Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-07-20 / 20. szám

176 V A D Á S /.- K S A' E IT S E N Y-L A P. JULIUS 20.1870 lovak illy bánásmód mellett 3—4 éves korukban erőteljesen kifejlődvék. Francziaországban az állam évcnkiut megvásárlás végett Normandiából s a többi kerületekből csődciröket gyűjtet össze ; ezek egyenkint próbának vettetnek alá mind gyorsaságuk mind erejük tekintetében, s csak a teljesen alkalmasak vásároltatnak meg. Ilyenek pedig csakis ugy lehetnek, ha már sokat és jól dolgoztak. Továbbá kell négy éveseknek lenniük, nemkülönben természetes, hogy ha hasonló ivadékot akarunk, a kancákat is rendszeres munka és táplálék által megfelelőleg kell kifejlesztenünk. Fényes például szolgál erre azon kísérlet, melly 1856 és 1857-ben Piberen és Ossiachon nevelés végett megvásárlóit egyéves pingaui csődörökkel tétetett, e lovak ugyanis, ámbár válogatottak voltak, tehát már hazulról a legszebb reményekre jogosítottak, mindazáltal nem lévén, mint a fóldmives lovai, már kétéves korukban könnyű munkára fogva, hanem egész négy éves korukig csak legelőre és sétálni vezettetvén , nem lettek olly jó pinzgaui minőségűek, a mint különben várni lehetett volna, jóllehet ugyanazon vidéken, ugyanazon éghajlat és talaj mellett nevekedtek fel s ugyanazon léggel és vizzel éltek. Azon országokban, hol a lótenyésztés rosszabbul űzetik, sajnos, hogy szintén már 2 és 3 éves korukban a lovak munkára fogatnak, s ez tenyésztésüknek nem hrgy használna, sőt nagyon is árt, minthogy hiányzanak a többi feltételek, tudniillik jó és elegendő táplálék, s hogy kellő, ne pedig túlságos munkára fogassanak. Előmozdítjuk továbbá a lótenyésztést, ha ez ügyet szenvedélylyel karoljuk fel. Ha ehhez van pénz, ugy annál jobb. Magával a szenvedélylyel azonban még nincs minden elérve, mert bármilly szenvedélyes lótenyésztők is legyünk, s ha mindjárt lovakat nevelünk is, de a tenyésztésnek különféle körülményeit nem veszszük figyelembe, hanem ezt másokra bizzuk, ugy csak akkor érünk el sikert, ha esetleg valamely jártas egyén kezébe kerül üzletünk vezetése, feltévén még, hogy elég vagyonosak vagyunk illy egyént tarthatni. A kisbirtokosnak és földmivesnek azonban mindenesetre magának kell vállalnia a tenyésztés körüli gondot, s csak akkor fogja törekvését siker koronázni, ha jó kedvvel és örömmel lát ahhoz, nem különben szakértöleg is jár el, különben nem. Tessék csak összebasonlitni mily különbözőnek találjuk a lótenyésztési szenvedélyt, a reája fordított figyelmet és kedvezést, és az ezekkel összeköttetésben álló feltételeket olly vidékeken, hol a lótenyésztés virágzik, azokhoz képest, hol hanyatlásban van. Az okszerű lótenyésztésnek nem kevésbé fontos tényezőjét képezik az országban erre nézve fennálló törvények. Mindenütt, hol a lótenyésztés virágzásban van, azt találjuk, hogy a törvény világosan gondoskodik a nemzeti vagyon e fontos ágának védelme- és ápolásáról. Olly országokban, hol a lótenyésztés igen silány lábon áll, azt látjuk, hogy vagy épen semmi erre vonatkozó törvény sincs, vagy legalább azok eredménytelenek. Az ország törvényeinek nem szabad a lótenyésztésre nézve képtelenségeket tartalmazniok ; meg kell azoknak egyezni annak alapelveivel, különösen a tartalék-csődöröket illetőleg, szükséges az eg_észségrendőri szabályok pontos meghatározása és követése, szóval a lótenyésztés tudományának minden ágát ki kell fejleszteniök. Emeli továbbá az ország lótenyésztését alovakkali kereskedés, hová a belföldi hadsereg számára szükséges pótléklovak beszerzését is sorolhatjuk. Minthogy különösen a külfölddel űzött lókereskekedésnek pénzügyeinkre jelentékeny befolyása van, nem lehet azt eléggé támogatni, evvel azonban karöltve kell járnia a lótenyésztés javításának, mert rosz árut nem vásárol a vevő másodszor, vagy legfalebb csak potom áron. HORVÁTH ezr. (Folytatása következik.) I A berlini e'.ső országos lókiállitás ós vásár. Említettük annak idején, hogy a poroszországi lótenyésztők egylete f. é. aprilben tartott gyűlésén elhatározd egy lókiállitást rendezni, s ez által egyszersmind a belföldi lótenyésztők számára egy eladás i-v á s á r t teremteni, miután eddig folyvást csak az a panasz hallatszott: „nem érdemes jobb lovakat tenyészteni, nem fizeti ki magát; mert a mit saját gazdaságunkban el nem használhatunk, vagy mellyet a katonaság számára meg nem vesznek, nyakunkon marad vagy potom áron kell elvesztegetni — a lókereskedőknek, kik legfellebb egyszer évenként látogatnak el hozzánk a fiatal csikók megtekintésére, de mindent nagyon roszszul fizetnek." — Az országos egylet belátván e panaszok alaposságát, legczélszerübben egy országos lókiállitás és vásár által vélt segíthetni ; hogy pedig az igy egybesereglendö jó apa és anyalovak, paripák és hintóslovak számára a tenyésztőknek biztosított jó vásárt teremtsen. a minisztériumtól 60,000 egy talléros sorsjegyből álló kis lotteria rendezhetését eszközlé ki, s a bejövő összeget lovak vételére és kijátszására forditván a résztvevők közt, kiknek számára mintegy 3000 dij jat rendezett; köztük első dijjakul értékes 4-es, kettős és egyes fogatok, paripák, könnyű és nehéz igás fogatok, hintók, phaetonok, tilburyk, nyereg ésszijjártó munkák,apróságok stb. Természetes, hogy hol egy ország eladás és vásárlásra mintegy találkozót ad: reményleni lehet, miszerint a lótenyésztés szine-java megjelen, s ez által az állami lótenyészintézetek szükségleteire egy központi vásár teremtetvén, a különben bevásárlásra forditott sok utazás, idő és költség megkíméltetik, egyszersmind pedig a tenyésztőknek is alkalom nyujtatik, növendékeiket az idegen istállóbeliekkel összehasonlitni s tanulságot nyerni, végre pedig a lókereskedők eddig privelágiált osztályának túlzó követeléseit illv concurrentia által leszállítani. A vásár f. junius 21—25-ig Berlinben, a Strousberg által e czélra átengedett nagy, bekerített és istállókkal, udvarokkal stb. ellátott marba-kiállitási udvaron tartatott meg, hol mind a fogatok, mind a paripák és tenyészlovak elővezetése, próbálása és megtekintésére különkülön udvarok szolgáltak. — Összejött már 19-kén 600-nál több ló, mindenféle faj, nem és képességben. 20-kán kezdődött az osztályozás, fogatok, nyerges lovak bemutatása, kocsizás és nya gálás, vásárlás és eladás magánosok közt. Távalabb és ismeretlenebb levén az ottani tenyésztők hazai közönségünk előtt, mintsem egyenkénti felszámlálásuk itt indokolva lehetne, s átalában csak is az egész eszmének rendezését és létesülését akarván ismertetni, röviden csak annyit az egyes lónemekről, miszerint elővezettetett 16 apa ló, köztük teli- és fél vérek, oldenburgi és meklenburgi fajok. Anyakaucza és csikó se sok volt, ellenben igen nagy számmal valtak a hintós lovak, kettős, négyes, sőt hatos fogatok, katonatiszti lovak, vadász- és séta-paripák kiállítva, — mindenféle faj é3 nem szerint, s némellyek, kivált Oppenheimer hannoveri lókereskedő szép angol paripái 2000 fton felül keltek el. A legjobb vasárlók egyike az államménes-igazgatóság volt, melly négy apalovon kivül még 6 db szép anyakanczát vásárolt — mindeniket külön fajból — a neustadti ménes számára. Junius 21-kén kezdé az egylet a maga bevásárlásait egy bizottmány által, melly alapos és lelkiismeretes vizsgálás után vásárolt csak, főirányul tűzvén ki, mindenik fajból a legjobbat választani, melly feladatát mind az eladók, mind a nyeremény-sorsjáték által résztvevők általános megelégedésével végzé. Két nap alatt összesen 80 lovat vásárolt, melyek a programúiban előjegyzett megnevezéseknek : u. m. hintós és könnyű fogatok, juckerek, könnyű és nehéz paripák, könnyű és nehéz igás lovak —• töké- | letesen megfeleltek, s termetök arányossága I és járásuk tökéletessége által tűntek ki; ép illy elismerésben részesültek a nyeremény-tárgyakul kiválasztott könnyű hintók, americainek, sandläuferck, stb., mellyek hozzájuk illő kettős és egyes fogatokkal kész jármüveket szolgáltattak a szerencsés nyerőknek, kik a 24. és 25-kén a kir. berezegek jelenlétében tartott nagy parádés felállítás és kocsizás után, ha nyereményeiket megtartani nem akarták, valamint a távollevők is, távirdai tudósítás utján — azonnal eladhatták. E kiállítás eredményével — mondja a „Sporn — mindent öszevéve, megelégedhetünk. Igaz, hogy szerettünk volna több tenyészanyagat és ivadékot látni, s még jobb szerette volna a bizottmány, ha bevásárlásai nagyobb részét egyenest a tenyésztőktől — a származás tüzetes kimutatásával — tehette volna, ez a keresztezés és tenyészetre nézve igen tanulságos adatokat szolgáltatott volna; hanem hát először történt, s a még kevés kereskedői vállalkozással biró tenyésztők kissé közönyösek voltak, majd ha most ismerőseiktől értésükre esik, miszerint a bejelentett lovak négy-ötöd része sokkal magasabb árakon kelt el — mint odahaza valaha reménylhetett volna, a jövőrei kiállításokban hihetőleg nagyobb részt veendnek. —• Igazsága lehet a „Sporn"-nak, s kérdés, vájjon nálunk Magyarországon nem lebetne-e hasonló.kiállitás által,talán Pesten, lóvásárlóinknak és tenyésztőinknek egyaránt előnyöket szerezni. Iffiétiies-uiiidtaKiságQfe. Birtokváltozások. Gr. Károlyi Gyula i. egvette gr. Degenfeld Gusztávtól A mali a nevü f. kanczát t(ap. Ambros.) Gr. Dessewffy Aurél megvette gr. Károlyi Gyula Donna Sol nevü kanczáját. Elnevezések (Nomenclatur.) Gr. Esterházy Imre rhédei istállójában : A Chevalier d'lndustrie és Golden Pippin kanczától 1870. januar 28-kán ellett sárga méncsikó Gold Star nevet kapott; Az Ostreger és Minkától 1869. mártius 15-én ellett szintén sárga m csikó pedig Orpheus-nak neveztetett el. Kimúlt Gr. Esterházy Imre rhédei istállójában : Lall a R o u k h 2é. sg. k., melly Ephesus és Daniella kaneiától származott. B r. Wesselényi Béla zsibói istállójában : Eugenie multévi (1869-beli) p. m. csikaja Thunderbolttól. Abbess 1869-beli sga k. csikaja Oxfordtól. Ellesek. Br. Wesselényi Béla zsibói istállójában : Eugenie febr. 16-án egy pej ménesikót Thunderbolt-tól. Buttercup apr. 2-án egy vil. pej kanczaesikót Don Castertöl. Abbess apr. 17-kén egy vil. p. m. cs., homlokán fehér csillaggal — The Duketől. Y e g y e s, Kisbér ujjabb nyereményei: Lady Elisabeth. Beeswing és mrs Stratton. a két utóbbi legifjabb ivadékaikkal együtt, jó egészségben Bécsbe érkeztek