Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-07-10 / 19. szám

92 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. OCTOBER 20. 1869. te és akarata, vagy egyes községek tájékozatlan elöljáróságának rendesen téves előítéletekben vagy előszeretetben gyökerezett óhajtása szerint alkalmaztassanak és osztassanak szét az egyes községekbe. A lótenyésztés előmozdítására teendő jövő intézkedéseknek, az országos tenyésztés vidékenkint való okszerű fejlesztésének — s igy a különböző f a j, v é r, é g h aj 1 a t i viszony és az életszükséglet számba vétele mellett — oda kell irányozva lenní, bogy a tenyésztés javítása minden tájnak és létező fajnak saját viszonyai szerint legtermészetesb s igy legbiztosb eredményt igérő megfelelő fajjal eszközöltessék, s eszerint lótenyésztésünk azon stadiuma fejlesztessék, bogy mind gazdasági, mind honvédelmi szükségletünkre nézve is, egyiránt tökéletesedett sarját bírhassuk azon lófaj oknak, melyeknek különböző tájak és viszonyok szejint található anyaga e tekintetben rendelkezésünkre áll; mert a létező tenyészanyagtól eltérő válfajoknak idővel történő előállítására okszerűen csak is akkor számithatunk, ha első sorban a létezőt tökéletesitve, egyes faj a ink azon megállapodottságra vergődtek, a melyen a képesség határozott kifejlése után, biztos combinátiót tesznek lehetővé a czélszerü keresztezésre. E czélt elérni, habár elérhetése megfeszített tetterőt követel is, saját érdekünk parancsolja. A földmivelési miniszter azon meggyőződésben él, hogy a lótenyésztés elSmozditását kizárólagos kormányi gyámkodás által biztosan és sikerrel eszközölni lehetetlen: A tenyésztési ügynek vidékek és eltérő helyiviszonyok szerinti követelményei magoknak az egyes vidékek tenyésztőinek buzgalmát és segédkezését igénylik a javitások érdekében ; s e meggyőződéstől vezérelve, magoknál a tenyésztőknél kiván a miniszter érdekeltséget költeni az ügy iránt, s magát a tenyésztő közönséget akarja saját előnyének felfogására ébreszteni, midőn a lótenyésztés emelésére czélzó intézkedések körüli segédke z é s r e a z o r s z á g gazdasági e g y1 eteit, mint a gazda közönség természetes képviselőit, — az egyletekkel nem biró vidékeken pedig a hatóságokat hivta fel, egy kebelökbeli tenyésztők és szakértőkből alkotandó lótenyésztési bizottmány alakítására. (Vége követk.) A „Pesti Lovar-Egylet" (Jockey-CIubb) verseny-szabályainak tervezete. (Vége.) Eladó versenyek 56. Ha illy versenyek feltételei szerint, a nyertes ló egy bizonyos összegért eladó, a vétel joga legelébb a másodiknak érkezett ló tulajdonosát illeti; azután a többit, azon sorrend szerint a melyben a lovak beérkeztek, -— de-csak az jogosult a vételre, kinek lova futott e versenyben. — Azonban megvehetők az e versenyben futott többi lovak is a bejelentett áron, hozzá adván a verseny értékét; a nyertes ló tulajdonosát utoljára illetvén meg ezen jog. — A vételi követelést az intézők egyikénél, vagy a biró mázsáló vagy titkárnál kell bejelenteni, és pedig a versenyt követő első negyedórában. A követelt ló csak a vételár lefizetése után adandó át, minek a verseny napján esti 10 óráig kell megtörténni, kiilömben a vevő elvesziti jogát a lóra. — A ló volt tulajdonosának azonban jogában áll követelni, hogy a vevő a lovat csakugyan átvegye s kifizesse. 57. Oly versenynél melyben feltétel, hogy a nyertes árverés utján eladassék, a bejelentett áron feliili összeg a versenypénztárba folyik, s olyan is vehet részt az árverésen, kinek lova nem futott. Az ily versenyben futott többi lovak is követellietők, az 56. § szerint, s pedig mindenki által. 58. Követelni csak egy lovat szabad mindenkinek, de ha árverezésre kerül a dolog, a követelt lovon kiviil a nyertesre is árverezhet az illető követelő. 59. Ha két egyenlően jogosult egyén ugyanazon lovat követeli, a sors határoz. Külön teher és teher könnyebbség. 60. Ha egy verseny feltételei közt áll, hogy lovak melyek egy év lefolyása alatt egy bizonyos szánni dijat nyertek, külön terhet kapnak, vagy liogy lovak melyek egy év óta versenyt nem nyertek, teher könnyebbséget kapnak : ezen esetekben mindig az illető év Január 1 tői számitandó az év, ha csak a feltételekben külön időszámítás nem említtetik. 61. Nyert vagy vesztett különfogadások sem kiilönteher vitelére nem kötelezők, sem telicr könnyebbségre nem jogosítanak. Akadály vagy gátversenyek, s oly magán jellegű versenyek, melyeknek feltételei nem tétetnek közhirré, nem vétetnek tekintetbe. 62. Ló mely egy versenyért körüljár, nyertesnek tekintendő. 63. Egy verseny értékének meghatározásánál levonandó az összes nyereségből a nyerteséit fizetett tétel, s az, mit a második vagy harmadik lónak ki kellett fizetni. — Minden dij, mely nem áll pénzből, annyinak számitandó, mennyire van mondva a verseny feltételeiben, s ha ezekben nincs emlitve, a vétel-ár határozó. Órások 64. Ha egy ló kora ellen óvás tétetik, a verseny előtt vagy után az intézőknek jogukban áll a ló fogait, ahhoz értök által meg vizsgáltatni, s ítéletük végleges, ha csak magok nem adják át áte itélethozását valamely törvényszéknek. — Ki a ló fogait megvizsgáltatni kívánja, ezen vizsgálat költségeit tartozik viselni, — kivéve azon esetet, ha a ló bejelentett kora hamisnak találtatnék, mely esetben a ló tulajdonosa köteles azokat viselni. 65. Ha egy ló illetékessége ellen óvás tétetik, a verseny napján délelőtti 10 óráig — a tulajdonos vagy idomár köteles az intézők vagy titkárnál egy bizonyítványt előmutatni, mely a ló illetékességét kellőleg kimutatja. — Ha egy ló, mely ellen illy óvás benyujtatott, futna mielőtt igazolva volna, a dij, ha ezen ló a versenyt megnyerné, — az intézők által meghatározandó idö tartamára vissza tartandó, mely idö alatt a kellő bizonyítvány megszerzendő s előmutatandó, •— mi ha a nevezett idö alatt meg nem történnék, a másodiknak érkezett lóé a dij. — Ha az illetékesség elleni óvás a verseny után adatik be, a ló illetéktelensége az óvást tevő által bizonyítandó be. 66. Panaszok keresztezés: vagy hamis pályán való futásért, s illynemii rendetlenségekért, melyek a verseny alatt történnek — a ló tulajdonos, idomár, vagy lovar által nyújtandók be — a biró, mázsáló, titkár vagy intézők egyikénél, és pedig a versenyt követő első negyedóra alatt; hamis bejelentés vagy „leirás" elleni panaszok egy év lefolyása alatt nyújthatók be. Büntetések. 67. A verseny-egylet választmánya minden kérdéses esetben a legfőbb biróság. 68. A vitabirósági intézők mind pénzbeli büntetéseket szabhatnak és lovasokat a lovaglástól felfüggeszthetnek, mind lovakat illetékteleneknek jelenthetnek ki. — Ló tulajdonosok s idomárok illetéktelenségét azonban csak az egybehivott választmány mondhatja ki. 69. Ha valaki a vitabirósági intézők Ítéletével nincs megelégedve, ügyét a választmány elé hozhatja — s ha egy dij kifizetéséről van kérdés, a dij a választmány határzatáig visszatartandó. 70. Ha egy lovas lovát visszatartja midőn nyerhetne, s ezt ellene bebizonyítják : az intézők belátása szerint egy időre, vagy örökre a lovaglástól felfuggesztethetik. Ha a tulajdonos vagy idomár ellen bizonyítható be, hogy erre parancsot adtak, a nélkül, hogy előre kijelentették volna, a választmány belátása szerint egy időre vagy örökre kizárandók. Lovart vagy idomárt, ha hibát követtek el, csak az illető verseny idény bevégzése után lehet kizárni vagy felfüggeszteni. 71. A mig valaki büntetés alatt van, s mig a ráitélt birsag nincs lefizetve, illetéktelennek tekintendő, s ló nem nyerhet, mely illetéktelen egyén tulajdona, vagy oly idomár által idomíttatott, mely a pályáról ki van tiltva, vagy lovar által lovagoltatik, ki a lovaglástól fel van függesztve. 72. Ha bebizonyittatik, hogy valaki : a biró, iuditó, mázsáló vagy telierkivetőt megvesztegetni akarta, az ily egyén minden pályáról kizárandó, melyek ezen szabályokat elfogadják — s ugyan ez történik avval, ki a megvesztegetést elfogadja. 73. Ha valaki valami csalást elkövetett, sem saját, sem más neve alatt lovat többé nem futtathat, még akkor sem, ha azon lónak csak egy része az övé. 74. A biró, mázsáló és inditó az intézők tudta s beleegyezése nélkül nem helyettesíthetik magokat. — Ha a biró nincsen helyén, vagy nincs helyettesitve arra illetékes egyén által a döntő pillanatban, — vagy ha az inditás arra fel nem hatalmazott által történt — ezen futás érvénytelen s a verseny újból futandó le, a nélkül hogy elébb újra a mázsához kelljen menni. Illy esetben a hibás, az intézők által meghatárzandó birságra Ítélendő, mely azonban 500 ftot meg nem haladhat. Függelék. Versenyekben, melyekben külömbözö korú lovak futhatnak, a terhekre nézve a következő táblázat legyen irányadó. — Julius 1-je előtt 2 éves lovak nem bocsájtandók pályázásra és soha nagyobb távolságra mint 1 ang. mfd. Kanezák Junius l-jéig4. Jun. l-jétől September 1-jéig 3, azon tul 2 font, heréltek egész éven át 3 font teher könnyebbségben részesülnek. A terhek vámfontokban vannak számítva. April Máj. Jun. Jul. Aug. Sept. Oct. Nov. '/o ang. mfld. 2 éves — — 89 91 93 95 97 3 . 109 111 114 117 118 119 119 120 4 » 125 125 125 125 125 125 125 125 öév.és id. 127 126 126 126 125 125 125 125 3 4 ang. mfld. 2 éves — — — 82 84 86 88 90 3 » 106 108 110 112 113 114 115 116 4, " 125 125 125 125 125 125 125 125 óév és id. 131 130 130 129 129 128 127 126 1 ang. mfld. 2 éves — — — 72 75 78 80 81 3 n 102 103 105 108 110 111 112 113 4 ,, 125 125 125 125 125 125 125 125 5, » 132 132 131 131 130 130 129 128 6 év. és id. 2 ang. mfld. 3 éves 93 97 102 104 106 109 110 111 4 „ 125 125 125 125 125 125 125 125 5 ». 134 134 133 133 132 131 130 130 6 év. és id. 138 137 136 135 134 133 132 131 3 ang. mfld. 3 éves 90 94 98 101 103 104 106 108 4 ,, 125 125 125 125 125 125 125 125 5 " 136 135 134 134 133 133 132 132 6 év.és id. 140 139 138 137 136 135 134 133 4 ang. mfld. 3 éves 86 90 94 97 99 101 102 104 * » 125 125 125 125 125 125 125 125 138 137 136 135 135 134 133 132 6 ,, 143 141 141 139 138 187 136 135 és idősb 145 142 142 139 138 137 136 135 Folytatás a melléklapon