Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-03-20 / 8. szám

34 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. MÁBCZICS 20. 1869. legbuzgóbb pártfogóinak, s a fentebbi hasznos tenyésztmény mellett az angol-telivér nevelést is passióval iizte egész utolsó órájáig. Voltak idők, midőn istállói a magyar és német gyepen domináló állást foglaltak, s a Hunyady név győztesen hangzott idegen földön is. Több mint egy éve, hogy egy veszélyes tüdőgyuladás és szélhűdés érte őt, melynek súlyos következményeit erőteljes szervezete sem tudta egészen legyőzni, mig f. hó 9 én ez utóbbinak ismételt rohamai megtörték öf. Családja iránt a legmagasb császári és királyi udvar, valamint közelebbi ismerősei és a birodalom főnemessége a legmélyebb bánatot nyilvánítják, mit csak fokoz a veszély, melyben leánya, férjezett Wickenburg Zsófia grófnő, betegsége által forog. Nyilt levél. Ifj. Kirner József úrhoz. Sokan vagyunk a vadászatkedvelők között, kik a Lefauclieux szerkezetű vadászfegyverek mellett régi, nem ritkán kedves emlékű percussios fegyvereinket is megtartottuk; ámbár, ki egyszer hátultöltő fegyverrel vadászott, — az csak kényszerűségből vadász ismét percussios fegyverrel. Azért többen ezeket hátultölthetökké alakíttatták át; de akárhány ily átalakított fegyvert láttam, egy sem elégített ki egészen ; s főkép mióta a Lancaster szerkezetről Ön érdekes leírását olvastam, azon tűnődöm : valljon nem lehetne-e percussios fegyvereinket czélszerüebben Lancaster mint Lefaueheux szerkezetű hátultöltőkké átalakítani. Nagy szívességet tenne Ön a vadászatkedvelőknek, ha e tekintetben nyomatékos észrevételeit, illetőleg jó tanácsait a „Vadász és Versenylap "-ban közölni szíveskednék, egyszersmind arról is tudósítana, hogy mibe kerül az ily szerkezetű puska, s hozzá a szükséges eszközök és töltények. Kis-Komárom, mártius 12-én 1869. SÓLÍOMI LIPÓT. Nézetek az uj vadászati törvényjavaslatok felől. Előttem fekszik az uj vadászati törvény javaslatnak két példánya; az egyik az igazságügyminiszter, a másik az „erdészeti egyesület" szerkezete. Nem tagadhatni, hogy mindkét rendbeli törvényjavaslat nagy körültekintéssel vau szerkesztve; de mind a mellett légyen nékem is szabad, mint hazám belviszonyaiban jártas, a vadászatban pedig már ifjúságomban okszerűen kitanított, és azóta hosszú évek során által tapasztalt vadásznak, ezen törvényjavaslatok körüli igénytelen nézeteimet, illő szerénységgel nyilvánítanom. •s * Midőn uj vadászati törvényt alkotunk, ugy hiszem hogy azt egy bizonyos, kiválólag közhasznú elvre kell alapitanunk, mely minden egyéb tekintetet méltán háttérbe szőrit, — és ez volna azon elv : hogy a vadászati törvény alkotásánál a nemzet gazdászati közérdek lenne a főczél, melynek minden egyéb jogi vagy más érdekek alárendelvék. Ha a megnyilandó országgyűlés az uj vadászati törvény alkotásánál ezen elvből indulna ki, akkor e részben is szép példáját adná: miként kellessen u j alkotmányban az ország anyagi gyarapodását szem előtt tartva, békén fejlődni oly tárgyban is, mely a kényes jogféltékenység li ez közel áll. Ezért mindjárt a törvény elején talán czélirányos volna, világosan kijelenteni az emiitett vezérelvet, melyből természetesen következik egy egész uj jövedelemnek lehető nagyszerű forrása, a földbirtok becsének emelkedése, a lovagias gyakorlatoknak fejlesztése, a vadászpályára kiképeztetés alkalma, és igy sok ezer család uj kenyérkereseti f o r r á s á n a k m e g n y i t á s a. Ugy szinte az első czikkelyek közé volna sorolandó : miszerént szabad vadászati területek nem léteznek, s igyaszabad vadászat is e törvény megjelenése után bizonyos határidőben az egész ország területén megszűnik. Átmenvén most az előttem levő vadászati törvényjavaslatok egyes fejezeteire, azokról a legnagyobb általánosságban adom elő igénytelen nézeteimet. Első fejezet. A vadászati jogról. A ministeri szerkezet szerént ezen fejezet 2-ik §-ban az összefüggő 200 (1200Q öles) holdra menő birtoknak külön vadászati jog engedtetik meg. Régi, koros és igen tapasztalt vadászember létemre bátran és határozottan el merem mondani, hogy 200 hold mind a vadnak tenyésztésére, mind a vadászatra nézve, nálunk, magyar honunkban, fölötte is kevés. — Való hogy Cseh-Morvaországokban, Ausztriában, Sziléziában stb, 200 hold területi birtokkal van összekötve a vadászati jog: azonban Cseh-Morva stb. szomszéd országok közt és közöttünk nagy a különbség. — Először is: a Cseh-Morva stb. országi holdak nem 1200 hanem 1600Ü öles holdak. Má s o d s z o r : ott mindaunyi terület a legnagyobb cultura alatt lévén, folytonosan mivelt szántóföldből, rétből, kertekből, luczernásokból, lóherésekből stb. áll; s igy a kisebb vad mindenhol készen találja tápját és oltalmat nyújtó tanyáit. Harmadszor Cseh- és a többi országokban elég a 200 catastralis hold, mert a vadnak mennyisége, az egész ország területén — egyenlően oszlik szét régóta. Ellenben nálunk a vadnak ily arányos szétoszlásáról szó sincs. Mivel tehát nálunk az országnak legnagyobb részében a földmivelés még eddig nem szüntette meg a legelőket, s mivel a vad még annyira nem szaporodott, hogy minden dűlőben találhatnánk: azért mint régi tapasztalt vadász bátor volnék indítványozni, hogy a feljebb kitett 200 magyar az az 1200 • öles hold, 300 catastralis holdra emeltessék fel ha szántóföld, rét, és legelőből áll a terület; csalit vagy erdő azonban 100 hold is elegendő. — Bátran teszem ezen indítványomat, mivel a kisebb birtokos ez által épen nem veszt semmit, miután az előttünk lévő törvényjavaslatok ugy is a kisebb birtokok együttleges bérbeadását tervezik. Ismerem én azon ellenvetéseket, melyek e részben több oldalról történnek, mint például: „Hát az a szegény ember, kinek csak 10—20 hold birtoka van, s azon van neki egy kis gyümölcsfája, a rosz sövényen átbagdácsol egy nyul, megrágja a kis fácskákat, kárt ejt azon a szegény emberen, s annak ne legyen szabad azt a szerencsétlen kártevőt meglőni ? Bizonyára hogy nem! még pedig több oknál fogva: 1-ször. Ha van kára, jelentse be a bérlőnél, ki azt nekie megtéritni köteles; e részben a törvény világos elégtételt biztosit. 2-szor. A többi határbeliekkel az ö birtokrésze — illetőleg az azon élő vadak tenyészete is bérbe lévén adva — ö is részesül a haszonbérben; a külön kárért pedig — mint fent láttuk — külön kárpótlásban, s igy nem is szabad a nyulat meglőnie, mert a bérlő jogát sérti. Aztán meg, hogy a nyul meg ne rágja fácskáit, annak elejét kell venni, mi sokkal czélszerübb mint az agyonlövés. Vegyen példát a nagy birtokosról, kinek sok ezer fácskái vaunak, s ki hogy megőrizze fiatal gyümölcsfáeskáit, — télre szorgosan bemeszelted azokat, vagy pedig szalmával bekötözteti; tegyen ö is ugy, s nein lesz baja a nyulakkal, s nem fog azzal gyanusittatni, hogy a gyümölcsfák megboszulásának ürügye alatt a nyulat megsütni, és a vadászati haszonbért is felszedni akarja. A vadászati törvényjavaslatok 3. §-a a vadászati jognak bérbeadását rendeli meg az ott kitett esetekben. — Azonban világosan nincsen kimondva, hogy bérlője a vadászatnak ki lehessen, vagy ki ne lehessen ! Minden tétovának elkerülésére legjobbnak vélném azt elhatároztatni : hogy bérlő ki ne lehessen. — Tapasztalásból merített nézetem szerint bérlő nem lehet; a) Valamely község vagy város, akár saját, akár más község területén. b) A községekből egyesek, kik nem nyujtnak elegendő biztosságot a bérsorama fizetésére és a vadtenyésztés emeltetésére nézve. c) Kik a vadnak tenyésztéséhez a kellő őröket, szakférfiakat, és a szükséges felügyelő személyzetet tartani vonakodnának. Második fejezet. A vadászati jog bérbeadásáról. Ezen fejezetet illetőleg csak azon szerény észrevételem lenne, hogy e helyen felemlítendő volna miszerént: Haszonbérbe adatván valamely községnek területe , mindig a volt földesúrnak legyen az elsöségi joga a haszonbérre, a legtöbbet igérö által felajánlott bérsomma megállása mellett. ~ [ Harmadik fejezet. A vadászati személyes képességről, és a vadászat gyakorlásáról. • Az előttem levő két törvényjavaslat szerént mindenki (mert hiszen az adófizetők sorába mindenki fel van véve), mindenki mondám, csak a kikötött 6 forintot fizesse le az állam részére — vadászati képességgel birván, fegyvert is tarthat, és e szerént elébb utóbb az egész ország fel levén fegyverkezve : a vadászat tilalmazásának vagy nem leend semmi eredménye, vagy örökös vadászati jogsértések fordulnak elő, miután lesznek majd elegen, kik az államtól nyert engedélyt ugy magyarázandják, mintha már most a birtokos vagy bérlő engedelme nem is volna szükséges, hogy annak vadját lelöhessék. — E bajon, nézetem szerint nem segíthetne más, mint kimondani a törvényben, hogy : ki valamely vadat a tulajdonos engedélye nélkül lő le, fegyverét veszti. Lehet, hogy csalódom : de szeréntem egészen más a „vadászatra való jogosítás" és más a vadhoz való Azért mig egy részről a törvénynek határozattan kellene szólani, nehogy ok adassék önkény szabta magyarázatokra, addig más részről annak szigorú végrehajtása volna a főteendö ; mert lehet a törvény akármily jó, de ha áthágója nem bűnhődik rögtön és szigorúan, ez másokat is megszegésére csábit, s akkor ugy járunk mint Francziaország, hogy még az anyavad is kivész, és hosszú évek sora, s egy erélyes fejedelem elszánt működése is alig leend elég á nagy veszteségnek orvoslására. ) Egyébiránt mi oknál fogva váltson a vadászni kiváuó az államtól 6 frton vadászati utalványt, midőn e mellett — az illető terület birtokosának engedelme nélkül még csak egy verebet sem lőhet le ? —- azt csak ugy birom felfogni, ha ezen utalvány inkább fegyver engedélynek tekintendő, s miután ezen jognak eladása a kormánynak semmi költségébe sem kerül, ellenben remélhető, hogy-nem sokára igen szép hasznot hoz**) helyes volna, hogy a vadászatot illető czim alatt befolyandó kisebb nagyobb összegek egy általam bemutatandó törvényjavaslatomban ujabban tervezett vadászati országos köszhaszuu ezélra fordíttatnának. Negyedik fejezet. A vadászati tilalmakról. A miniszteri javaslat 20. §. tartalmazza azon időszakokat, melyeken át az ott felsorolt vadakat lőni tilos. Mindjárt ezen §. elején általános vadászattilalmi időről van szó. Legyen megengedve szerényen megemlítenem, miként a vadásztudomány annyival kevésbé tud ily „általános tiltott" időről, mivel szeréute a ragadozó vadakat minden időben pusztitni kell, s igy a 20. §. első sora tökéletesen felesleges. *) Figyelmeztetjük t. olvasóinkat lapunk mult évi folyamában : „A vadászat története Francziaországban" cziinil csikkre. Szork **) Francziaországban vagy 150,000 vadászati jegy után SO francjával mintegy három milliónyi szép kis összeg jut az állam pénztárba. $—$