Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-01-20 / 2. szám
8 35. „ p. k. Villámlás, a. Starke a. Miss Partridge. 36. Gr. S z a p á r y Iv. sga m. Charley, a. Chief Justice a. Carlotta. 37. „ sga k. Hydra a. Amati a. Heroine. 33. „ p. k. P a 1 m a, a. Zetland, a. Palmyra. III. 1500 fit értékű t i s z t e 1 e t d i j, adja ő Felsége mint egyenértéket az 1868-ban bécsi sportkedvelő iparosok és kereskedők által nyújtott, s a kladrubi udvari ménesnek jutott dijjért minden belföldi lónak. Tét 100 frt, bánat 50 frt. '/ 4 mfd. 3é. 90 f., 4é. 110 f., 5é. 113,6é. és id. 115 f., ménre 3 fonttal több. A verseny napig valahol nyertes lovakra 5 font külön. A tét és bánat összeg a 3-ik ló tételének levonása mellett a 2-ik lóé. Négy különböző tulajdonos lovának (bona fide) kell indulni, különben a veiseny elmarad. Nevezni kell 1869. márcz. 31-ig Cavaliero F. úrnál. IV. Ca sin o-dij, mintegy 2800 frt, akárhonnan való mének és kanczák számára. 1 A mfd. Tct 100 frt, bánat 50 frt. 3é. 90 f., 4é. 108, 5é. 113, id. 1 16 f. Ménre 3 fonttal több, külföldön ellett lovakra 6 fonttal több. A 2-ik ló a tét és bánatöszszeget nyeri 1000 forintig, a fölösből a 3-ik tételét menti, s a maradék a győztesé. Nevezni kell 1S69. márcz. 31ig. A versenyző lovaknak olly birodalmi alattvalókénak (bona fide) kell lenni, kik állandó lakással birnak itt. V. Kis-tOrony vers e n y (Steeple chase). Dij 500 frt, a Jockey-clubbtól. Handicap minden országbeli ló számára. Tét 100 frt, bánat 60 frt, de csak 25 frt ha bejelentetik. 2mfd. Üzleti lovaroknál 5 font külön. A 2-ik ló a tételek felét kapja. A pályaköltségeken az 1-söés 2-ik ló egyenlőn osztozik. Kis bánat jelentés april 20-ig. Nevezni 1869. mart. 31 ig. Teher határozó : Mr. Cavaliero. Második nap. I. Asszonyságok dijja, 1000 frt értékű tiszteletdíj , a Coutinensen ellett vagy szopós korában behozott minden ló számára. Urlovarok szi nekben. Tét 150 frt, bánat 30 frt, 1 mfd. 3é. 110 f. 4é. 125, 5é. 130, id. 135., ménre 2 f. több; külföldön nevelt lóra 5 fonttal több , a még egy pályán sem nyertes — betudva a bécsit is 1869-ben — 5 fonttal kevesebb. Négy különböző tulajdonos (bona fide) lovának kell indulni, vagy a dij nem adatik ki. A 2-ik ló a bánatösszeg felét nyeri. Nevezés 1869. mart. 31-ig. II. M á s o d o s z t. e s á s z á r d i j, 60O arany 3 éves belföldi ellésii é. nevelésű mének és kanczák vagy egy éves koruk előtt behozott csikók számára. iáitii, Az erdő világa. (Nagyító üvegen át.) Kit sorsa vagy életpályája a nagy városok farsangi zajos világától távoltart, s a falusi gyomor terhelő vigalmak és társaságok nem elégitnek ki, hol találna nemesebb szórakozást mint a természet, mindég érdekes és változatdús nyitott könyvének olvasásában. Sokak előtt talán olvashatlanok e lapok, mert az erdőség élete a növényzet fejlődésében nyilvánul ; a sötétben növekvő legkisebb gombától kezd ve a százados tölgy évgyíírüzetéigminden léhlzik és mozog, bár lát- és hallérzékeink által csak mindennapi állatjait vesszük észre. Felületes szemlélő előtt illyformán a rengeteg elhagyatottnak, élettelennek tiinik föl. Hallja ugyan a harkály kopácsolását, a szajkót a mint többféle madár hangját utánozni iparkodik, a rigót és a kakuk kot, s látja az < vétkét ágról-ágra szökdécselgetni : de már a nagyobb vad jobban elvonul szemei elől. Figyelmes búvár előtt azonban megelevenül még a leghomályosabb, legzordonabb rejt is, mellyböl bölcs tanulságokat képes vonni. Működni, nyüzsögni látja a hangyáknak százezreit, rakják a hangyabolyt szorgalmasan, százszorta nagyobb és százszor nehezebb tárgyakat hengergetnek, mint ők magok.Ácsai ők a zöld erdőnek, sürögnekforognak hogy fedél alá helyhezzék épitményöket s kincseiket. Ellenségök a büszke szarvas, mely agancsával, fáradsággal létesített épitményöket szélyi 1 hánya. A hangya-tanyát a borz és róka is megbolyTét 150 frt, bánat 75 frt, de csak 30 frt, ha a verseny előtt 1 hónappal bejelentetik. 1V, mfd. Teher 95 f., kancza 3 f. kevesebb; I. oszt. államdij nyertese 5 f., két vagy több illy dij nyertesére 8 fonttal több. II. oszt. államdij nyertesére 3 f., két vagy több illy dij nyertesére 5 fonttal több. Keleti telivérre 7 f., angol-arabsra 4 fonttal kevesebb. A 2-ik ló tét és bánat összeg felét nyeri. Nevezés 1869. márczius 31-ig. III. Harmad oszt. c s á s z á r d i j, 400 arany, a belföldön ellett vagy szopós korukban behozott 4é. és id. mének és kanczák számára. Tét 100 frt, bánat 50 forint; 2 mértföld a távoszloptól. 4é. 105 f., 5 éves 111 fon % 6 éves és id. 114 f., kanczára 3 fonttal kevesebb. 1000 frt nyertesére (tulajdon tételét is beszámítva) a verseny napjáig 3 f., 2000 frtra 5 f., 3000 írtra és ezen felül 8 fonttal több. De teherhalmozás nélkül. A 2-ik ló 500 frtot kap. Nevezés mart. 31-ig. IV. Freuden aui Handicap, 1500 forint dij a Jockey-clubbtól, minden országbeli és bármilly idős lovak számára. Tét 150 frt, bánat 100 frt, de csak 30 forint, ha bejelentetik. 2'/ 4 mfd. A 2-ik ló a tét és bánat összeg felét nyeri. Kis bánatot april 20-ig jelenteni kell. Nevezés martius 31. Teherhatározó : Mr. Cavaliero. V. 11 u r d 1 e-r a c e. Handicap. Minden országbeli lovak számára. Tét 50 frt, bánat 30 frt, de csak 20 frt, ha bejelentetik. Üzleti lovaroknál 5 fonttal több. l'A mfd., kis bánat bejelentés april 20-ig. Nevezés mart. 31. Teherhatározó: Mr. Cavaliero. Harmadiknap I. He n eke 1-S takes, 1000 frt, 3 éves akármelly országbeli lovuk számára. Tét 100 frt, bánat 70 frt. 1 'h mfd. 92 font. Külföldi lovakra 10 fonttal, külföldön idomítottakra még 2 fonttal több. Kanczák és heréltekre 2 fonttal kevesebb. Két éves győztes kizárva. Aláírni 1. januárusig. Nevezni márcz. 31-ig lehet. Aláirtak: 1. Gr. Hunyady Jczs. 6. Gr. Szapáry Iván. 2. Kladrubi ménes. 7. Gr. Erdődy Fer. 3. Ugyanaz. 8. Hg. Salm Alf. 4. Br. Bcthman. S. 9. Gr. Stockau A. 5. Hg. Rohan L. 10. Br. Grovestin. II. Első oszt. császárdij, 1000 db arauy, 3éves és id. minden országbeli mén és kancza számára Tét 250 bánat ÍÖO frt, de c-ak 75 frt, ha a versenyek előtt 1 hónappal bejelentetik. A ki lovát egy éves korában nevezi csak 50 frtot fizet ez esetben. Távolság 2 mfd. Teher: 3é. 95 f., 4é. 110 f., 5é. és id. 115 f., kancza 3 f. kevesebb. Anglia, Amerika és Francziaországban ellett lóra 10 fonttal, máshol külföldön ellettre 5 fonttal több. Keleti telivérre 7 fonttal, angol-arabsra 4 fonttal kevesebb. — Olly lovakra, mellyek egy versenyben összesen 3000 frtot nyertek — 5 fonttal; két vagy több illy dij nyerőjére 8 fonttal több. Egy éves korukban nevezett belföldi vagy egy éves korukban behozott lovakra 5 font, 2 évesekre igy nevezve 3 fonttal kevesebb. Az egy éves koruk előtt behozott csikókra csak 3 fonttal több. A második ló a tételeket kapja 100 frtig, a maradék a győztesé. Az e futamra versenyző lovaknak állandóan a birodalomban lakó tulajdonosokénak (bona fide) kell lenni. Nevezés 1869. márczius 31-ig. Mint egy évesek neveztettek e versenyre: 1. Gr. Hunyady p. h. Cassio, a. Arsenal a. Confidante. 2. „ p. k. A 1 e x i n a, a. Arseual a. Agitation. 3. R a m a lovag p. k. Villámlás, a. Starke a. Miss Partridge. 4. „ ver. d. m. Önkénytes, a. Dániel O Rourke a. Graue Schwester. 5. Gr. S tu b e n b erg Józs. sga k. a. Zetland a. Impetuous Bess. 6. „ söt. p. in. a. Neville a. Capsicum. Két évesként neveztetett: 7. Gr. K e g 1 e v i c h Béla p. ménje Zápolya a. Zetland a. Jane Eyre. III. Tiszte letdij 1000 frt értékben és 500 frt készpénzben. Aláírási összeg a sportot kedvelő több bécsi kereskedő és iparos által, 1868 — 1870-ig a belföldön ellett minden ló számára. Tét 100 frt, bánat 50 frt, 1 '/„ mfd., 3é. 90 f., 4é. 110 f., 5é. 113 f., 6é. és id. 115 f., ménre 3 f. több., a verseny napjáig győztesre külön 5 fonttal több. A tét és bánatösszeg a 3-ik ló tételének levonásával a 2-ik lóé. Négy különböző (bona fide) tulajdonos lovának kell indulni, vagy a verseny nem létesül, s a dij a verleuyegylet rendelkezésére bocsáttatik. Nevezés mártius 31-ig IV. Eladó verseny. (Selling Stakes), 500 frt dij a Jockey clubbtól, összeköttetésben elegy tét-versenynyel. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Minden országbeli ló számára, 1'/, mfd., 3é. 95 f., 4é. 110, 5é. és id. 118 f., ménre 3 fonttal több. A győztes 1000 írtért eladó; ha 800 írtért 6 fonttal, ha 600-ért 9 f., ha 400-ért 12 fonttal kevesebbet visz. i Valamennyi futó ló eladó, a győztes árverés utján a gatják, szétkaparják : ugy van itt is mint a nagy világban, azért épit az egyik szorgalommal, hogy a másik teljes erejével rombolhasson. A természet szakadatlanul teremt, hogy a halálnak a romboláshoz szükséges anyagokat szolgáltathassa. Ez örökös körmozgalom a folytonos anyagcsere, mint természetvizsgáló bölcseink korunkban mondogatják. A hangyák egyszersmind időjósok. „Ha a hangyák egymás után baktatnak — csakhamar esőt érünk" : igaznak tapasztalt régi mondás. Mi az oka ennek ? ezt ama még ki nem kutatott homály fedi, melly a rovarok belvilága fölött uralkodik. A csigáknak egy magasabb faja is időt jósol. Rólok szól az ige : Zöld levelet hord a csiga, Vidám nap kél hajnal-pirba. Hogy ha hordja a rögöt, Esik, villámlik, dörög. Vannak meztelen és házikós csigák. Azok az erdő nyomorultjai, lazaronik, semmiháziak; mig a csigabigák háziurak lévén, már czivilizáltabbak, s a barangoló nomád élethez semmi kedvök. Egyébiránt életmódjához mind a két faj szívósan ragaszkodik, s még nem volt reá eset, hogy a lazzaroni a csigabigának háziuraságát avagy emez amannak szabadságát megirigyelte volna. A csigabigát a borsos-tóthoz vélem hasonlitliatónak, ki elmondhatja, hogy „hátán háza, kebelén kenyere" vagy mint a mendicans diák, kinek szavajárása volt: „omnia mecum porto." A csigabiga is mindenét magával viszi: szerencsésebb, mint némely ember, ki házbérét annak idejében meg nem fizetvén, kiteszik a szűrét; a csigabigát illyes szomorú esemény nem érheti. Van tetszhalott, kit elevenen temetnek el: a csigabiga saját házában találja föl sírboltját, s elevenen el se n is temethetik ; nincs koporsója, mit rá szögeznének. Mire használhatják a csigabigát ? — Biz azokat uémellyek és némelly helyeken — megeszik. Nálunk hiresek a bánsági, különösen a karánsebesi csigák, mellyeket az oláh messzeföldre el szokott hord ani. A kerti csigát Délnémetországban kiváltképen rostélyos ketreezbe fogják, káposztalevéllel etetik, — aztán asztalra kerül csemegeként. Az erdei csigák is asztalra kerülnek ollykor-ollykor — a rókák és sündisznók zöld mohval boritott asztalára. A rovarok s az ellenök viselt irtóharcz örökös foglalkozásban tartja az erdészeket, főképen a nagy fenyőfa-hernyóval, melly télen aczél szürke foszlányokban fűződik a fa törzsök köré, különböző, egész ezüst tallérnyi nagyságban is. Tavaszszal aztán a fára mászik s lerágja annak tüleveleit. Hajdan egész rengetegeket elpusztítottak. Rágcsálásukat hallani lehet, s hullatékaik esőként permeteznek alá. Egy másik hernyó faj, a fekete csikós szürke hernyó elpusztitá a közelebbi évek alatt a keleti porosz erdők legnagyobb részét, a nélkül hogy pusztításukat meg lehetett volna gátolni. A litthaui erdészeti kerületben máig is nagy mennyiségű fatörmelék van használatlanul rothatagon, mint azon éveknek maradványa. Azonban az erdei munkásokuak, midőn a rovarok miatt a baj tetőfokára hág, maga a természet, is segitséget nyújt, elküldi fűi-készeit, az lehnen mokat. A fürkészek tojásaikat a hernyókba rakják le, azokban fejlődnek kukaezokká ; fölemésztik, megölik gazdáikat. Az 1 c h n e u mok a hernyó pusztítás következményeiket jelentkeznek, s magokkal hozzák a baj orvosságát. Az lehne u m o k az élődiek közé tartoznak. Az élődiek (parasiták) faja igen elterjedt. A két lá-