Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-06-30 / 18. szám

85 leg más tulajdonában is futott már hamis nevezés alatt: minden elöbbeni tulajdonos köteles az igy nyert dijakat visszafizetni. Ez azonban nem visszaható a már behozott lovakra. Ha valamely ló tulajdonosa vagy az erre jogositott által valamely versenyből visszavonatik, de tévedésből még is fut, nem kaphatja meg a dijat, ha mindjárt elsőnek érne is be ; — s ha ez csalási szándékból történne a tulajdonos részéről — ez a pesti gyepről kitiltatik és a ló semmi versenyben többé nem futhat. 21. Az illetékesség mikor és meddig érvényes. Ha valamelly versenyhez a tulajdonosok vagy lovak részéről külön illetékesség (qualificatio) szükséges, ennek csak a nevezésig kell hogy megfeleljenek, ha csak a verseny feltételeiben máskép említve nincs; — kivéve ha az illetéktelenek (defaulter) közé tartoznának, inidőn ugy is le vannak tiltva a pályáról. — Ivadék versenyre nevezett anyakancza, ha Januarius 1-je előtt ellik meg, vagy meddő, vagy holt csikót ellik : nevezése érvénytelen lesz. 22. A nevezést nem lehet megváltoztatni a zárnap után. Senki, ki versenyre aláirt, nem vonhatja vissza többé aláírását —• és semmi nevezést nem lehet a zárnap után megváltoztatni, ha csak minden a versenyben érdeklett beleegyezését nem adja. 23. Az első aláíró felelős a kötelezettségért. Ha valaki, másnak aláírását átveszi, az eredeti aláiró felelős a ló kötelezettségéről e versenyt illetőleg ; — kivévén, ha egy oly versenyre vett át valaki aláirást, melynél bizonyos kiszabott időben bánatot kell jelenteni, mit ha az átvevő nem teljesit, ugy tekintetik mint ha eredetileg ö irt volna alá. 24. Felvett nevek használata. Ha valaki álnév alatt akarja lovát futtatni, vagy más nem eléggé ismert egyén neve alatt, — akkor minden tekintetben a nevezett ló tulajdonosának tekintetik, s mint a verseny igazi aláírója — és azon esetben ha a lóért a bánat nem fizettetnék, igazi neve jön a bánattal tartozók rovatába. — Ki álnév alatt akarja lovait futtatni, ezt teheti, de a lovar egylet titkárjánál be kell jelentenie, és ezen álnevet bejelentés nélkül nem változtathatja meg. — Ezen álnevek, vagy azok változtatása, a szaklapokban kihirdettetnek. — Valakinek nevét felvenni, ki szintén futtat lovat saját neve alatt, nem szabad. — Az álnév behatásakor 100 ft. o. é fizetendő a lovaregylet pénztárába. 25. A nevezés meg szűnik halál esetéhen. Minden aláírás érvényessége megszűnik az aláiró halála esetében — kivévén ha a nevezett ló, a nevező halála előtt megy át más birtokába kötelezettségeivel ; és ezen kötelezettség átvétele a titkárnál írásban bejelentetett. 26. Teher könnyebbség kipróbálatian mének s kanczák ivadélcaira Minden versenynél melyben kipróbálatlan mének és kanczák ivadékaira teher könnyebbség adatik — ez kiterjesztendő oly mének és kanczákra, melyeknek ivadékai sehol sem nyertek még. — De ezen teher könnyebbségre való igényt be kell jelenteni a nevezésnél, külömben meg nem adatik. Tételek és bánatok. 27. Tét fizetés a mázsálás elölt. Minden elinduló ló tételét le kell fizetni a mázsálás előtt még — azon egyénnél, ki erre ki van jelelve az intézők által. — Ha a tétel nem volna lefizetve és a ló indulna — nem nyerhet, habár elsőnek érne be — s tulajdonosa köteles az egész tételt lefizetni — kivévén azon esetet, ha minden a versenyben résztvevő, bele egyezését adta, hogy a tét csak verseny után fizettessék. — Ha valakinek egynél több aláírása van egy versenyre, csak akkor indíthatja lovát e versenyre, ha minden neve alatt aláirt és nevezett lóért megfizette a tételt vagy bánatot. 28. Nem futhat ló ha tulajdonosa tartozik bánattal. Ló nem indulhat versenyben, ha tulajdonosa vagy za ki nevezte, még tétellel vagy bánattal tartozik. — És ezen szabály nem csak az illető versenytérre szól, de minden más versenytéreni tartozás is kizáró — ha ezen tartozás, a bánat tartozások rovatában elé fordul — vagy a versenyt megelőző nap esti 10 óráig a verseny titkárnál bejelentetett. 29. Ló nem futhat melyet tartozás terhel. Ha valamely lóért minden tét vagy bánat tartozás nincs lefizetve nem indulhat versenyben. Bánat tartozási rovat 30. A bánat tartozási rovat, az illető aláiró s a ló nevével, s ennek leírásával — a verseny s tartozás összegének megnevezésével — minden félévben — Jan. l-jétől számitva — a versenylapokban közlendő és a lovaregylet helyiségében kitűzendő. 31. A tételek felvételével megbízott egyén köteles a be nem fizetett tételek és bánatok összeírását, mentül elébb a verseny után a titkárnak beadni, hogy azokat a bánattartozási rovatba be lehessen irni. Ha ezen jelentés az erre hivatott egyén által kellő időben nem történt, azt az illető verseny nyerője is teheti; de ezen jelentésnek mindég írásban kell beadatni és a jelentő aláírásával el látva lenni. 32 A bánattal tartozók kivannak zárva. Senki, kinek neve a bánattartozási rovatban előfordul : nem irhát alá versenyt, nem nevezhet, s nem futtathat lovat sem saját sem más neve alatt, addig mig minden nevére irt tartozást meg nem fizetett. 33. Lovak melyeknek neve a bánattartozási rovatban előjön, nem futhatnak. Ló melynek neve a bánattartozási rovatban előfordul, nem nevezhető és nem futhat mig érette minden tartozás meg nem fizettetett. Ha pedig kisülne, hogy ennek daczára ily ló futott, ellene bármikor a versenyt követő 6 hónap alatt, óvást lehet tenni. 34. Gyanús nevezések kitörölhetök. Hogy illetéktelen egyének meglegyenek gátolva ezen szabályokat kikerülni, az által hogy lovaikat álnév alatt hagyják futni : az intézőknek joguk van, ily kétes nevezéseknél bizonyítványokat követelni, hogy a nevezett ló sem egészben sem részben nem tulajdona egy kizárt egyénnek s ha ezen bizonyítvány nem adható be, az intézők a nevezést érvénytelennek nyilváníthatják. 35. Kötelezettség ha egy ló nevezve adatik el. Ha egy ló kötelezettségeivel adatik el, az eladónak nincs többé joga, a nevezett lóért valahol bánatot jelenteni. Minthogy az eredeti aláiró a bánat összegért felelős, az eladónak joga van, hogy ha a vevő mulasztása következtében, kénytelen azt megfizetni, ezen követelését a bánattartozás rovatába, saját javára beíratni, és vevő és ló addig záratnak ki a versenyekből mig ezen tartozás nincs kifizetve, s a vevő tekintetik eredeti aláírónak. Minden eladásnál szabad kézből mindkét fél írásbeli nyilatkozata szükséges, hogy a ló kötelezettségeivel adatott el, mert csak ez esetben élvezheti a vevő és az eladó ezen szabály előnyeit. De ha ezen birtokváltozás, nyilvános árverezéseid vétel által történt, elegendők az árverezési feltételek, vagy ha a ló eladó verseny nyerteseképen — vagy eladó versenyben követelve — melynek feltételei közt áll liogy kötelezettségeivel eladó — más birtokába ment át — elegendő ezen verseny feltétele az emiitett előny fentartására. 36. Ha valaki vétel vagy más mód által jogosult egy lovat futtatni mely más által van nevezve — de ezen szabályok által abban mnggátoltatik — mert cze i lóért még bánat fizetendő — vagy volt tulajdonosa még tartozik — e lovat futtathatja ha minden azt terhelő tartozásokat megfizeti — és ezen összeget saját javára beirattathatja a bánattartozások rovatába. 37. Ezen, a lovaregyleti titkár által pontosan kezelendő bánat tartozási rovat, mindenkinek megtekintésére nyitva áll. Mérés és Telierszabás. 38. Minden lónak melynek futnia kell, neve és száma egy negyed órával az illető verseny előtt, átadandó a mázsálással megbízott egyénnek — hogy a számokat a jelző táblára kitétethesse. — Ha a számokban változás történik miután kitétettek, az intézők felvilágosítást kérhetnek ezért az illető ló tulajdonosa vagy idomárjától, és ha ezen változás kellőleg nem igazolható, tulajdonos, idomár vagy lovar ó()0 ftig terjedő birságra Ítélhető. 39. Mérés a verseny elölt és u'án. Minden lovar köteles magát a verseny előtt meg mérettetni és ha nem teszi 100 ftig terjedő bírságra Ítélhető, ha csak az intézők által ezen mérés alól fel nem mentetik, kellő igazolás után — mely felmentés a mázsálónak bejelentendő. — Minden lovar mielőtt leszállana, a verseny után köteles a rendes mázsáló helyhez lovagolni, csak ott leszállani, és magát újra kellőleg inegmázsáltatni. — Mig nincs a mázsáló kielégítésére megmázsálva, máshoz mint lovagló szereihez nyúlnia nem szabad. — Ha ezen szabály ellen vét 50 — 250 ftig terjedhető birságra Ítélhető — s ha bebizonyittatik hogy csalási szándékból tette — nem nyerhet a ló ; — s ha a tulajdo nos vagy idomár ezen csalásban részt venne, mindegyik 250 ft. büntetést fizet s a ló nem futhat mig ezen birság nincs megfizetve. — Ha a lovar súlyából hibázik valami — vagy elébb leszáll mint a mázsáló helynél : a ló távolozottnak tekintetik, ha csak valami szerencsétlenség miatt ezt nem teheti, mely esetben a mázsához mehet vagy vitetheti magát. — Választása szerint, kantárral vagy a nélkül mérettetheti meg magát a lovar; — kettős zablával lovagolva mérés nélkül egy fontnyi súlyt számíttathat be magának azért ; de minden más kantárnál ezen beszámítás nem engedhető meg — ostort vagy azt pótló eszközt a mázsára vinni nem szabad. 40. Ha egy tulajdonosnak több lova fut egy versenyben, s bármillyekének terhéböl hibáz valami a verseny utáni mérésnél — egyik lova sem kaphatja a dijat — ugyan ez áll az elösmert szövetségesek lovairól. 41. Tul teher. Minden lovar lehet 2 fonttal nehezebb mint a lovára szabott teller a nélkül hogy bejelenteni tartoznék — de ha a tul teher több mint 2 font az '/

4 órával a verseny előtt bejelentendő a mázsálónál s ezen tul teher a jelző táblán is kitűzendő. — Ezen szabály elmulasztása esetében a lovar 50 ft. büntetésre Ítélhető s a ló távolozottnak tekintendő. — A vitt tulteher a verseny lapokban közlendő. Indulás. 42. Az induló oszlophoz menő lovak indulók. Minden lóért, melynek lovasa megmázsáltatott, mely felnyergeltetett s a pályára kiment — az egész tétel fizetendő — hogy ha azután nem is futna. 43. Az indító hatás köre. Az indítónak joga van a lovasokat az oszlop mögé annyira vissza rendelni, mennyire szükségesnek tartja, és minden lovas mely parancsának nem engedelmeskedik, birság, vagy lovaglási felfüggesztés által megbüntethető, az intézők belátása szerint. Ezen büntetés csak az illető nap utolsó versenye után kihirdetendő, és ily büntetés csak a verseny egylet közgyűlése által engedtethetik el. Máskép mint lépésből nem szabad az inditónak a lovakat elindulni hagyni. Ha az induló oszlopon innen hagyja az indító a lovakat elindulni, 500 frtig terjedő birságra Ítélhető, s a verseny semminek nyilvánittatik. Tovább ',4 óránál egy lóra sem szabad várni az indulással, s az oszlopnál lévő lovak elindittatnak, ha minden bejelentett ló nincs is ott. 44 Rendetlen lovaglás. Ha egy ló egy másikkal összeütközik vagy azt keresztezi, ezen ló nyerés esetében illetéktelen lesz, ezen összeütközés vagy keresztezés akár a lovas rosz akarata vagy hibája, akár a nélkül történt legyen ; s csak akkor lehet egy ló útját átvágni, ha ezen ló már 2 egész lóhosszal meg van előzve. Es ha ezen összeütközés vagy keresztezés készakarva történt, az illető lovas az intézők belátása szerint büntetendő meg. 45. Lovak melyek a pályát jelző oszlopok belső oldalán mennek el, távolozottaknak tekintetnek. 18*