Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-07-30 / 21. szám

186 években. — Gr. Henckel is kísérletet akar tenni a jónevii Giles the First ivadékokkal, s a Der­byre egy Phönix nevű sg. m. csikót (anyja Royal Highness), az Oaksra pedig egy Press Forwardtól el­lett „Siege nur" nevü pej kancza csikót nevezett, s mindkettőt idomitás végett már át is küldte An­gliába. Az 1872-ki „Grand Prix de Paris"-ra ellenbm 237 nevezés történt. Ennyi még soha sem jelentke­zett, 6 mutatja, milly nagy mérvben haladott a ne­mes vér tenyésztése, Anglia 60-at nevezett e szám­ból, Németországból azonban egy sem jelentetett. Legtöbb nevezést tettek : gr. Lagrange 16,Fould 14, Fridolin öro. 12, Hamilton hg 13, Lupin 8 és Schick­ler ur 15 darabot. Jövő számunk megjelentéig mi is meglátjuk, mennyi jő a mi „Nemzetinkre." Vadhus-kereskedés. A közelgő vadászidény meg­nyíltából, a Fuchsberger féle pesti vadkereskedés figyelmezteti a vadaskertek és területek t. ez. tulaj­donosait , jószágigazgató és erdészmester urakat, hogy a jövő 187 0—71-ki vadászidényben eladás­ra szánt fő-, apró- és szárnyas vadak ára , remél­hető menyisége és egyéb feltételeire nézve szíves­kedjenek a fentebbi s Pesten már 35 év óta fennálló vadkereskedéssel érintkezésbe lépni, s erre vonat­kozó értesítéseiket a „Fuehsberger-féle vadkereske­désnek, Pesten, városháztér 4. szám" ezimzet alatt VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. beküldeni, megjegyeztetvén, hogy az időközönként mentől szebb és jobb állapotban szállítandó vad azonnali készpénz-fizetéssel átvétetik. Eladó. A „Vadász- és Versenylap"-nak 12 évi kötetei (1857 — 69), mellyekböl egy szám sem hiányzik, csinosan bekötve 50 frtért. Bővebb értesítést alulírott adand, ki is a jól be­csomagolt könyveket Pestre szállitandja. Gácson, junius 22. 7 870. Szedlácsek Ferenez, erdész. Hirdetmény. Rókavadászataim agarakkal és szánon. Sárosd, j ul. 11. 1870. Tisztelt Szerkesztő ur! A „V. és V.-lap" mult évi 22-dik számában igérém, hogy "róka-agarászati élményeimet becses lapjában folytatandom. Mult őszszel nehezen vártam a tengeri törését, hogy a komákat onnan kisebb nádasokba szorítsák, hol azután agaraimmal és „Dobos" kopómmal tisz­teletemet tehessem náluk ; igy eltelt az idő, a ten­gerit letörték, a szárát levágták, és én gyakran JULIUS 20.1870 ! megfordultam a már múltkori czikkemben emiitett usztatói nádasnál. De a kopó hiába keresett, mert nem talált biz 1 semmit. Már azt kezdém hinni, hogy tisztelt Szerkesztő, ur mult évi szerencsekivánatával megbabonázott, hanem a dolog jóra fordult. Ugyanis mult december 3-án ismét kimentem szerencsét próbálandó, s alig hogy Dobos a nádasba bement, csakhamar hajtani kezdett, Menyecske nevü szürke agaram pedig elkezdett futai és csakhamar a nádas mellett levő domb megett tünt el. Én sem soká késtem, megszoritám lovam, s a dombra sietek megtudandó, mit hajt agaram. A nevezett helyre felérvén, kellemes meglepeté­semre látám, hogy a kis szuka derekasan pörget egy nálánál majdnem nagyobb hosszú faiku komát. — A többi agarak nálam levén, csakhamar segé­lyére mentek, és mire én oda értem, már kiszoriták páráját. E közben a többi lovasok is, kik a tó túlsó olda­lán voltak, oda értek, sajnálván, hogy e szép hajtást nem láthatták ; ezután a komát a nyeregbe kötöttük és vissza tértünk a nádashoz, hol Dobos ismét ke­resni kezdett. Már a nádas végére érvén, alig egy pár nádszálból álló kis bokor volt, mellybe Dobos bemenvén, hangot adott; én belovagoltam e kis bo­korba, megnézendő, mit hajt a kopó, de alig tevék pár lépést, midőn lovam alól mint a villám ép az agarak közé kiugrott egy róka, nem is tett tiz szö­kést, mire az öreg „Pille" nyakon csipte őr, és csak­hamar ez is pajtásának szomszédságában a nyergen függve haza felé lovagrlt. Ezután még december hóban két koma került e kis nádasból a nyeregbe, de miután beállottak a fa­gyok, a nádat levágták, rókáink ugy elhúzódtak határunkból, hogy már e mulatságos sportot bevég­zettnek hivém, midőn ennek ismét egy más ncmí kezdődött, t. i. a szánon való agarászat. F. é. február 10-én ugyanis lovászomat kiküldém a repczére, megnézendő vannak e túzokok ? Ő azon hirrel tért vissza, hogy túzokot nem látott ugyan,, hanem egy róka sétál a repczén az erdő felé. En nem késtem sokat, hamar szánba fogattam, Menyecske és a vén Pille agarakat felpakoltam és kihajtattam. A mint az erdőt elhagyva a repczére kiértünk,, már messziről megláttam rókámat, a mint egész ké­nyelemmel egerész. Én elvágtam a szánnal útját az erdőtől és lassan kő eledék feléje; igy beközelitet­tiik mintegy száz lépésnyire. Most itt az idő az agara­kat elbocsátani, s el kezdődött a mulatság. Me­nyecske azonnal beérte és csapott rajta, de a koma nem mindennapi gyerek volt és ügyesen kiját­szotta, mert nem az erdőnek tartott, mint hittem, hanem a repcze szélén levő sürü ákáezfasor közé­szökött, és olly ügyesen lavírozott azon végig, hogy az agarak sehogysem kiphatták el. Mi a szánoü tiiskön-bokron keresztül követtük őket azon remény­től élesztve, hogy azonnal vége lesz a fasornak, és azután tüstént elkapják ; egyszerre egy nagy zökke­kenés — és mi a szánnal együtt egy a hótól elfe­dett mély útban a hóban hevertünk. De csakhamar felszedtük magunkat, a szánt fel­támasztottuk és ismét a szemünk elöl elvesztett aga­rak -t követtük, mellyek a fasorból kiérve egy la­pályban tiintrk el. Azon biztos reményben hajtot­tam ama lapály felé, hogy a komát már megfogva találjuk. De mit láttam? A koma a Dposban levő' sima jégtáblán sétált s agaraim támadását egy-egy kis fordulattal háritá el, azok pedig sebes irammal men­vén neki, hanyatt homlok buktak a sima jégen, és a vége, sz lett: hogy a ravasz koma egy neki kedve­ző pillanatot felhasználván, a jégről egy közel levő remészbe menekült, nekünk pedig nem maradt egyébb hátra, mint összeszedni a jégen megsántult agara­inkat, és szégyennel haza térni. Ámbár a remészböl kihajthattuk volna a komát, de az agarak ugyauy­nyira összeütötték magukat a jégen, hogy alig bir­tak járni, és ennek következtében Menyecskét az egész télen nem is használhattam. Ezen sikeretlen kirándulás után vérszemet kap­ván a komákra, másnap ismét kimentem ugyanez idő tájban fris agarakkal, és a mint az erdőt elhagy­tuk, ugyanazon a helyen hol tegnap, rókámat ismét a repczén egerészve találtuk. — Azonban mihelyt Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. Hirdetmény. A mezőhegyesi m. k. államménesben (a tiszai vaspálya kétegyházi állomása mellett) f. é. augustus 10-én tartatik a meddősége miatt eladandó iiorfolki ügető mén QUICKSILVER (a. Performer, a. Wentwortli) árverése. Nevezett mén 13 éves; 15 marok, 1 hüvelyk és egy vonal magas. Az e végből pályázók szíveskedjenek, egy 50 kros bélyeggel ellátott, szabályszerüleg fogalmazott, és 5°/ 0bánat készpénzzel vagy állampapírokkal — a tőzsdei érték szerint számítva — ellátott ajánla­taikat a fent kitűzött határnapig alulírott ménesigaz­gatósághoz beküldeni. Az ajánlat boritékán kivül a bánatpénz értéke pontosan feljegyzendö. Később beérkezendő ajánlatok nem vétetnek te­kintetbe. A mezőhegyesi, (Csanádm) m. k. államméoes igazgatóságától. Eladó telivér lovak: Gr. Degenfeld Gusztáv téglási birtokán (Hadház állomástól 10. perezre) következő telivér lovak eladók : 1. PREVENTION id. telivér kancza, ap. The Cure, any. Annandale. (B. Am­brózy L. által 186 7-ben az országos pénzalapból behozatott fedezte : For­bidden Fruit.) Ára 1000 fit. 2. BICHE AUX BOISS tv. k., a. Forb. Fruit a. Melbourne. 600 frt. 3. SZATHMÁR lé. f. m. a. Carnival, a. Amelia. 1000 frt. 4. HULLÁM lé. p. k. a. Carnival, a. Pre­vention. 1500 fit. 5. HAJNAL s. k. a. Doncaster a. Finesse. 600 frt. A magy. kir. álladalmi méntelepek létszámának a hazai lótenyésztés igényeihez képest leendő kiegészítése, tenyésztésre alkalmas ménlovak bevásárlását tevén szükségessé: felhivatnak az egyes ménes­tulajdonos és lótenyésztő urak, hogy eladásra szánt ménlovaik leirását, mellyben az eladandó mén faja, származása, kora, alkatása, mértéke, szine és ára, valamint azon adóhivatal neve, melynél az eladás eseten az eladó a vételárt felvenni óhajtja, feljegyzendö , folyó évi augustus 25-ig földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. minis­teriumhoz beküldeni szíveskedjenek. A megvételre felajánlott mének a ministerium ál­tal vidékenként megbízandó választmány által a később kitűzendő helyeken fognak megvizsgáltatni s esetleg a ministeriumnak megvételre ajánlatba hozatni. A vételár az átadást igazoló bizonyítvány felmu­tatása mellett, az illető eladók által kiállított s a választmányi elnök által láttamozott nyugtákra a kijelelt adóhivatalnál fog folyóvá tétetni. Felszólittatnak egyúttal mindazon tenyésztő urak, társulatok, vagy községek, melyek a méntelepek létszámából határozott bérösszeg mellett óhajtanak egyes méneket a jövő fedeztető idényre kibérelni, hogy ez iránt az illető telep vagy teleposztály pa­rancsnokához forduba, a szerződést legfelebb octo­ber 15-ig megkössék, mert ezen határidőn tul a mé­nek — állomásokra osztályoztatván — bérbe vehe­tők többé nem lesznek. Ke't Pesten 1870 julius hó 7-én A fóldmicelés, ipa <• és keres­kedelmi minisztériumtól.

Next

/
Thumbnails
Contents