Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-01-10 / 1. szám

2 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 20. 1870. richs'dor 10, az angol souvereigu 11 ft s a taller 1 ft 50 krral számíttatik. 8. Valamennyi tét- és bánatpénz legkésőbb az indulási mázsálás elöttig lefizetendő, különben olly ló, mellyért a tétel ez ideig le nem fizettetett, nem bocsáttatik indulásra. 9. A nyertes a szokásos gyeppénzt fizeti. 10. Minden lóért, melly a terhet elfogadja, 5 frt fizetendő a teherliatározónak. Idomítás alatti lovak, A káposztás-megyeri nyilv. idomító intézetben. (Idomár: Lowe Tamás.) Br. WenckheimCzindery B. lovai: 4é. First Lord p. m. a. Cotswold a. Lady of the Lake. 3. Volta p. m. a. Sprigh of Shillelagh a. Voltella. Blaskovits Ernő és Miklós vr lovai: 4é. Zrinyi p. m. a. Zetland, a Louise Bonne. 4. Zivatar, p. k. a. Zetland, a. Mermaid. 3. Louisa p. k. a. Ephesus, a. Louisa Bonne. 3. Polgár p. m. a Polmoodie a. D'amond Eye. 2. p. k. csikó, a. Cotswold a. Gipsy Girl. 2. p. k. „ a. „ a. Marianne. 2. sgak. „ a „ a. Diamond Eye. gr. Hunyady lmre : 2e. sga k. Ghuznee a. Arsenal v. Compromisse, a Gorse. 2. sga m. Grand hopping a. Compromisse, a. Gorse Aczél Péter vr : 4é. p. tn. All my Eye a. Tim Wiffler, a. Crafton Lass. 3. Brownleaf a. Dangu a. Oakleaf. 3. First Lady a. Cotswold a. Lady of the Lake. 4. p. k. Adrienne Lecouvreur a. Pan a. Morlanda. 2. szürke k Libelle a. Buecaueer a. Antonia. 2. p. m. csikó a. Pan a. Oakleaf. Semsey Lajos vr : 3 pejmén a. Teddington, a. Dautliful. 2. fek. mén a. Cotswold a. Dauthful. 2 fek. mén a. Cotswold a. Apollonia. gr. Stvbenberg József: 4. sga k. Glencora a. Zetland a. Impetous Bess. 3. p. m. Bihar a. Doncaster a. Impetous Bess. Gr. WalJstein János: 3. p. m. Tábor a. Bivouac a. Prinzess Isabeau. Gr. Degenfeld Gusztáv: 2é. pejmén csikó a. Knight of St. Patrik a. Amelia. Latinovics Albin vr: 2é. p. m. Reporter, a. Cotswold a. Announcement. Gr. Esterházy Imre: 3é. sga kancza, a. Virgilius a. Gr. Lamberg Fülöp: 3é. p. m. Papiilon a. Dan. 0 Rourke a. Wicket. Gr. Apponyi Leo: 4é. p. k. Trulla a. Arsenal a. Tornado. A fegyverneki idomitó-intézetben. (Idomitó: A. Powlott.) Gr. Szápáry Iván lovai: id. Coup d'Etat, stp. h. a. Forbidden fruit a. Fa­vorite. 5é. Coquette sga m. a. Dangu a. California. 4. Charley sga m. a. Chief Justice a. Carlotta. 4. Violet sga k. a. Compromise, a. Vignette. 3. Antrim sga m. a. Doncaster a. Arany. 3. Comus p. m. a. Compromise a. Miss Letty. 2. Catamount p. m. a. Dangu a. California. 3. Verbena sga k. a. Compromise a. Vignette. 2. Milldred sga k. a. Rataplan a. Merry go round. 2. Sylph, p. k. a. Virgilius a. Nymphe. 2. Alert p. m. a. Doncaster a. Arany. 2. Acrobat p. m. a. Dangu a. Actress. 2. Vanity fek. k. a. Compromise a. Vignette. 2. Perseverance p. k. a. Forbidden fruit a. Palmyra. 2. Ivanella p. k. a. Doncaster a. Irma. 2. Jane p. k. a. Elland a. Jezabel. A dobozi idomitó-intézetben (Csaba mellett). (Idomár: Forster.) Gr. Wenkheim Rudolf: 4é. Chief sga m. a. Chief Justice a. The Medvay. 3. Regalia p. k. a. Doboz a. Cigarette. 3. Little Nelli p. k. a. Doboz a. Queenstown. 2. Havanna, sga m. a. Amati a. Cigarette. 2. General (The), p. m. a. Cotswold a. Annie. 2. csikó a. Doboz a. Te hamis. A maltoni idomitó-intézetben (Angliában.) (Idomár- John Scott.) Gr. Keglevich Béla lovai: 4é. Zápolya p. m. a. Zetland a. Jane Eyre. 3. Tama sga m. a. Teddington, a. Cantatrice. 3. Torna sga m. a. Teddington a. Jane Eyre. A tatai idomitó intézetben (Idomár: Longstaff Richard.) Captain Blue (gr. Stockavj lovai: 4. Freya p. k. a. Ephesus a. Miranda. 3. Braemar p. m. a. Blair Athol a. Phantom Sail. 3. Triumph sötp. m. a. Buccaneer a. Alix. 2. Croesus sötp. m. a. Buccaneer a. Thyrza. 3. Columbus stp. m. a. Buccaneer a. Miss Wor­thington. 3. Advocate sga m. a. Virgilius a. Pyrrha. 3. Novice sg. m. a. Ephesus a. Ceres. 2. Lanschiitz p. m. a. Blair Athole a. Czaritza. 2. Anglo-Austrian sga m. a. Buccaneer a. Peeress. 2. Landsknecht sga m. a. Bois Russel a. Crisis. 2. Galatliée sga k. a. Buccaneer, a. Gala. Ellések 1869-ból (Utólagosan beküldve.) gr. Esterházy Imre rédei istállójában HOMER, p. m. csikó, a. Virgilius a. Harmony. ALICE sg. k. „ (homlohán csillaggal, hátsó ballábára kese) a. Virgilius a. Daniels. GOLDEN-HAIR sg. k. (homlokán hókával, hátsó jobb lábára kese) a. Chevalier d Industrie a. Golden Pipin — Hesperustúl. A kisbéri magy. kir. állam-ménesben az utolsó kimutatás óta (1869. jun. 15. — Vad. és Vers. lap 1 8. sz ) a telivér lovakban tör ént válto­zásokról Kimúltak: SAMPLER, a. Venison a. Specimen, p. k. ell. 1847. ALBA, sga k. csikó, a Daniel 0 Rourke, a Wicket, eil. 1869. GALANTINE, pej k. csikó, a. Dsn. O'Rourke, a. Juliet, ell. 1869. A mezöhegyesi m. k. ménesből áthelyeztettek: DAPHNE, a. Chief Justice a. Heroine, sga k. ell. 1859. BREVIARY, a. Pyrrhus the First a. Rosary, p. k. ell. 1855. GRILLE, a. Deutscher Michel a. Eutreprise p. k. ell. 1866. Kis-Bér, 1869. dec. 31. A parancsnok őrnagy távollétében FEYÉR, kapitány. A franciaországi betanitó-iskolák, (Ecoles de dressage.) A ki Franciaország lótenyésztését ezelőtt liusz évvel látta, s mainapság ismét megtekinti, az ég és földnyi különbséget láthat közte, kü­lönösen mi a lakosoknak a lótenyésztés és a z z a 1 i 1) á n á s körüli előmenetelét illeti. A francia lovasság akkor tájban alkalmasint a leghitványabb lovakkal birt Európában, s igás­fogatai oly nyomorúságosak valának, liogy az ember megszánta őket, s helyükbe tudatlan, otromba kocsisaikat szerette volna befogni; rosszabb lovaglókat és hitványabb paripákat sehol sem lehetett látni, mint Párisban ; telivé­rek tenyésztéséről és versenyekről pedig még alig hogy csak szó volt. Hanem nézze meg akárki ma Franciaorszá­got. A hadsereg lovai (paripa és szekeres ló egyiránt) roppant javulást mutatnak, a bérko­csisok is meglehetős lovakkal birnak s magok is szenvedhetöleg kocsiznak; az omnibuszok és nehéz teherkocsik előtt a pompás percheron­rnének büszkélkednek, mintha az egész jármű vonása csak mulatság volna nekik, hozzájuk fogható igásokat maga Anglia sem bir felmu­tatni. Ha a boulognei erdőbe kisétálunk, útköz­ben száz meg száz csinos fogat halad el mel­lettünk, gyönyörű hintólovakkal, mellyeket az anglo-normann faj tenyésztéséből nyert az or­szág ; egyúttal a fogat szerszámzata, a kocsi­sok magatartása és kocsizása legnagyobb rész­ben kifogástalanok. A mi pedig a telivér-tenyésztést illeti, ez olly nag-y mérvre kapott, s gr. Legrange és Dela­marre ur tenyésztményeiben olly ivadékokat mutathat fel, mellyek már nem egyszer x-agad­ták el a versenypályák babérait a telivérek és vei-senyek hazájában, a gazdag Angliában, s tölték el hazafias büszkeséggel egész Fi-ancia­országot, s okozák, hogy ott a versenyek jelen­leg olly roppant népszerűségnek öi-vendenek. E nagyszerű eredmények nem csak a vélet­len szei-encse, hanem szorgalmas munkálkodás eredményei, s e részben Franciaország legtöb­bet azon férfiú kezdeményezésének köszönhet, kinek a nemzetgazdászat körül tett kitűnő ér­demeit majd csak a jövő nemzedék fogja kel­lőleg méltánylani, s ki ép oliv kitűnő ló- mint emberismerő levén, legelőször is a ménesek és különösen az oi-szágos ménesek nagyszerű szei-­vezete által törekedett a lótenyésztés emelé­séin?. Azonban a ménesek mellett van még más valami fontos intézmény, mit szintén a császár léptetett életbe, s mi ugyanazon czélra igen fontos szolgálatokat tett már, s mellyet itt egész í'észletességgel fogunk ismertetni. Ez nem más, mint az úgynevezett „betanitó iskolák" (Ecoles de dressage), mellyekröl röviden e lapok mult évi folyamában volt említés. Ez iskoláknak — 1862-ben alapíttatván — két főfeladatok van. u. m. először a paripák- és kocsilovak idomí­tása s ez által a nyers-anyag értékesítése, mi közvetlenül a tulajdonosnak, közvetve pedig a tenyésztőnek is használ; mási-észröl lovászok és kocsisok kiképzésére hatni, s igy a lovaglás és kocsizás czélszerü ismertetését terjeszteni, s egyúttal nagy számú szorgalmas embereknek biztositott életpályát nyújtani. A mi az előbb emlitett. ezélt, t. i. a nvers­anyag értékesítését illeti, ennek fontossága min­den tenyésztő és lótartó előtt azonnal feltűnik. E czélból az ily intézetek munkásságának szükséges correlatumául szolgálnak az „idomi­tó si próbatétek" (Concours dé dressage,) mik évenként egy vagy több versenben. többnyi­re az intézet székhelyén tartatnak, s hol az idomítás jobb példányai nyilvánosan megjutal­mazta tnak. E jutalmazások a következő szabályok sze rint történnek: 1. Versenyezhetnek a dijjakért 4 és ö éves Fraueziaországban ellett és nevelt , vag\

Next

/
Thumbnails
Contents