Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-01-10 / 1. szám

7 JANUÁR 1 0. 1870. kocsizott lovak — ha alkalmasok hintó (parádés), kocsi- vagy hátas lovakul." 2. A dijjazás osztályozás szerint történik, s öt illy osztály van. Négy a különbféle nagysá­gú kocsi és hintó lovak-, s egy a paripák szá­mára. Mindenik osztályban két három féle dij van, mellyek 100 franctól egész 1200 freig ter­jednek. 3. A biróságnál az illető kerület főnöke el­nököl, mig tagjait a tenyésztők és más ménesek felügyelőiből összeült jury képezi. 4. A hátas ^ovaktól csak ügetés, jobb és bal kézre vágtatás, vágtatásban lépésváltoztatás és néhány lépésnyi jobbra és balra rézsent-lépés (Travers) kivántatik. Magasabb lovaglás hatá­rozottan kizáratik. A kocsifogatoknak lépés­ben és ügetésben egy 8-ast fordulniok, s 1000 lépést erős ügetésben bizonyos idő alatt kell megtenniük. A tiszta rendes lépés és tartás azonban mulhatlanul megkívántatik. Kitetszik e feltételekből, hogy az ily dijja­zások nem valami magasb művészi lovaglás és kocsizási látványosság számára szolgálnak, ha­nem egyedül a tenyészt mén y-n e v e 1 é s jutalmazására. Ugy hogy hibás alkatú lovak minden könyöriilet nélkül kizáratnak, ha még olly jól volnának is begyakorolva. Mert e te­nyésztés-nevelési d i j j ak föfontossága éppen abban áll — hogy kész lovakat ki­v á n n a k, s nem elégesznek meg — mint ná­lunk — a nyer s-a n y a g bemutatásával, melyből ki tudja lesz-e még valami. Ez intézke­dés hasznossága mindkét oldalra nézve kitűnő. Egyrészről ösztönzi a tenyésztőt már csak a nem megvetendő dij jak elnyerése végett is — hogy tenyésztményét kiképezze, s e végből a reá nézve legkényelmesebb és legbiz­tosabb módot, a betanitó intézeteket hasz­nálja fel; mi által ez utóbbiaknak mindig akad elégséges és rendes munkája. Másrészről a te­nyésztő mindenesetre csak nyerhet; egy részről a dijjakhoz van reménye, de más részről te­nyésztményének értéke mindenesetre tetemesen növekedett kiképeztetése által, melly igy kész áruképpen jő vásárra; végre nagy nyeremény a vásárló közönségre nézve is, hogy a kész anyagban válogathat, s nem kénytelen zsákban macskát vásárolni. Hogy nagy befolyással voltak ez intézetek Franeziaország jobb lótenyésztésére — az szemmel láthatólag bebizonj-ult az által, hogy a ki mostanában kész lovat akar venni, az leg­biztosabban ez iskolában keresi azt, hol mindig gazdag, s a lócsiszárok fogásaitól ment vásár­ra találhat. Az idomitási próbatéteket pedig, mellyek a nyár több szakában s a lóvásárok­kal egy időben tartatnak — minden évben nagy számmal keresi fel a vevő-közönség, mi által dijjazott nem dijjazott lovak elég vevőre akad­nak, miután idomított és próbált lovat mégis szivesebben vesz mindenki, mint nyers-anyagot. — Menyi ösztönt nyernek ez intézetek műkö­dése óta a tenyésztők(kivált az úgynevezett Nor­man-Carossiers nevelői), legjobban kiviláglik abból, hogy még azelőtt idomitatlan,bárdolatlan bár gyönyörű tenyésztményüket alig tudták 2 —3000 frankon párját eladni,s a parádés hintó lovakat nagyuraik 10—12000 frkért Angliából hozatták, addig mostanában 6—7000 francot kapnak egy pár illy kitanitott lóért s mellette a pénz is hazájukban marad. Az intézetek tüzetesb berendezéséről majd legközelebb többet. B. B. MjfMMéir. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlan borgis sor bolyéért. Bágómének. alytjrs G>". Festetics Taszszilo Fi mJa* ur zalam egyei keszthely-fe­i&ötTT-r ménesében 1870-diki február 15-től jun. 20-áig I attk^^f B» következő mének idegen ff jr »y. kanczák hágatására fognak HELICON setétpej angol tv., apja Black­drop, any. Dolphin 50 ftért LORD CHESTERFIELD, világos pej an­gol tv. ap. Voltigeur, any. Typee. . e 0 „ LORD DUDLEY vp. angol fv. ap. Tome­Stecle, any. Hercules után . . . 30 „ KOHELY II. világos pej, apja Hadsclii­Dervisch eredeti arabs vér, eredeti után 40 „ YARD A-KALIF barna pej arabs vér . 20 „ A kanczáknak tulajdonosaik költségén leendő el­helyezéséről és ellátásáról a ménes-mesteri hivatal gondoskodik. Bejelentéseket elfogad a ménesmesteri hivatal Keszthelyen. Tallósou (galanthai vasútállomás) gr. Ester­házy Antal ménesében febr. 15-től fogva fedez: N O R T II C O U N T R Y M A N, p. m. ell. 1860. a. Cotswold a. Christiania — Liglitfoottól — 120 frt és 5 frt istállópénz. Bejelentések M a w ménesmesterhez Tallóson in­tézendők. Istállóról gondoskodva van. Takarmány a piaczi árak szerint. Carnival lovar-egyleti hágó-ménhez fedezésre kanczákat jövő évi idényre előjegyezni lehet 100 írtjával; istálló-, abrak és ellátási feltételek a szokott módon. A be­jelentések Szathmáry Mihály úrhoz, a nemzeti lovar­da igazgatójához Pesten intézendők. Eladó lovak Gróf Sztáray Bélánál Tibán u. p. Szobráncz, nyolez mértföldnyire a kassai vasúti állomástól: 1. SANDLAUFER 5 év. p. h. ap. Litle Harry. Erős vadászló s biztos ugró. 15' 1" 2"'. Ara 500 forint. 2. LANCASTER, 4 év. f. h. ap. Chief-Baron any. Pátka kaueza, félvér. 15' 2". Ara 500 forint. 3. BELLADONNA, .3 év. p. k. ap. Virgilius any. Polmoodie kancza, félvér. 15' 2". Ara 450 forint. Bővebb értesítés szerezhető a tulajdonosnál sze­mélyesen vagy levél utján. Mén-ló vásárlás­Megvételre kerestetik egy tenyésztésre teljesen alkalmas, erős alkatú — 6 — 8 éves, félvér arab vagy angol m é n-ló. Értesítés D. Gy. betiik alatt Majorházra. Pozsony vmegyében. u. p. Cseklész. Eladó telivér hágómén. Tehibone tv. szürke mén 15' 2" 2 " magas, nev. Hg Eszterbázy 1859. ap. Sir Tatton, any. Ferronie Mulattotol sat. sat. (M. M. I. kötet 120 lap.) A mén erős s hibátlan, csikói különösen nagyok és erősek. Megtekinthető az alsó-roglaticzai pusztán(per Ómo­rovitza) a belső majorban; ugyanott értekezhetni szó­val vagy bérmentett levél utján ERDŐSI PÁL gazdatisztnél. Egy négyes fogat, melly 4 db 4éves megypej herélt fél-vér-arab betaní­tott lóból áll,az enyingi urodalmi istállókban eladásra felállíttatott. Lovászmester kerestetik. Kerestetik egy lovászmester, ki lóidomitáshoz, hajtáshoz is ért. Bővebb tudósítást e lap szerkesztőségében. Nyulkopók kerestetnek, 5 — 6 pár középsebességű Har­rier vngy B e a g 1 e-kopó ; köztük két megbizható vezér-eb. Eladni kivánók szíveskedjenek leveleiket e lapok szerkesztőjéhez (Keve J. Pest, kerepesi ut 5. sz.) intézni. Vadászok számára eladó. alólirtnál 3 db egy éves bagoly és 4 db kitűnően idomitott borz-eb. A 1 c s ú t h (u. p. ugyanott) Kíkchner, főherczegí erdész. Erdőséggel biró nagy uradalom kerestetik Magyarországon 2—300,000 fo­rintnyi vételáron. Ajánlatokat levélben vagy szó­val elfogad e lap szerkesztője. Alkuszok kizárvák. Egy lővadász töprenkeflesei. i. Nem czélom a föbajt, a vadásztörvények hiányát pengetni; sem azon nem jajdulok fel, hogy az úrbéri viszonyok rendezésének ezen elodázhatlan függelékét képező törvény, melly ­nek tárgya ép olly érett kérdés, mint az eman­czipáczió vagy a hirlapbélyeg-eltörlés — or­szággyűlési tárgyalása még mindig halasz­tást szenved; sem a vadászati törvényjavasla­tot nem veszem bírálat alá, mert abban általá­ban megnyugszom s legfellebb azon módosítást javasolnám hozzá, hogy a vadászati jognak önálló gyakorolhatásához a sikföldön 200 he­lyett 300 holdnyi tulajdon-birtok állapittassék föltételül, mert bizony a magyar alföldön még illy kiterjedésű birtok is alig elég nagy arra, hogy egy kevés vad meghúzhassa magát rajta. Vannak nekünk más bajaink is. Első ezek közt a szabad fegj'vertarthatás, mert a provi­sorium óta most már senki se kér fegyverenge­délyt, de azóta jóformán el is pusztult minden vad a nem tilalmazott határokról, s meggyé­rült a tilosokban is. Részemről tehát a törvény nem-tisztelés és immoralitás ezen korában még puskaengedélyt sem adnék annak, ki vadászati joggal nem bir, akár mint birtokos, akár mint bérlő; mert már maga a puska birtoklása az­zali visszaélésre csábit, különösen az alsó osz­tályban, melly őszszel s télen nem tudva mi­hez fogjon, az elszórt tanyák között, unalma és tétlenségében orvvadászatra adja magát, külö­nösen az ipart és munkát kerülő magyar faj­nál. S e bajon a puskabirtokolhatás megszorí­tása nélkül a legszigorúbb vadászati törvény sem fog egyhamar segíteni, mert hiszen fordul­junk bármelly birtokoshoz, ki a vadászatot tilalmazza, s egyet sem fogunk találni, ki azzal dicsekedhetnék, hogy vadászterét orvok nem bántják. A gányó szűre vagy subája alá rejti fegyve­rét, melly sokszor nem egyéb egy puskaágy­gyal megtoldott pisztolynál, s azzal barangolja be a vadásztért, néha órákig vagy éj napon át lesi a vadat, tanulmányozza forgását, s kiválta pusztán ügyel rá, hogy, ha máskép nem lehet, hasán fekve, fedett ponton legyen leshelye, honnan ö a földesurat vagy felügyelő cselédsé­get távolról láthassa, maga azonban semmikép ] föl ne tűnjék, s ha mégis veszély fenyegetné,

Next

/
Thumbnails
Contents