Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-09-20 / 26.szám

419 vadászatra joguk legyen, ezt már azért sem merném állitani: mivel ezen joggal sohasem birtak és mivel jól rendezett államokban azzal seholsem birnak .*) A vadászatnak előadott sajnos állapota nem azért sajnálkodásra méltó, mivel a szenvedélyes vadásznak kedvencz foglalkozását megszünteti, han em főleg azért, mivel az ország jövedelmeinek egy, — nemcsak igen ártatlan, de csekély költséggel megindítható roppant forrását daczos erőszakkal meggondolatlanul elfojtja, és mivel minden jól rendezett államban megkívántatik, hogy mindenkit saját körében mozogjon, csak igy lehetvén hasznos polgára az országnak, nem pedig ha p. o. földmivelését elhanyagolva, az erdőn-mezőn kalandoz, más ember vadját pusztítva. Lehet, hogy ezen nézetem nem fog mindenki előtt, ki a vadászat nagy nemzetgazdászati fontosságát nem ismeri, helyesléssel találkozni, de szolgáljon némi igazolásomra, különösen ezen utolsó pontra nézve, egy-két kis adoma, melyeknek sorai közt nyájas olvasóm az itt ki nem tárható értelmet feltalálni fogja. Sopron megyében N. helységben meghalálozván az érdemdús lelkipásztor, az illető kerületi szolgabíró úr, rendesen a boldogúlt hagyományának elkobzására kiküldetett. A kobzok jobbadán ugyanazon helység- és a szomszéd helységbeli egykori pór- most helybeli lakosokból állottak. Pár nap alatt az elkobzásnak vége lőn, s csak két dupla fegyver maradott fenn a boldogúlt papnak hagyományából. Amint ezeket több helybeli lakos nézegetné, a kobzó szolgabíró ur biztatja őket, hogy vegyék meg azokat, csak hogy már egyszer legyen vége mindennek!! — Azonban a volt jobbágyok, jelenleg helybeli lakosok, vonakodva azt felelték: „Megvennénk uram ; de mi haszna ! nekünk se fegyvert tartani, de vadásznisem szabad!"— Oh ! fe leié a szolgabíró úr — azon időnek már vége van ! most mindenkinek szabad fegyvert tartani és vadászni," és ezen bölcs felvilágosítás következtében a fegyverek rögtön el is keltek. Lehet hogy igen hibás az ebből eredő logicám ; de mégis bátorkodom kérdezni, bogy: ha például még annyi fegyvere lett volna a sz.-biró úrnak elkobzandója, nemde, ez volna talán a legjobb módja minden fegyvernek gazdát szerezhetni, s igy a belnyugalmat, industriát, földművelést, csendet, rendet és talán pártkérdéseket is biztositni ? ? Egy másik ehhez illő adoma ez: Grf. N. N. egy vadőrt, ki tilossában egy őzgidát ejtett el, s az erdészén erőszakot is elkövetett, majd két évvel ezelőtt bepanaszolt. Az illető sz.-biró úr Ítélete s felelete csak ennyiből állott: „Jól van jól! — csak hogy a szegény ember is szereti ám az őzhust!" — eddigelé csak ennyiből állott az elégtétel, s a dolog két év óta függőben tartatik. Tudnék még több ilyen adomával szolgálni, de nem lehet szándékom nyájas olvasóimat ilyen kellemetlen dologgal boszantani. A vadásztörvény javaslat az igazságügyminiszter úr által a képviselőház elé *) E véleményre nézve fenntartjuk magunknak saját nézetünket annak idejében elmondani, S z e r k. 24*