Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-11-30 / 33. szám
D EO Z EMHER 2 0 . 1870. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 293 lőtt vagy fogott volna is el —- mint hatalmaskodó — 10 írttól 100 frtig terjedhető pénzbirsággal, ha pedig a vadat meg is lőtte vagy elfogta, mint orvvadász 100 írttól 200 frtig terjedhető pénz-vagy a körülményekhez képest börtönbüntetésben is (az okozott károk és költségeken kivül) marasztaltathatik. 4. §. A pénzbüntetés fele a sértettet, másik fele azon község szegényei pénztárát — melynek határában a kihágás, vagy bűntény elkövettetett — illeti. 5. §. Azon esetre, ha az itéletileg megszabott pénzbüntetés az okozott károk és költségek — a marasztaltnak vagyontalansága miatt be nem szedethetnének, az Ítéletben ki kell tenni azt is, hogy minden öt forint egy napi börtönnel egyenlittetik ki. Ha azonban az, ki vagyontalansága miatt van fogva, büntetésének hátralevő részét pénzzel egyenlítené ki: az azonnal szabadon bocsátandó. 6. §. A megsebzett vadat más földjén üldözni, vagy onnan elhozni, az orvvadá3zokra szabott büntetés súlya alatt tilalmas. 7. §. Jogositva van ugyan mindenki, a birtokán csavargó macskákat, házi és nyájőrzö ebeket elpusztítani, de a vadat (gazdájok vadászata közben) üző vadászebeket elfogni igen, de elölni, a 3. §-ban a bünkisérletre kitett büntetés terhe alatt nem szabad . — hanem az elfogónak kötelessége azokat a tulajdonosnak a netaláui tartásdij és okozott károk megtérítése mellett visszaszolgáltatni. A vadászebek csak azon esetben jőnek kivétel alá, ha gazdájok nélkül kóborolva a vadat más birtokán üldöznék. III. FEJEZET. Az eljárásról. 8. §. Az elöbbeni fejezetben érintett büntetések kiszabására illetékes bíróság a sértett fel panaszára, — bünfenyitö eljárás alá tartozó esetekben pedig a közvádló kérelmére hivatalból eljárni tartozik. 9. §. A vadászati terület őrének jogai és tulajdonaira nézve az 1840. 9-ik t. czikknek a csőszökre vonatkozó 21-dik §-a szolgál zsinórmértékül. 10. §. A vadászati jog tulajdonosa, engedményese, bérlője, — és a felvigyázó jogositva vannak azt, kit tiltott vadászaton kapnak, — ba ismerik — megzálogolni, ha pedig nem ismernék : kilétének kinyomozása végett a legközelebbi községbe kisérve, az ottani elöljáróságnak általadni. 11. §. Ki a 10. §-ban elősorolt esetekben erőszakkal ellenszegül, a bünfenyitö törvények szigora alá esik. 12. §. Ha a bíróságnál a vadászati kihágás elkövetése napjától 90 nap alatt panasz nem tétetett, a kereset elévültnek tekintendő. A bünfenyitö törvények alá tartozó cselekmények azonban az azokban megszabott idő szerint intéztetnek el. 13. §. Az ezen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárás, a bírói illetőség, bizonyitékok, perorvoslatok, és a végrehajtást illetőleg az 1840. 9. t. cz. s erre vonatkozó későbbi törvények a vadászati kihágásokra nézve is, zsinórmértékül szolgálnak. IV. FEJEZET. Az eddigi vadászati tői'vények eltörléséről és ennek végrehajtásáról. 14. §. A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvények eltöröltetnek, a jelen törvény hatályba lépte előtt történt kihágások azonban a korábbi törvények szerint itélendők meg. 15. §. Ezen törvény végrehajtásával a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak m°g. Readja és a fentebb kitett indokok alapján elfogadtatni ajánlja : Halász Boldizsár s. k. pest-dabasi képviselő. Döry János s. k. Gubody Sándor s. k. Horváth Sándor s. k. Milkovits Zsigmond s. k. Kollár Antal s. k. T b a s s y Miklós s. k. Pilaszanovits Józ a. s. k. Ertsey Lajos s. k. Luksics Bódog s. k. Kárpáti képek. I. Virágkert és lengyel nyereg. (Folytatás.) Hogy a virágkert növénytani tekintetben valóságos virágkert, azt viránya mutatja. A hideg csermelly, me'lék-ágakra szakadván, e kies rétet kis szigetekre szeli, melyek olly benyomást tesznek, mintha ügye3 mükertész rendezte volna el e virágágyakat. Az egyik ágyon túlnyomó a ke'kszinü sisakvirág (Aconitum, variegatvm L.), a Delphinium datum L., a Saussurea pygmaea Spr. gyönyörű kékje, — a másikon rózsás színben moso'yog felénk a Rliodiola rosea L., a jeges szegfű (Dianthus glacialis Ilaenke), a Pedicularis verticillata L. és a P. Sceptrum Carolinum L., Saxifraga mvseoides Wulf, és a Gentiana punctata L. Egy harmadik ágyon fehérlik a molyhos madárhui- (Cerastium villosum), Anemone narcissiflora L., az Eriophorum Scheuchzeri Hopp, a Ranunculus aconitifolius L., a kalán-torma (Cochleria officinalis L.); mig más gyepszigeten tarka változatosságban vegyülnek össze, körükbe fogadván még a Saxifraga carpathicát és a Ilieracium albinum-ot L., II. villosumot L., hármas szittyót, Juncus trifidus-1 /.., Coeloglossumviridé-t, Phleurn albinum-ot L., fekete sást (Carex atrata L.), Sedum annuum-ot L. (var. saxatiles L.), Saxifraga liieracifoliá-t H'. K. Miután növényszelenczéinket s papircsomagjainkat bőven megraktuk, s egy biztos helyet jelöltünk ki, hova botunkkal együtt a visszajövetelig elhelyeztük, tovább indulánk. Innét lejtős sziklafal állt előttünk : majd szikladarabok halmaza, éles szirtormok, majd gördülékeny kavics mező, és az örök hó csúszós felülete. E vadregényesség közepett a virány is érdekes. A sziklahasadékokban, a kőhulladékok közt, a hómezők határán a fü- és kákanemüek (Ranunculaceák Juss.), (Compositák II.). (Saxifragák Juss.), (Coniferák Endl.) és vastaglevelüek (Crassulaceae JussA közül még néhány edzett faj teng. Az izékes polyvafü, az erős sás (Carex firma Hst.), a henye boróka ( Juniperus nana L.,) hegyi szironták (Ranunculus montanus L.), Chrysanthemum alpinum L., Senecio carniolicus WilldJIypochoeris uni flora Vili, Sempervivum montanum L.,Saxifraga muscoides Wulf küzdenek a helyen a clima sauyaruságaival, mig a sejt-növények igazán csak itt díszlenek De végre ezek is eltűnnek szemeink elől s látszólag minden organikus élet kihal. Egymásra halmozott szirtdarabok, melyek mint az egymásra tornyozott ágyúgolyók hézagokat hagynak egymásközt és felett, s igy a nedvesség összegyülekezésének, az orgsnikus élet fötéDyezőjének nem engednek helyet. Alattuk, mintegy a föld alatt hömpölyög tompa morajjal a hóviz. Fenn mély halotti csend uralg. Mint egy temető sírkövei, ugy állnak ki a köbalmazból a nagyobb granitsziklák. A néma csendet csak a zergék éles füttye hasitja néha ; itt találnak csak némileg biztos menhe'yet. Az ut innen felfelé a jó gyalogosokat is meg szokta viselni, mivel gyakran egy szirtromról, ügyesen egyensúlyozva, kell a szomszéd köre ugrani s vigyázni, nehogy a hézagokba csúszszék az ember. — Egy félórai gyalogolás után a hosszú tó partjához értünk. A tó vize, mely még zöldebb a felkainál, egykor jóval nagyobb lehetett, de a folyton belegördülő szirtromok annyira összeszorították, hogy jelenleg esik mintegy 250 méter bosszú és 80, né hol pedig csak 20 méter széles. A tótól észak felé már szörnyű vad romvölgy nyílik, melyet még septemberben is örök hó fed. Ha eddig is már bajjal járt a felmenet, ugy innen a nyereg felé vezető ut sehogy sem tréfadolog többé. Óriás, néha több ölnyi magasságú kőromok közt, melyek nagyobbak, sima felületűek, vagy csak gyéren vannak zuzmókkal és mohokkal benőve, kell átcsúszni. Előre megy a vezető, s néha nem épen biztos kőnyujtványon, néhány lábnyi távolságban megfordul, majd megáll egy éles szirttetőn s aggodalmasan nézi klienseit. Itt a sziklák rejtekeiben, általuk mintegy védve, találkozunk a lapponi flóra megedzett gyermekeivel. A gyönyörű jeges szironták ( Ranunculus glacialis L.,) gyengéd bársony-puha viráglevelkéivel, a Gentiana frigida Hke fázós külsejével, a törpe sziléne (Silene acaulis L.,) az apró kankalin (Primula minima L.) bibor vánkosával, kacsintva mosolyognak feléak a kopasz kőromok közül. A kiterjedtebb, mintegy öregebb szirtek felületeit görcsösen öleli a piczi fűz (Salix herbacea L.) Szomsédságában teng, sziklahasadékokban rokona, a csorba füz (Salix retusa L.,) mig ott, hol nagyobb humusréteg boritja a köveket, Senecio carniolicus Willd. Chrysanthemum alpinum L.,Doronicum Clusii Tsch., Hypoclioeris uniflora Vili. adnak a szerves életről jeleket. Sok fáradságos küzdés, többszöri csúszás, esés után elértük azon meredek sziklafalat, mely felett közvetlenül már a lengyel nyereg fekszik. Addig is azonban még egy nehéz tüzpróbát kelle kiállanunk. Ezen sziklafal alatt ugyanis, mely az egyenes iránybani felmenetelt nem engedi, az ut a hegy oldalán keletnek tart, délnek pedig egy mély sziklafal ereszkedik majdnem függélyesen az emiitett kőromok felé ; ugy, hogy baloldalon magas meredek sziklafal emelkedik, jobb oldalon pedig sötét mélység tátong előttünk. A két fal között egy, C3ak 3' széles ösvényen át szöknek a zergék a nyereg északi oldalára, ha a másik felén felverettek. Azért zergeösvénynek (Gemsensteg) hivják. Egyenes irányban az egyensúly fentartása lehetetlen, azért hasra kell feküdni és négykézláb csúszva, ezen veszedelmes helyen keresztülmászni. Az alattunk tátongó mélység nem volt több 30 méternél; de végre az is elég egy emberi életnek, ha párnák helyett, éles gránitkövekkel van megvetve a természet ágya. Rövid idő múlva elértük végre a lengyel nyerget, m dy lengyel elnevezését hibásan viseli, mert még egészen magyar territóriumon fekszik s nem képezi, mint általában hiszik, Magyar- és Halicsország határát. „Nyereg" neve azonban a természetből van véve, mert egy mély nyerget képez a gerlachfalvi és Karsten csúcsok között. A lengyel nyereg 2175 méter magasságban fekszik s még a csúcsán is, melyet itt-ott zöld gyep takar, találunk néhány edénynövényt, mint a piczi fiizt (Salix herbacea L.), hegyi sziroutákot (Ranunculus montanus L.), erős sást (Carex firma L.) törpe szilénét (Silene acaulis /..), Sesleri disticliát Pers. A kilátás innen Halics felé nagyszerű. A nyereg oldalfalai a látkört annyira korlátolják, hogy az jóformán csak két irányban, délnek és északnak van nyitva A havas északi oldala majdnem függélyes ; s alatta, néhány ezer lábnyi mélységben tükrözik a jeges tó, s az apró szomszéd tavak. Közös medrük három oldalról függélyes sziklafalaktól van környezve, s nagy szirtromokkal telve. Még tovább északnak s még sokkal mélyebben láthatók a halicsi határfalvak fehérlő tornyai. Déli irányban látható a Javorina Siroka, melynek csúcsa a lengyel nyereg felé hajlik, észak-nyugatan a halicsi Holossyu-hegyláncz s a 2310 méter magasságú tengerszem-csucs. De az északi szél süvöltése, melylyel az irigy elem a nekünk élvezetül nyújtott panorámáért adóját követelte, rövid pihenés után a visszamenetelre késztetett. Ez Smekszig 4 órát vett igénybe s több helyen még fáradságosabb volt a felmenetnél. Ott ugyanis , hol előbb négykézláb kapaszkodtunk, most még egy ötödik szervet kellett igénybe vennünk, mely nélkül ép lábbal, testei nem jöhettünk volna le. Jól tudja ezt a havasi ember, a stájer, tyroli, svajezi s segit szükségén az által, hogy bőrnadrágot visel. Ezen kirándulás a virágkertbe (ha nem is egészen a lengyel nyeregig) minden turistának ajánlható. Tanulságos ezen hely, a mennyiben a Kárpátok tiszta jellegét viseli magán, tudniillik azon vad szaggatottságot, mely olly borzasztó vadregényessé teszi Kárpátainkat ; de érdekes a füvészre nézve is, ki itt a kárpáti virány sok szép képviselőjével találkozik. Dr. Szontagh Miklós. Sir Baker vadászatai az Atbara és Setit partjain(Folytatás.) IV. Orrszarvúak vadászata. 1862. év elején a Setit felső részén voltam számos tagból álló vadászkompánia társaságában. Ezúttal hat aggadscbirral, négy lövészszel és két vízhordó tevével láttam el magamat. A táj egészben hasonlított egy angol parkhoz s többnyire tüskék, fák s
