Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-12-10 / 34. szám

160 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. Lepsényi emlékek. (Falka-vadászatok és versenyek.) E lapok 32-ik számának „Vegyes" rovatában tévesen közlött azon hir, miszerint falkánk alig párszor vadászhatott még: indit arra, hogy ha nem is rendes és körülményes reportot — de még is röviden a falka működését és a vadászat némely érdekesebb mozzanatait e becses lap tisztelt olvasóinak leiijam.*) A pesti versenyek alatt olly szaporán megeredt eső itt is kellően beköszöntvén, idényünk a legkedvezőbb körülmények közt nyilt meg, s idáig csakis két nap kivételével, mikor rendkivíili erős szél akadályozott vadászni, — meg is maradt. — A talaj első nap már oly mély volt, mint tavaly novemberben, ugy, liogy lovaink azonnal nehéz munkába *) Jelen közleménynyel egyidejűleg e vadászatok egy más leírását is kaptuk, s bár a névtelen írótól sok becses anyagot tartalmaz, de lényegre nézve emezzel egyezvén, csak egyetmást veszünk itt át belőle — egy kis kiegészítésül. — E szerint a vadászatok 25 pár kopóval kezdődtek meg, mellyek között gyakorlott szem egy vagy más hiányt ugyan ha vehet is észre, de más részt képesek egy erős napon át sikerrel működni. Miután még az eb-ólakról is megemlékezett volna, rövideden ismerteti a kastély tulszárnyán levő vagy 20 vendégszobát s comfort berendezésüket. Igen melegen emlékszik meg Mr. Waitkierői, a hires „trüfle pier," a sok „

lunch" és „dinner" Ízléses készitöjéröl, majd Mr. Palugyairól az ő hatalmas italaival; egyátalában pedig ugy látszik —hogy a kastély e környékén sokkal kellemesbnek találja az időzést — mint künn a mély szántóföldeken csatangolást. Majd az istállókba vezet, s legelőször is egy 6 éves, derék izmos kanczát mutat be, mint a Master (Count Nádasdy) nevelését. Ennek szomszédságában áll az 5 éves WollobyJack, melly — mint mondja — a vadászatokon már igen jó nevet szerzett magának ; útjában nincs olly magas akadály s olly széles árok — mellyen át ne repüljön, e mellett sik futamban győzősen sebes is. •— Harmadik helyen áll CotswoldDak egy 8 éves fia, Rigó, egy sötét pej, melly kétségkívül az egész „field" legjobb lova. Ezután következik más öt „hunter," közülök hármat az ostorász lovagol; a negyedik egy kis szürke kaneza, hanem ritkítja párját. Kilenczven vadászló található ez istállókban, részint belföldiek, de kivált angol fajbeliek, s köztük sok kitűnő, igy a többi közt egy Skylark. — A vadász urak közül első sorban emliti a gr. Károlyi és gr. Festetieh testvéreket, gr. Szápáry, gr. Batthyányiék, br. Wesselényi, Mr. Kund, Harkányi (kiből jövőre jó „könnyű teher" remélhető), azután br. Damianits, ki deres kanczáján olly egyenesen száguld mint a nyil, s néhány más, köztük a hollandi család: Miss és Mrs. Wanson, gyermekeivel, kik többnyire az első sorban lovagolnak, s különösen a Miss nem szok hiányozni hol szép akadály mutatkozik. A csoportot Count Nádasdy a „Master of the Hunds" zárja be, olly 9 lóval istállójában, mellynél Meltonban sem találni egy rakáson különbet. A társulat öregebb tagja gr. Batthyányi László s két leánya Countess Antonia és Tlierezia társaságában egy vadász-phaetonon jelennek meg a találkozónál, s iparkodnak e nemes sportból annyit élvezni, menynyit lehet, a nélkül, hogy az ember nyeregben üljön. A „huntsmann" — Mr. Hesp, •— „is getting in to years", de azért legszebb korban álló férfi, sohasem siet, lassan de biztosan végez mindent ; a dolgokat hidegen veszi, soha sincs „hurry"ban, de ha kell, ember a gáton; hasonló kedvezően nyilatkozik az ostorászról (Szalay Imre), ki testtel lélekkel végzi dolgát és nyalka lovas. Áttérve a vadászatra, röviden annyit jegyez meg, hogy a rendes „run" oct 2l-kén kezdődött, a futamok 20 — 60 perczig tartottak, s a falka olly élvezetes sportot nyújtott, minő azelőtt csak ritkán fordult elő. Nem kell ide más — fejezi be exposéját —• mint kellemes idő, friss ló, egészség és vig kedély, Mr. Waitkie „trüffle pástétoma", hegyébe Mr. Palugyai „Life preserver"jéből pár pohárnyi és egy háromszoros „

cheer" a vadász-sport e férfias és nemes mulatságára." Szerk. jöttek. — A vadászok száma is nagyobb az idén, mint tavaly; ritkán lovagoltunk tizennégynél kevesebben a derék két falka után. A tavali lovaglásuk által annyira feltűnő két „amazon" újból részt vesz a vadászatokon, és kivált 8 éves kis fiuk, jávai ponyján oly „bravour"ral veszi a legnagyobb árkokat is — hogy gyönyörűség nézni. A lepsényi tanya minden szobája el van foglalva, és lakosai nem egy vig estét és ebédet töltöttek el falai közt, melyek különben is a legnagyobb comforttal vannak berendezve. Falkánk két részre van osztva, mellyek egyformán kitűnően vadásznak és hajtanak. Köztük csak az a külömbség, hogy az egyik sokkal sebesebb ; ugy hogy erősen kell lovagolni, hogy nyomukban maradhassunk. Az első két hétben négyszer vadásztunk hetenként, mit általános kívánatra ötször hetenkéntre emeltünk fel, és átalában oly szép, oly erős vadászatok érték egymást, mint milyenekre tavaly alig emlékezünk. A szünnapokat számtalan lö-vadászaton kivül, egy Polgárdin rendezett lóverseny tette érdekessé, mely november 4 ikén a Lajos major körül tartatott meg. Az első verseny egy tisztelet-dijért történt , mellyet Kárász Imre ur ajánlott fel. Akadály verseny, 2 '/

2 mrf. Ur lovarok, teber kiegyenlités nélkül. Öt arany tétel, f. v. f. Gróf Szápáry Iván Coquette s. k. tulajd. 1 Gróf Batthyány Géza Lady Louisa p.k. . . . (Gróf Batthyány Elemér) 2 Vissza húzva Sylph. A pálya bar nem erős de igen csinosan volt kitűzve. Mind a két ló lassú galopban indult el az adott jel után, Coquette az első akadálynál — árok, akácz-spalierral — hibásan ugrott és egy pár másod percig hasán feküdt, de lovasától nem vált meg. Innen még három akadályt a falig egy forma lassú iramban tettek meg, innen azonban Coquette elkezdett menni, és mind két ló szép stylben vette a többi ugrást, mig nem a nyer-pont előtti második akadálynál Lady Louisa könnyen elsőnek ment fel és határozottan nyerőként jött be felé, annyival is inkább, mert Coquette az utolsó sövénynél kitörni akarván, ismét sokat veszített. Volt aztán egyszerre általános csodálkozás és emotio, midőn Coquette lovassa, észrevevén, hogy Lady Louisát — mint vélt nyerőt, — a czélpont előtt már visszatartják — szokott „erőteljes felhívásával" a sárga kanczát hozá be nyerőnek. Az erre következő verseny diját a polgárdi kastély lelkes Countessai adták, állván az egy igen szép melltüből. Hurdle race, 1'/,, mrf., 5 ugrással. Nyitva minden lónak, mely lepsényi tag bona fide tulajdona. Urlovarok színekben ; teher kiegyenlítés nélkül. Gróf Nádasdy Ferenez Love to Pau v. p. k Gróf Szápáry Iván 1 Inkey István szürke heréitje . . tulajd. 2 Harkányi ur Cosarella v. p. k. . tulajd. 0 Szápáry Imre B o r a s p. h. . . . Kund Jenő 0 Mind a négy ló jól és szépen ugrott, Inkey ur szürkéje által vezetve. A mértföldön tul Love to Pau elsőnek ment fel és könnyen nyert. De térjünk vissza a falka működésére, mely már a rendes találkozók előtt hat balalit csinált. Octóber 21-kén szép mezőny gyűlt össze a Polgárdi kastély vendégszerető falai előtt. Szokásos jó reggeli után lóra ülvén, a Lajos major körül vettük fel az első nyulat. De régi közmondás szerint: „nem a jó kezdetet, de a jó,véget koronázza a siker; " és igy e nap ezen reménnyel kelle haza térnünk s beérnünk a jó két futammal, mi a rendkivül mély földben, több jó ugrással, kipróbálta lovaink eonditióját. Octóber 22-én találkozó a lepsényi tanyánál ; 23-án Ecsin, 26-án Csabdán volt; mind a háromszor falkáink még túl tüzesek és szelesek voltak, mit a rémitö nyulmennyiség, mely előttük szünet nélkül felkelt, még csak fokozott. Volt ugyan több jó futam, — talán már reméltünk egy közelgő halalit is — midőn ismét uj friss nyulak szakitották szét már csillapodó

<ebeinket. Uraink lovai sokat szenvedtek a leverésben, mert segiteni kellett a „wltipper"-nek, ki maga nem győzhette. Octóber 27-én Lepsényben szép vadászatunk volt, habar halali nélkül végződött is. A parasztföldeken ugrott nyul a kis erdőbe hozott vissza, honnan ismét kiszorittatván, már alig baktathatott be falkánk előtt a vasút által átmetszett nádasba. Ennek láttára élénk hit szállotta meg a lovasok seregét, vágtatva és kiabálva siettek elé a vélt halalira, de a iáradt bencze elégnek tartotta a mulatságot, s valahol szépen meghúzván magát, nyom nélkül eltűnt. A sok keresés közt friss nyul kelt sikra a nádasból, mely után falkánk megindulván, Bozsok és Balatonnak vittek. Innen is még jó futamunk volt, de nem több sikerrel, mert fáradt nyulunkat egyszerre több rendbeli friss nyul váltván fel, felhagytunk a vadászattal. Egész más reményekkel ültünk lóra octóber 29-én a Polgárdi kastél) nál. Előtte való nap körvadászatban jól megritkítottuk a tapsifülesek seregét, mi meg is hozta gyümölcsét a kopászatra nézve ; kár hogy kevesen élveztük a ritka szép s minden tekintetben correct vadászatot, mely Kis-Csériből oly egyenes vonalban ment le majdnem Csikvár falu alá, hogy róka-futamnak is beillett volna. Midőn fulladt lovainkat 35 percnyi sebes futam után a nyul „hallali"-nál feltartottuk, könnyeket láttam ragyogni egyik vadásztársam szemében, ki több évi szünetelés után ma volt jelen ismét egy jó vadászatnál és halalinál. Mindannyian megelégedve tértünk haza. Az octóber 30-iki Ecsi vadászat nem érdemel említést ; szimat csekély, ugrás semmi, lovaglás kevés. Hubertus napján, november 3-ikán, a lepsényi találkozónál ismét összegyűltek a lepsényi kopászat matadorjai. Vidor kedvvel követtük felvett nyulunkat egész a Balaton partjái g,hol a festői kilátás (az előttünk elterülő haragos zöld vizekre) néhány perezre elvette figyelmünket a vadászattól. Bencénk ezalatt visszaiparkodott volna hazája felé, de már nem volt képes, s csakhamar beadta a kulcsot. Sok keresés után végre ugrott második nyulunk is, s egyenesen a kajári országút kettős árkainak tartván, több bukásra és leesésre nyújtott alkalmat. De az illetőknek egyéb bajuk nem esett, csakhogy gyalog sétáltak hazafelé, mig mi azzal sem dicsekedhettünk előttük, hogy sokat mulasztottak, mert kevés vártatva mi is leostoroztunk a szöllök miatt. A hubertusi ebéd bár nagyobb csendben, mint tavai, mégis kellő vígsággal telt el. Sok felköszöntés közt megpendítették az eszmét, hogy váltaná fel a mostani subscribtió leteltével a nyul-falkát egy Í5arvasf a 1 k a. Reméljük, liogy e három évi kísérlet bátorságot adván, kedvünk nem fog csüggedni, és hogy hangzani fog még sokáig vidékünkön kopóink esaholása. A november 5-diki polgárdi vadászatról ugyan két hallali van feljegyezve naplómban, de e nap nem hagyott mélyebb benyomást emlékemben, mert a kopászatnál egy szép lovaglás, hallali nélkül is, gyakran jobban kielégít, mint azon öntudat, hogy egy rovással többet vághatunk lovagló-botunkra. A következő négy vadászaton nem lehettem jelen. Vadásztársaim azonban állítják, liogy olyan szépek és erősek voltak, milyenekre tavairól nem emlékeznek, az idén pedig még nem voltak. November 6-dikán Ecsin két hallali. November 8-kán Csabdán hallali nélkül. November 9-ikén Csikváron egy ballalival igen erős vadászat, mely egyenes vonalban Sz.-György alá vitt. Nov. 10. Lepsényben két hallali; és igy a négy napon összesen öt hallali volt. A november 12-iki polgárdi találkozóra borzasztó erős szél fujt, ugy hogy se falka, se urak meg nem jelentek. A fagy is beállván, a rákövetkező ecsi találkozó november 13-dikán sem volt jó vadásznap ; csakis egy futam volt több perczig tartó, de szimat alig lévén, a dolgot nem erőltettük tovább. (Folyt, köv.) Farkasvadászat Gallicziában. (Egy hadseregbeli tiszttől.) Az 1 868-ki télen Tarnapol környékén állomásozott századom, s én egy szakasszal a W. . . . kastélyban, rengeteg erdő szélén voltam elszállásolva. A kastély ura W. ... lovag, családjával télen át Folytatás a melléklapou.