehezen történhetett, s a vadászokon meglátszott a kimerültség, midőn végre lőtávolba érkeztek a vaddisznókhoz. S most megkezdődött a dráma legérdekesb epizódja. Egyszerre hét fegyver kezdé meg tüzelését az agyarosok ellen, s egyikök erősen találva, rögtön pirosra festett a fehér havon, mig a másik kettő szerencsésebben, de tréfának nem vevén a dolgot, megoldták a kereket, minden erejöket összeszedve, a hegyszakadásnak törtettek, dühösen fújva és agyaraikkal csattogtatva, mint azt jó látcsövemmel kivehettem. Végre a hegyszakadást elérve, majdnem a kanorai házak között rohantak át a Vicsa vizén, mellynek jege ropogva töredezett nehéz sulyok alatt, azonban szerencsésen áthatoltak, de szerencsétlenségökre egyenesen az urodalmi udvarnak futottak, hol a cselédség laka előtt törtek be, s miután a vadászokat nagyon feltartóztatta a Vicsa I vizének töredező jegén való átkelés — jóval előttük érkeztek meg, röfögésükkel mindent allarmirozva. Ez okozta azután halálukat, s hogy színjátékunk nenr azon nagyszerű s igazi vadászos tableauval végződött — mint minő illy nagy vadat szabály szel rint megillet. A kirohanó cselédség ugyanis fejszékkel fölfegyverkezve rohant reájuk, s egyiket azonnal, még mielőtt a vadászok megérkeztek volna —• szerencsésen agyon is ütöttek ; de a másik a fővadász kertjének vette útját, hol a sövényt átszakítva, annak udvarán végig szaladt, s a Vicsa vizén újra átkelve, rohant egyenesen a hegyoldalnak, melly a szakadáson át a cserjésbe vezet, — vállalkozása által a finálét mégis érdekessé tenni akarván. Szándokát azonban az akkorára éppen megérkező vadászok is észrevették, s rögtön utánna vetve magukat, egész csatártüzelést kezdtek rája. Még jó darabig futott ugyan fölfelé az üldözött állat, de végre is a függőleges hegyoldalon nagyon ki volt téve a golyók záporának, mert a vadászok nem is mozdulva a folyam partjáról, s mintha bosszút akartak volna rajta állani, hogy annyira kifárasztá őket, — a szó teljes értelmében lepuskázták a hegyoldalról. S igy vadászszinjátékunknak legalább fínaléja sikerült. Mind a három ritka nagyságú gyönyörű példány volt. К a r 1 о V s z к y M. Ida. Karácsonyom a vadonban. (Egy kivándorlóit naplójából.) Baráti megemlékezés folytán nyertük e sorokat, melyek eredetileg nem e lapok számára voltak irva, s mellyböl az ide nem tartozókat kihagyva, egy kis érdekes vadászkaland marad a caribu (amerikai iramszarvas) vadászatáról, melyre — az Uj-Braunschweigbau települt elbeszélő vállalkozott, hogy karácsonyi pecsenyéjét maga lőjje. Ha még hozzá tesszük, hogy ez ember austriai sziilctésii, s meglehetősen ismeretes egyeniség Bécsben, ugy mindent elmondtunk, mit róla velünk közlőitek, s saját elbeszélésé liez láthatunk. „Deczember 23-kán volt — irja a kaland hőse, — hogy egy indus társaságában megindultam a hótól fehérlő vadonba, az az hogy Chatam városától pár mfldnyire fekvő nagy erdőségekbe, hol a carabuk télen át tartózkodni szoktak. Egy kis szánkát vittünk, illetőleg huztunk magunk után, mellyre élelmiszereinket és pokróczaiukat raktuk, azután mindenikünk számára egy pár kereplyét (.hótalpak), melyek az év illy szakában vadászkirándulásoknál nélkülözhetlenek — mint nálunk a hágóvasak, melyeket a többi közt én hoztam itt ismeretségbe. Kapnak is rajta mind az indusok, mind a vadorok — pedig ezekben itt ugyan nincsen hiány. Chatamból kiindulva, ettől nem messzire már sok nyomra akadtunk, köztük nagy ragadozókéra de nem láttunk semmit. Meglehetősen elfáradva a szokatlan cserkészetből, estefelé egy kis völgybe értünk, mellyet sürii erdőnőtte dombok környeztek, s