Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-03-30 / 9. szám

.38 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. MÁBCZICS 30. 1869. Gyapérdekű, Egy kis körút a káposztás megyeri idomitó-istállóban Hogy az annyi ideig jó liirben állt káposztás-megyeri idomitó-istálló utolsó időben hanyatlásnak indult, oka leginkább a volt közidomárban Dockerayban keresendő, ki mint jockey jó hirben állt ugyan, de mint idomár nem birt azon kellékekkel, mellvek ezen foglalkozásnál nélkiilözhetlenek. Értelem, ügyszeretet, az idomitás alatti állatnak szorgos tanulmányozása, ereje és tehetségének felismerése, jó tartás, czélszerü training, s főleg részrehajlatlan jellem és becsületesség egy idomárnak nélkülözhetlen tulajdonai. Mig a mult évben alig volt egy két ló ez istállókban elhelyezve, és az egész intézet egy elhagyott és puszta hely szomorú benyomását tette, — addig az idén, T. Lowe vezetése alatt ez intézet virágzásnak indul, az épületek és istállók jókarba helyezve, a training-pálya planirozva s mindenütt élet, forgás van. A korosabb s ismertebb lovak csak Transylvanian és D Artagnan által vannak képviselve. A két és három éves csikók közt némelyek a legszebb és alaposabb reménnyel biztatnak. A négy Zetland csikó : Zrinyi, Zivatar, Záporeső és Outsider egymásra igen hasonlók, és apjuk jellegét örökölték, — de ha sejtelmünk nem csal, e csikókból nehezen jósolhatnánk „nagy lovat". Aczél Péter jucker-istállójából Oakleaf csikó kiváló, — habár az idomár First Ladyt tartja legremcnytcljesebbnek ; mindnyáján meglátszik a jó tartás. Szápáry Béla gróf gyűjteményéről többet annál, hogy 5 tagból áll, szólni bajos. Blaskovich és Semsey urak 2 éves csikai szépek, Doubtful csikaja még kissé fejletlen. Czindery-Wenckheim Bélának, ezen szerencsés fiatal sportsmannek 3 lova közül csak Volta és Dynast látható, mert First Lord, az idei favorit, a kíváncsi szem előtt elrejtetik. Volta, Sprig of Shillelagh és Voltella csikaja, első csikó mely ez apától gyepeinken megjelen, s igen valószínűleg nem is hoz nevére szégyent ; némelyek Voltát még Dynasttal is párhuzamba állítják ; ez utóbbi — Buccaneer és Brown Agnes fia — nagyszerű setétpej jegytelen csikó, majdnem 16 marok magas és egy „nagy ló" minden jellegével bir. Mint látjuk, itt többnyire 2 — 3 éves ujoncz lovak vannak elhelyezve, mellyek a trainingben a legnagyobb óvatosságot igénylik ; az anyag jó, s ha ehhez czélszerü idomitás jár, a tulajdonos dicsőséget és nyereséget, az idomár jó hírnevet fog aratni. DIXI. •2- §F. Hogy pedig ezen czéloknak minél inkább megfelelni lehessen, ezennel rendeltetik , hogy az országnak egész összes területe, akár volt eddig vadászat tilalom alatt, akár nem, ezen törvénynek hirdetése után nyomban vadászat tilalom alá helyezettnek tekintendő legyen. Vadászati törvényjavaslat.*) Első fejezet a vadászati törvény vezérelve és c z é 1 j á r ó 1. 1- §• F. Ezen uj vadászati törvény alkotásánál a törvényhozótestület fő- és vezér elvül a nemzetgazdászati érdekeket tekintnndi, s e szerint oda működik, hogy : 1-ör : az országnak egy nagyszerű jövedelmi forrása nyíljék, a nélkül, hogy e miatt a vadászati területek birtokosaira uj adó nehezülne. 2-or : hogy növeltessék a földbirtoknak becse és értéke a kellő védelemben részesülő vadállományok okszerű értékesítése által; 3-or : hogy e nemes és férfias foglalkozás lovagias módon gyakoroltassék. 4-szer : hogy a vadászat czélszerü berendezése által alkalom nyujtassék a vadászatban okszerűen kiképezett egyéneknek és innen sok ezer családnak: erdészi, kerülői, és vadászöri állomásokban biztos kenyérkeresetre. *) E törvényjavaslat a Minisztérium és az Erdészeti egylet által közzétett javaslatbúi és azon szakaszokból ált, melyek gr. Festetics Leo által vagy megváltoztatva vagy újból szerkesztve lettek, és e szerintii., E a. vagy T. betűkkel jelöltek. Második fejezet. A vadászati jogról. 3. §. M. A vadászati jog, a birtok tulajdoni jognak elválaszthatlau tartozéka. 4- §• M. A tulajdonos, vagy a kinek ez jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között saját jószágán szabadon gyakorolhatja, ha az : F. a) egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 300 catasztralis holdat foglal magában ; az összefüggést utak, folyók, csatornák és patakok nem szakítják meg ; F. és E. e. b) ha a vadász terület, tekintet nélkül a tér nagyságára — tisztán csalit] vagy erdőből állana, vagy valamely bekerített hely lenne, mely erős, csak erőszakkal megrontható kerítéssel, mély árokkal és eleven sövénnyel körül véve vagyon. c) ha a vadász terület szinte, tekintet nélkül a tér nagyságára, — vagy sziget, vagy tó, vagy folyó lenne. 5. §. E. e. Mindazon birtokosok, kiknek birtoka egyenként a 4. §. feltételezett mennyiséget nem képezi : a vadászat jogát együttlegesen gyakorolják, és pedig oly módon, hogy azt közösen bérbe adva jövedelmeztetik. Ha valamely községhez tartozó kisebb birtokok összege oly nagy területet képezne, hogy egy tömegben nem volna bérbe adható, akkor az, 300 catastralis holdra felosztott részletekben is bérbe adható. 6. §. M. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönözés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a községi közös legelőkön és erdőkben, melyek a korábbi földes ur tulajdonát képezik ugyan, de a volt jobbágyokat illető fajzási vagy egyébb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat; irtványokon, udvartelki, bérfizetés mellett birt (curialis cs censualis) vagy hegyvám, tized és egyébb úrbéri természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig a jelenlegi birtokosokat illeti. A birtokszabályozás és elkülönözés megtörténte után az uj tulajdonjogi állapotra a 4 —5. §. határozatai alkalmazandók. 7- §• M. Azon községekbon, hol a birtok szabályozás és úrbéri elkülönözés megtörtént, és a korábbi földesúr a vadászati jogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartotta, az ily kikötés érvényét veszti. A volt jobbágyak azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásáért akár ingatlanban, akár más módon bár mi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, a melyek az úrbéri természetű szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapittattak. Azon esetben, midőn a volt földesúr által a fentartott vadász jogért adott ár határozottan megjelölve és tüzetesen kimutatható nem volna, az ily vadászat évi jövedelme húszszorosán tőkésítve, a volt úrbéri község által a fönhivatkozott külön törvény értelmében megváltandó. Harmadik fejezet. A vadászati jog haszonbérbe adásáról. M. Mindazon esetekben, midőn a vadászat az 5. §. alapján bérbe adandó, a bértartam legalább 6 évre határozandó. E. e. A bérbeadás az illető közigazgatási tisztviselő által nyilvános árverés utján eszközlendő ; határideje a szomszéd községekben, és a legközelebb eső oly városban, melyben rendes hetivásások tartatnak, legalább két hónappal előbb kellőleg közhírré teendő. F. A volt földesúrnak, a legtöbbet igérö által felajánlott bérsommának megállása mellett elsőbbsége vagyon. 9. §• Ee. M. A fölebbi feltételek meg nem tartása esetében a bérbeadás semmis, s az illető közigazgatási tisztviselő — bárki feljelentésére — a bérbeadást a mulasztó község költségére eszközli. 10. §. E. e. A bérbeadás ezen módozata alól kivétetnek : a) Az egy vadászjárást nem képező kisebb területek, melyek valamely nagyobb birtokos földterületében szigetet képeznek (inclava.) Az ily birtokon való vadászatot kölcsönös egyesség utján kibérelni, az azt környező nagyobb birtok tulajdonosának mindig első helyen van kizáró joga. b) ha valakinek legalább 2000 holdat tevő kiváltképen erdős vadászterületébe egy kisebb birtok öszletének 300 holdnál kevesebbet tevő része legalább 100 ölre beszögellik, ez esetben a nagyobb birtokosnak jogában áll kivánni, hogy e terület a vadászati jog gyakorlására különszakittassék s az azon való vadászat neki bérbeadassék. E végre a bérbeadás határideje előtt két hónappal az illető nagyobb birtokos felszólitandó, ha akar-e e jogával élni ? s csak ha lemondott arról, vagy a fölszólitás kézbesítése után 15 nap alatt személyesen vagy megbízottja által nem válaszolna, eszközölhető a bérbeadás, vagy az inelavált birtokot illetőleg a vadászatnak azon a téren való egyéni gyakorlata. Ha a jogosult bérbevevő és bérbeadó a bérösszeg iránt magán uton nem tudnának megegyezni, azon esetben az illető közigazgatási tisztviselő azt a szomszédban divó árak szerint itéletileg határozza meg. A netaláni felebbezés a megyei törvényszékhez történik, az ügy végleges eldöntéseig azonban az illető terület tilalomban tartandó, s azon egyik fél sem vadászhat. 11. §. E. e. A haszonbérlő tartozik a haszonbért évenként előre lefizetni, s azonkívül egy évi haszonbéri biztosítékot akár készpénzben, akár takarékpénztári könyvecskében, akár a napi árkelettel számítandó értékpapírokban a helyhatósági pénztárba letenni. 12. §. E. e. A haszonbérbe vett vadászati jognak alhaszonbérbe adása tiltatik. A haszonbérlő halála esetében azonban az örökösök vagy gyámjok a községnek történt bejelentés mellett más bérlőnek kiadhatják. 13. §. M. Ha valamely község területének bérlője nem akadna, akkor az illető közigazgatási tisztviselő a községből kinevezendő és felesketendő egyének által a községnek egész területét tilalom alatt tartatja mind addig, mig ujabb árverési kísérletek folytán a bérbeadás sikerülhet. 14. §. E. e. A haszonbérlő az általa, vagy az engedélyé vei vadászok, avagy az általa fclszaporitott vad-