Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-01-10 / 1. szám

8 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 20. 1870. fegyverét jó korán elrejtve, leshelyéről ártatlan arczczal s mindig kész mentséggel elsompo­lyogjon. Aztán a magyar faj között veszélyes dolog erélyes, lelkiismeretes és szigorú csősznek, ke­rülőnek vagy erdésznek lenni, főleg az alföldi pusztai birtokokon, mert ott a sértettnek ha­mar akad czinkosa, s az izolált őrt csakhamar eléri az orv vad boszuja. S inig a fegyverengedély-adás divott, leg több puskaengedély, a személyi biztosság czime és ürügye alatt kéretett s adatott. De lehet-e kétkedni azon, hogy ezen biztos­ságra bőven elég a pisztoly, a revolver, vagy ha ugy tetszik, a vont csövű golyófegyver, mellyekkel bizony még sem lehetne foglyot, nyulat s egyéb hasznos vadakat irtani.*) A puskatartási engedélyadás tehát a fentebbi fráterek irányában, kik amúgy sem hajlandók a szaporodási idényt respectálni, megvitatandó volna. _ S az illy megszorítás megnépesitené vadásztereinket, és ha még ehhez szigorú mezei rendőrség járulna, meghonosítaná nálunk a vad­tenyésztési hajlamot is. Bánt engem továbbá a j ó 1 ő p o r hiány a, melly mindaddig marad panasz tárgya, mig az állani e részbeni egyed áruság a meg nem szűnik. És érthetlen is, hogy a lőpor­gyártás miért ínonopoliunia a birodalomnak, kivált mióta az alkotmányosság behozatott, s a szabad ipar és szabad kereskedés elve procla­málva ? Minap intéztem kérdést a világ leg­nagyobb sportlapja, a „Field" szerkesztősé­géhez, vájjon a lőporgyártás és kereskedés Angliában is az állam monopoliuma'? A felelet már a legközelebbi „Field"-ben megvolt, s ugy hangzott: Angliában a rendes hadsereg szük­ségleteire a kormány gyártatja a lőport, de van elég magángyárunk is, melly a közönséget lőporral ellátja. Ugyanazon lap hirdetési sorai­ból pedig kivehetem, hogy ezen gyárak egy­más közt versenyeznek gyártmányaikkal, s lő­porukat a világ minden szabad kikötőjébe szállítják. Tehát Angliában lehet válogatni a lőporban; s miért ne lehetne az nálunk is ugy ? — És hagyján, ha államunk lőporgyáraiban jó lőpor és mindenkor friss, száraz minőségben volna kapható, vagy legalább a lőporárulásra feljogosított kereskedő azon kevés lőport, mellyet kifasszol, megválogathatná. De ebben az illető es. kir. katonai szertári közegek kor­látlan kénye uralkodik, melly sem panaszt, sem válogatást nem tür. Kapunk tehát még mindig számozatlan, ócska, elnyirkosodott, iszonyún kormozó s üledéket hagyó, soha elég erős lő­port, daczára annak, hogy az európai lőporok minősége, s robbantó s hajtó erejük megvizs­gálásával megbízott es. k. tüzéralezredes Ucha­tius ur constatálta, hogy valamint az angol lőpor Európában a legjobb, ugy az osztrák lőpor a legrosszabb. Es az angolok még azzal sem érik be, hogy lőporuk kitűnő, mert náluk, mint azonnal látni fogjuk, a szabad ipar, s az előhaladt tudomány e téren már egyéb épp olly meglepő, mint érde. kes eredményeket birt felmutatni. Ott ugyanis a lőgyapottal történt első, ki nem elégítő kísér­letek, sem a vegyészeket, sem a vállalkozó­kat el nem csüggesztették, addig bíráskodtak *) Ajánljuk .1 vadász-törcínyek szőnyegre kerülésé­nél az illetők figyelmébe. Szork. és addig javitgatták a lőgyapotot, hogy mai na]) már ollyat is képesek előállítani, mellyröl el van ismerve, hogy bir annyi liorderövel, mint a lőpor, s az ez évi grouse idényben tellyes si­kerrel használta némelly vadász; a mellett nem füstöl, nem rug, nem szóll akkorát, s nem is piszkítja a csöveket, mint közönséges lőporuk. Egy hátrányára azonban mégis rá kelle akad­niok, s ez az, hogy a csöveket marja, minél­fogva valószinüleg abba hagyják a lővadászok s csupán robbanásra fog használtatni. De ezen két lőszernek még egy harmadik hatalmas versenytársa is akadt Angliában, és pedig a fal ő por (w o o d-g u n-p o w d e r), más néven: sawdust (f ü r é s z p o r), mert vegyészeti alkatrészeit kivéve, csakugyan nem egyéb finom fürészpornál.— Feltalálója Schulze porosz tüzérkapitány, kinek e találmánya már 1862-ben volt a lapok által ismertetve. E lőpor mindjárt az első kísérleteknél hatalmas robbantó erejűnek bizonyult, s puskából lőve nagy hordereje is constatáltatott, — minek folytán Schulze kapitány azzal kecsegtetvén magát, hogy a porosz hadseregnél is be fog hozatni, consortium alakításához fogott, mellynek tökéi­vel találmányát gyárilag készült előállítani. — Azonban a löfiirészpor további kísérletek köz. ben több puskacsövet szétrepeszteti, tehát sze­rencsétlenségeket idézett'ielő, s azonfelül az is tapasztaltatván, hogy a csőnek belsejét föl. marja, a lövészek előtt hitelét veszté, a lapok által elitéltetett, minek következtében a gyár­consortium is elcsüggedvén, a gyártás abba hagyatott, s Németországon a találmány maga is csakhamar feledésbe ment, miután Schulze hazáját elhagyta. 0 maga azonban fel nem hagyott találmá­nyával s életrevalóságáról meg levén győződ­ve, Angliába vándorolt ki, s ennek gyakorlati vállalkozó népénél nemcsak figyelmet keltett találmánya iránt, de tudományi s anyagi se­gélyben is részesittetvén, oda tökéletesítette fü­részporát, hogy ma mar elismert liirü practicus lővadászok ítéletein tul a hírlapirodalom is constatálta találmánya életrevalóságát, s két évi használat után — maga Whyte ezredes m évi augustus óta decemberig 25 [fontot lőtt e] abból — egyhangúlag erősítik, hogy a löfürész­por ölő ereje, ha nem jobb, mindenesetrej!ha­sonló a közönséges angol lőporéhoz, azonfelül se nem rug annyira, se nem szóll oly nagyot, se nem füstöl, tehát nem kormozza be a csöveket mint a lőpor, és nem marja azokat mint a lö­gyapot, végre nem is repeszt, s ha érzékenyebb és fogékonyabb is a levegő vagy nedves he. lyiségek nyirkossága iránt, s megnyirkosodván, tetemesen veszt horderejéböl, de meleg helyen hamar megszárad (s megszárítható még a Le­faucheux-töltényekben is), és megszáradván eredeti teljes erejét visszanyeri, a mit a közön­séges lőporról nem mondhatni, melly utóbbi azonfelül, korával erejét is veszti. Az angolok tehát válogathatnak a jóban, mi pedig a roszban sem, mert azt kell megven. nünk, a mit utalvány mellett nagy nehezen kaphatunk. Pedig a hátultöltők ugyancsak megkívánják a jó lőport. O.A. A Northcote-fóle töltény-töltő gép. Ugy hiszem nem lesz érdektelen házai vadászaink előtt, kik hátultöltő fegyvert használnak, hogy vala­hára fölealáltatott egy gépccske a Lefaucheux-patro­nok töltésére, széleik behajtására stb., mely sebessé­get és tökéletes munkát egyesit, azoukivül oly cse­kély helyet foglal, (körülbelül 11. 4. 4. hüvelyknyi tért) hogy a puska tok csekély átváltoztatásával uta­zásoknál könnyenVagy ebben elhelyezhető, vacy két szijjacskával hozzá csatolható. — Volt már ezelőtt is töltő-gép, az Erskine-féle, mely munkásságára nézve elég eredményt nyujtna ugyan, de készülékei nem ol :y esinossak, mint azt egy vadászkészületeire kényes sportsman óhajtaná, azután oly i d o m t a ­1 a n , hogy az utoui elhelyezése igen bajos ; — mind a mellett nem volt eddig más, mely a közönséges több darabból álló kis töltőszerszáinokat sebesség­ben fölülmúlta volna, mig Northcote ur, Bathban (Anglia) a következő sorokban leirt gépecskét nem találta föl: G ^ 1. ábra. Az 1-söábraa gépet összeállítva mutatja, a lőpor és serét fölvételére elkészitve. A lőpor D zacs­kóba öntetik, s a fedél most becsukandó; a serét pe­dig az E zacskóba jön. — CC szellentyük, melye­ken a fölösleges por és serét a töltés bevégezte után eltávolittatik. I és H fogantyúk, a leesavarásra va­lók. A megtöltendő patron az ábrákon látható spirál rugóra helyeztetik. A töltés nagysága B-nél tetszés szerént igazittatbatik, mint bármely régi di­vatú puskapor s szarun. Az A fogantyú fölemelése által (a mennyire csak lehet) egy lövésre való por hull a hüvelybe. Ezután a hüvely nyitott szájához vezető csusztatóra teszünk egy fojtást, mely G vesző által lenyomatik ; az A fogantyúnak előbbi helyzetébe ábra. lenyomás által a serét belé hull a patronba, s erre az elöbbeui szerént ismét egy fojtást illesztünk, s ö-vel lenyomjuk. — A patron most tökéletesen meg van töltve, s a leesavarásra elkészitve : van-

Next

/
Thumbnails
Contents