Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-05-03 / 15. szám

106 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. a sport ezen nemét még fel nem karolták. — Hogy szerény társulatunk illy csekély számú tagok és olly igen kevés lövész mellett nagyszerű ünnepélyek rendezése által a közfigyelmet magára nem vonhatja, és igy divatba nem jöhet, azt nem szükséges hosszasan magyarázni, de hogy kívánatos volna, miszerint az általános védkötelezettség mellett már a fiatalság a fegyver kezelésben alapos oktatást nyerjen és ezt azután a honvédségnél a fegyverforgatással egybekötve, tovább gyakorolja : ez legszebb feladata volna nemcsak a pesti, de egyáltalában mieden liazai lövész-társulatnak. De hiába, a mostani fiatalság olly mostoha időben nőtt fel, midőn a fegyvertartás csak engedély mellett igen szük körre volt szorítva, midőn a társulatok alakulása sok akadályokkal járt és a fennálló társulatok is alig mertek mozogni, nehogy hazafias czélok előmozdítása gyanújába essenek, és, mint ez az eperjesi lövész-egylettel történt — hatóságilag a további működésben megakadályoztassanak. — De ha a főváros nagy közönsége, az előkelő körök nagyobb rokonszenvet mutatna a lövész-ügy iránt, ha a magasabb aristocratie, a magasabb hivatalnokok, a szerény polgári társulat tagjai közzé állanának, akkor talán a fiatalság se volna az ügy irányt olly közönyös, és akkor volna remény, hogy a lövész-társulatok ismét azon tekintélyes állást elfoglalnák, melly őket а 48 előtti időkben jogosan megillette. A lövész-ügy iránti érdekeltséget, szerény véleményem szerint, az ezen ügyre vonatkozó érdekesebb közleményeknek a szaklapok utjáni terjesztése által lehetne ébreszteni, és azért a legközelebbi közleményem, ha érdemesnek találná e sorokat tisztelt lapjában felvenni, az 1869-iki királyi lövészet leírása és az 1870. évi lövész-idényre vonatkozó értesítésre fogna kiterjedni. Végül bátorkodom a lövész-ügy barátjait figyelmeztetni, hogy a pesti lövész-társulat a belépni kivánó uraknak szivesen kézbesiti az alapszabályokat, melyekből az egylet czélja, a felvétel módozatai és az egész társulat egész szervezése megtudható. Az 1871-iki lövész idény f. évi april 30-áu a pestvárosi dij lövészettel szokott módon fog megnyittatni, és az egész nyár folytán lövész gyakorlatok minden csütörtökön és szombaton a délutáni órákban, dij lövészetek pedig minden vasárnap délután fognak tartatni. — Megjegyzem még, hogy valamint a gyakorlatokban ugy a dij lövészeteken is nem tagok is részt vehetnek, lia az utóbbi esetben a fegyverkezelési ügyességet igazolják. Pest 1871 april 15-én.*) Oswald Sándor, a pesti lövész-társulat igazgató első lövész-mestere. *) Tárgyhalmaz miatt megkésett. Szivesen engedünk tért e közleményeknek, mint ezt már régen szerettük volna. S z e r k. Az 1870—71-diki országos lőjegyzékhez beküldött adatok előleges kivonata. (Folytatás és vége.) Ну. Odescalchi Arthur szkiezói, kis-leliotoi és zlatnói pagonyaiban a nagy vadból 7 db vaddisznó és 42 db özvad ejtetett el ; császármadár ugy látszik gyéren van, valamint az apró vad is ; vadmacska és nyest is lövetett egy-egy db a mult évben. Pulszky Ferencz szécsényi urod. 5000 hold erdő és 5200 hold föld és legelő. A vadászat csak 1870 óta tilalmaztatik, s azóta a vad szaporodásnak indul, különösen tekintet van a császármadár és fogoly tenyészetére. A tavali vadászat eredménye 705 db vad ; köztük 2 db őz ; 220 mezeinyul, 6 db császármadár, 67 fogoly, valamivel több fürj és 16 vadkacsa ; igen jó szalonkázó bely lehet ; igy például erdei szalonka 46, vízi 83 db ejtetett el. Az e vidéken már csak ritkán található farkas is előfordul 1 példányban, valamint 1 vadmacska is. Br. Piret Béla diós-jenöi (nógrád m.) vadaskerület. 7000 hold. Van mindenből valami kevés (vagy talán csak kevés lövetett ?). Igy a löjegyzéken összesen csak 122 db vadat találunk följegyezve; köztök 2 db fővad, 8 db őz, 2 db vaddisznó ; az apró vad közül 20 nyul, 30 fogoly, 20 fürj, 19 erdei és 3 vizi szalonka, 15 vadgalamb, 1 vadmacska és 2 róka szerepel. Aczél Péter sikida borosjenöi urodalma, erdőség és sikföld, 20,000 hold. Szép darab föld és szép menynyiségii különféle vad, melly azonban kerekszámban levén kivetve, csak hozzávetőleges l.'uct, kivéve talán a főbb vadat, bár e/.ek egy némelyikére nézve is erős kételyeink volnának. Elejtetett volna : 50 őzvad, 34 vadmacska ! 12 vaddisznó, 70 róka, 300 nyul, 14 vidra!! és 2 farkas, 18 nyest, stb. E szerint tehát az olly ritka vidra-vad a Fehér-Körös körül nagy számmal lehet. Reméljük hogy t. Szabó Alajos ur, urod. jószágigazgató szívességéből, kinek jelen sorokat is köszönhetjük, majd többet is megtudhatunk rólok. Csetnekvölgyi közbirtokosság 30,000 hold. Olvasóink jól ismerik e területet s vadászatait a „Hollák" írójának élvezetes elbeszéléseiből ; röviden tehát csak anyit, hogy nagyobb szárnyas-vadjaink egyik jelentékenyebb hadiszállása, bár a jelenlegi lőjegyzékben csak 2 siket- és 7 nyirfajdot találunk, ellenben vau 26 császármadár. Őzvad is van, s 10 lövetett, 1 túzok is vetődött a vidékre, melly félig éhenbalva fogatott. A szomszéd veszterési erdőkben (gr. Andrássy Manó tulajdona) a télen egy iiiuz rókatőrbe került és meglövetett. A görények kelepczében fogattak, 9 db., dúvadak, kóbor kutyák, macskák, szarkák lövését leginkább csak Csetnekvölgyi ur gyakoroltatja. Enyedi Jötanoda. Bíró Lajos és a vingárdi község ter. mintegy 8000 hold. Ez a legelső löjegyzék melyet Erdélyből kaptunk ; elég sovány, de curiosumképen közöljük. Elejtetett : 125 nyul, 22 fogoly, 7 fürj, 4 vadkacsa, 3 túzok, 15 erdei szalonka, 4 vizi szalonka, 1 farkas, 2 vadmacska, 19 róka, 3 borz, 2 menyét, 12 sólyom és bagoly 20 varjú és szarka. Csanády káptalan ságlii és parátzi határok ; 1 özvad, 9 db vaddisznó, 70 nyul, 2 vadmacska és 12 róka érdemel említést. Ungvári urodalom azon része, melly Pukáes Antal erdész illetősége alá tartozik, mintegy 17000 hold. Azt hittük hogy az unghvári hires pagonyokból majd medvéket és vadkanokat szép számmal jegyezhetünk, és kétségkívül vannak is, de hiába ment 3 — 4 löjegyzék az ughvári erdöhivatalhoz, hiába kerestük meg külön az urodalmi igazgató, Markos Per. urat, tellyes löjegyzékét ez urodalomnak mindeddig nem kaphattuk. A jelen lőjegyzékben pár nyirfajd, császármadár, két liiuz, pár vadmacska és róka mindaz, mi említést érdemel. Bohus János világosi urod. 3000 hold erdő és 11,000 hold szántóföld. Fővad nincs, ellenben van őzvad, mellyből 11 db, és császármadár, mellyből 5 db lövetett ; nagy fürjész lehet valaki az urodalomban, mert 565 dbot találunk a löjegyzéken, vizi szalonka is nagy bőségben lehet s 198 db lövetett ; vadgalambok is szép számmal, továbbá 2 vadmacska és 7 róka. Gr. Károlyi Gyula és Victor mérki vadászkerülete 6000 c. hold. Lövetett összesen 694 db vad. Köztük 13 őzvad, 4 vadmacska és 140 vaddisznó! 31 róka. 5 farkas, Apró hasznos vad kevés. Hg Coburg Ágost ő kir. fensége pólónkat és murányi erdőségeiben elejtett nevezetesb vadak : P о 1 о n к á n : Murányon: 3 medve, 1 medve, 11 őzbak, 5 őz-bak. 2 öz-gida, 2 siketfajdk. és 1 siketfajd-kak. és 4 császármadár. 44 császár-madár. Az ottani derék erdőmester Beauregard ur szívességéből érdekes adatokat hozunk majd a Coburg hgek vadászatairól, kik az idén is siketfajd-vadászatra Ígérkeztek. Ez urodalomhoz tartoznak még a sumjáczi és vizesreti pagonyok is, m ellyek löjegyzékét azonban még várjuk. Gr. Schönburn-Buchheim Ernő munkácsi -Z.sz.-miklósi urodalmdn, Összesen 70,000 hold, elejtetett. 8 fő-vad, 150 mezei nyul, 20 öz-vad, 96 császármadár, 10 vaddisznó, 21 fogoly, 17 medve ! 40 fürj, 4 farkas, 45 vadkacsa, 2 hiúz, 60 erdei szalouka, 5 vadmacska, 40 vadgalamb, 72 róka, 4 sas, 1 vidra, 2 borz, stb. 1 nemes nyest, Az ottaui fővadász, Polifka azt állítja, hogy ott havasi nyul is előfordul. Szent-Iványi, Baán és Szmrecsányi családok birtokain a liptói Kárpátokban lövetett a mult vadászév alatt : Csorba és Warzsecz Maluzsina Szent-Iván 8523 hold*) 7465 9013 Őz-vad 5 db 5 db 1 db Ze

r9

e 5 „ — „ — „ Medve — „ _ „ t „ Róka 6 „ 5 „ 1 „ Borz — . 2 . — n n 7) Mezei nyul 6 „ 7 „ 6 „ Siketfajd 4 „ 2 „ 1 „ Nyirfajd 2 „ 1 „ — B Császármadár 6 „ 5 „ — Fogoly — „ — „ 2 „ Erd. szalonka 5 „ 3 „ 7 „ Bagoly 3 „ — „ — „ Adtuk e lőjegyzéket teljesen, mintegy a vidék vadtenyésztésének jellegzéseül, melly mint látjuk, apró vadban igen szegény, ellenben a királyi vadat — a zergét birja. Hg Pálffy Antal ő magassága malaczkai urodalma Pozsonymegyében ; 12 vadászterület összesen 482 76 cat. bold erdő, 13 tilalmazott és 5 szabad községi határ. — Vadász-úr : gr. Pálffy Miklós. A lelőtt vad mennyisége 13813 db különböző vad, és 750 éji bagoly. Kétségkívül hazánk legnagyobb és legjobb karban tartott vadászterülete, kitűnik ez különösen az ártalmas vad — t. i. a vadállományra nézve — pusztításából is ; mit azonban a tabellaris kimutatásra hagyva, itt csak a főbb vadnemekböl lőtteket közöljük ; elejtetett összesen : Szarvas 136 db, és pedig í gim 50 db — — — — < suta 7 3 „ ,. — - - - ( borjú 13 „ Ozbak 22 db; Vaddisznó 20 db, és pedig f agyaras 4 db — — — — < süldő 9 „ — — — — ( kocza 7 „ Ezekből hajtóvadáseatokon és cserkészeteken lőtt : szarvaslig Hohenlohe hg Liechtenstein Rud. gr. Jonghan gr. Károlyi Lajos gr. Fredro Ede gr. Schaffgotsehe gr. Esterházy Mih. gr. Pálffy Miklós gr. Erdödy Lajos gr. Schönfeld gr. Sprinzenstein Max gr. Sprinzenstein Arth gr. Apponyi br. Laudon Moro ur Schwarz ur Vadász-személyzet gimet sutát borjut őzbakot 5 — 29 2 — 1 2 4 2 3 21 2 10 2 lés együtt fössz. 200 /nyulat és ~ l 80 fácz. 10 )cs 1 erős — vadkant 1 3 és 1 erős — vadkant 3 valamint 2 erős vadkant, 9 süldőt és 7 koczát. *) E 8523 holdból 5682 h. a Baan és Szmrecsányi családé és mindkettő a warzseezi és csorbái községhatárba nyúlván — érintkeznek a Szent-Iványi család területével.