Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-08-20 / 23. szám

2 Í'4 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. AUGUSTUS 20. 1870 néhány cselédje segítségével a világ egyik legharciasabb népét meghódítsa, s azon nép roppant kiterjedésű országában egyedül belföldi segélylyel évtizedekig háborút viseljen, s végre családja számára — a diplomatia által elismert — dynastiát alapitson, ez kétségkívül a csodák soraiba helyezendő, i Hősünk — Brooke Jakab — 1803-ban V született Angliában, katonai nevelést nyert, s már 18 éves korában a kelet-indiai társaság hadseregében tiszt volt, azonban 1836-ban vagy 60 ezer font sterlinget örökölvén, akkor máikapitányi állásáról leköszönt, egy 20 válogatott legénynyel és bőséges fegyverzettel ellátott yacht-ot szerelt föl, s 1838-ik év elején elhagyta vele Angliát kalandos útjára; a czél előtte nem volt bizonyos országhoz kötve s azért Singaporéba érkezett, körültekintendő, „hová keljen mennie." — Itt megtudta, hogy a brunii szultán helytartója Sarawak tartományban magát független rajahvá tette, azonban fontai-tani álláfát nem tudja a szultán ellenében. — Brooke útra kelt, s Sarawak város előtt horgonyt vetett. A raj ab igen szívesen fogadta, és segélyét kérte a szultán ellen, init Brooke tüsiént megajánlt, azon föltétel alatt, hogy ha a rajab függedensége biztosíttatik, egy bizonyos terület Brookénak átengedtessék, s mint társkormányzó vétessék be. Brooke jó ágyúi és egyéb fegyverei nemsokára meggyőzték a szultánt, hogy ellene küzdeni haszontalan, s hozzá még az akkoriban itt levő angol hajó had pressiója alatt lévén, elismerte Hasseyn rajab függetlenségét s szintén beleegyezett, hogy Brooke az egész terület birtokába jusson, melly a Sarawak és Sadong folyók közt fekszik, s körülbelől 200 geogr. • m. f. A közös uralkodás előreláthatólag- nem a legjobb egyetértésben folyt, s nem is tartott sokáig, mert már 1841-ben Brooke kényszeritette Hasseyn rajáht lemondásra, ki egy kikötött évi kegydij mellett szept. 24-én 1841ben lemondott, s minden jogát okmányban átruházta Brooke Jakabra. ~ Hasseyn aztán a szultánhoz sietett panaszkodni, de segély helyett egész családjával le, konczoltatott, s minden vagyona elkoboztatott. Brooke ekként egy ország birtokába jutott, melly terjedelemre sok királyságnál nagyobb, de termékenyebb föld alig létezik az egész világon. Nemsokára Amerika és Anglia, utóbb Olaszország, és legközelébb az északnémet szövetség is elismerték mint független államot, noha egyik kormány sem állított még föl konzulságot Sarawakban, minthogy kereskedése illy kiadást még eddigelé nem igazolna. Noha Brooke Jakab könnyen jutott országa birtokába, nem olly könnyű volt magát benne föntartani. A brunii szultán mindenütt intrigált, s a hollandusok, kik Sarawakra némi jogot tartottak, — szomszédság miatt — minden lázadást titkon segélyeztek, melly Brooke megbuktatására indíttatott. Hogy az olvasó érthesse az itteni viszonyokat, szükséges lesz röviden a lakosokkal megismertetni. Egész Borneo ős lakosai a dájek nemzet, melly felette bátor, harezias, jól termett és csinos nép. A XV-dik század vége felé, a mint a nagy jávai hindu császárság szétbomlott, maláji népek jöttek az országba, a tengerparton, különösen folyók torkolatánál megtelepedtek, várakat épitettek s a dájek törzseket váraikból beljebb nyomták mindenütt az országba. Utóbb kkinaiak is nagy számban érkeztek, s jelenleg az összes lakosság körülbelül fele dájek, 3/

]

0 része maláji, és 3/io része khinai. A dájek nemzet megmaradt őseredeti szokásaiban, főfoglalkozása a hadviselés, erdei gyümölcsön és halon élnek, s csak kevés rizst termesztenek. Egyik ősi szokása, miként a háborúban elejtett ellenség feje levágatik, szőröstől-böröstöl megfüstöltetik, s aztán napokig tartó dinoin-dánom és ünnepélyesség mellett, a minden faluban létező ugyJ nevezett „fejházban" felfüggesztetik. Ezen fejház Borneoban a dájek nép közt templomok helyét foglalja el, magas, dombszerü épület 2, : sőt 3 öles lábakon, s a község rendkivül félté.keny és büszke rá. Éjjel-nappal fegyveres ör •van mellette, s ellenség közeledtével a legelső teendő a fejeket kosarakba összepakkolni, 3 láb elől biztos helyre szállítani. Magas és kedves vendégek mindig a fejházban fogadtatnak el, s ott készíttetik számukra ágy is. Eleintén csak ellenség feje vágatott le, azonban a szokás utóbb elfajult, s fej-vadász csapatok indultak le a folyókról, s a hol csak lehetett, különösen a maláji halászok közt, nagy pusztítást tettek, ugy hogy gyakran 50, sőt több füstölt fejet vitt haza egyetlen egy illy expediczió. Ezt Brooke nem tűrhette s mindenütt, a hová csak hatalma terjedt, betiltotta, s a refractáriusokat, a mikor csak lehetett, kivégeztette. Illy kemény rendszabály sokszor forradalomra vezette a dájek nép egy vagy más törzsét, s illyenkor a rajah mindig a maláji népet használta a lázadás elnyomására, megengedvén nekik, hogy annyi dájek leI

ányt vihetnek rabszolgaságba mint hadi-zsákmányt, a mennyit összefogdoshatnak a háború alatt. A maláji népség kereskedés, halászat és mezögazdászattal foglalatoskodik megtelepedése óta a partokon s Mahomed vallását követvén, de nőket nem igen hozván magukkal, dájek nőkkel keltek egybe. A vagyonosabbak és főranguak háremjeik alapítására expedicziókat szerveztek, éjjelenként megtámadták a dájek falukat, s minden fiatal nőt magukkal vittek. A rajah ezen szokást is betiltotta, s az igy szerzett nőket szabadon bocsáttatta, sőt a nörablókat keményen megbírságolta. Ezen rendszabály szintén számos lázadást és összeesküvést idézett elő; s illyenkor a rajah mindig a dájek harezosokat használta a malájiak megfenyitésére; megengedvén a dájekeknek, hogy annyi maláji fejet füstölhetnek fel hadi-zsákmányképen, a mennyit csak öszszefogdoskatnak a hadviselés alatt. A kkinaiak üzérkedéssel és bányászattal vannak elfoglalva; a rajah bizonyos taxát fizettet velük bányászkodásért ugy, mint a kereskedési jogért, s illy rendszabály életbeléptekor rendesen a khinaiak fegyverhez fogtak ; de örökösen csalván a maláji népet ugy, mint a dájekeket, mindkettő ellensége a khinainak, s a rajah illy kombinált erővel mindig leverte őket. A malájiak haza vitték az igy lekoncolt khinaiak vagyonát; a dájekek pedig felfüstölték fejeiket. Ugy hiszem, ezen előadás után az olvasó érti már, hogyan volt képes a rajah az országot magának megtarvani. Feluszitotta alkalmilag a nemzetiségeket egymás ellen, s mind a nőrablást, mind pedig a fej füstölést a regáliák közé sorozta s ugy szabályozta, hogy csak az ö engedélye mellett lehet ezen szenvedélyeket gyakorolni és élvezni, li. Brooke Jakab 27 éves uralkodása valóban jneni is volt egyéb örökös hadviselésnél, hol egyik, hol másik nemzetiség ellen, s egész vagyona már uralkodása első éveiben elfogyott hadiszerekre. Ekkor alakult szerencséjére a még máig is létező Borneo Company Londonban, s a raj ah ezen társaságnak adta bérbe 40 évre, évenkint fizetendő 4000 font sterling mellett, birodalmában létező minden ismeretes vagy ezután fölfedezendő érezbányászatát. — Ezen összeg volt mindez ideig a főjövedelem, noha a rajah, a hová csak hatalma fért és keze elért, fejadót, üzletadót és aranymosásadót is szedett, melly czimek alatt egyremásra szintén 4000 font jött be évenként.*) A rajah már kezdetben minden rokonát kihozatta Angliából, s magának sem gyermeke, sem neje nem lévén, ollyaténkép alapította meg a tróuöröklést, miként rokonai közül egy sem záratott ki, de mindegyiknek reménysége *) Jelenleg a rajah évenkénti bevétele minden t irrásból mintegy 25,000 font sterlingre tehető. lehetett bizonyos eshetőség beálltával a rajab trónjára juthatni. Igy a rokonok valóban életük feláldozásával védték a rajah országát. Minden folyón nagy tapintattal egy-egy várda építtetett, s ellenkező nemzetiségű őrség helyeztetett belé egy-egy rokon parancsnoksága alatt. Ezen várdák közül sok meglepetett vagy épen nyíltan meg is támadtatott s egész őrsége gyakran lekonczoltatott. Igy a rokonok, egyik a másik után, életével áldoztak, mig végre ezelőtt 3 évvel maga a rajah is testben lélekben megtörődve, meghalt, egyedül 3 rokont hagyva a sok közül maga után; kik közül unokaöcscse, Brooke Károly lépett a rajaliságba mint utóda, egy másik unokaöcs: Crookshank Arthur a kormány feje, s egy harmadik a keleti tartományok kormányzója. A többi európaiakból álló személyzet a kormány szolgálatában mind vidéki, s egyedül fizetéseért szolgál s addig lesz hü, mig őket a rajab jól fizeti Ezek száma azonban nem nagy. Az egész roppant kiterjedésű országban van 5 európai vár- és tartomány-parancsnok ; azontúl Sarawak városban, a kormány székhelyén, Crookshank uron kivül egy postamester, egy gazdasági tiszt, egy pénztárnok, egy rendőrtiszt cs két irnok. Ezen 13 európai ember feladata : fékentartani az egész birodalmat s a rajab akaratát fegyverrel is végrehajtani több százezer ellenséges érzelmű és vitéz vadember ellenében. El lehet képzelni, bogy illy viszonyok közt az élet és vagyon épen semmi biztosságban sincs, de nem is jő ide kereskedő, vagy más békés szellemű ember szerencsét kisérteni. A rablás, gyilkolás s mindenféle erőszakos tett napirenden van, s gyakran a tettest nem is lehet megbüntetni, mert nagybefolyásu, hatalmas, vagy egyszerűen: mert a kormány nem eléggé erős. Sarawak tán az egyetlen állam európai kormány kezében, hol az embernek szomszédjához is dárdával és paizszsal kell menni, hol az embert fegyveres szolgák kisérik az utczán, s hol az embernek kardosan és pisztolyosan kell ágyba feküdni s soha sem biztos, lia megéri e a kelő napot. Ez azon ország, mellyet régen vágytam látni s hová jelenleg rendeltetésem volt, nemcsak menni, de benne vadászni, s zsákmányommal a nemzeti muzeumot emelni. Őszintén megvallom, mennél inkább közeledett a perez, hogy elinduljak Singaporéból, annál inkább hanyatlott bátorságom, de végre is én magam voltam az, ki ezen kirándulást indítványoztam , s feladnom lehetetlen volt a nélkül, hogy magamat nevetségessé ne tegyem;, igy jól elláttam magamat fegyverekkel és löszerekkel, s két markos fegyveres szolgám kiséretében útra keltem, s minden baj nélkül ötödnap Borneo partjaihoz értünk s másnap a Maratebas folyón felgőzölve, Sarawak város előtt horgonyt vetettünk. A város, az itten már Sarawak-folyónak nevezett folyam két partjain terül el, apró halmokon, honnét minden növényzet rég kivágatott, s néhány gyümölcs- és virágos fán kivül nem is lehet zöldet látüi a városban. Köröskörül azonban, alig egy angol mértföld távolságban, végtelen őserdő terül el mindenütt. A város már századok előtt helyeztetett ide a brunii szultánok által, minthogy egyetlenegy emeltebb fekvésű pont a folyó partjain, melly mindenütt feneketlen mangrove és bibong mocsárok közt folytatja lassú és tekervényes pályáját a tengerig. Lehetetlen képzelni is az ombernek egyhangúbb és unalmasabb 28 mértföldet, mint ezen távolságot a tengertől Sarawak városig. Városnak nevezzük, inert ezen grandiloquent cziiumel tiszteli meg az egész világ; azonban nem egyéb, mint bárom piszkos falu, mellvekben a nyomorult pálma- és nád-kunyhók magas falábakra épitvék, keleti szokás szerint, bogy a lomba és tunya nép minden