Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-01-30 / 3.szám

35 szigete Dunánknak. Területe 10 • mértföld, — tehát 100,000 holdat foglal magában, és több dunamelléki község határának alkatrészét képezi. Batától kezdve Batenáig, mely más néven Kis-Kőszegnek neveztetik, Baranyamegye Dunamellékének mintegy felét szegi körül, s egészben véve ennek területéhez tartozik. A sziget három különböző és egyenlő részre oszlik: a felső, dunaszekcsői és baracskai rész bennünket nem érdekel, az alsó sem, mely Albrecht főherczeg alsó dunai kiterjedt birtokainak alkatrésze, és legnagyobb részt gyönyörűen tartott erdőségekből áll; a szigetnek épen közepe, körülbelül 30,000 hold az, hol a legjobb szalonkavadászatok esnek ; ez Mohács város és a pécsi püspökségnek tagosítlan és mint látszik közösen birlalt tulajdona. Maradványaiban is gyönyörű csererdővel, bokrossal, s nagy obbszerü füvesekkel borított térség, mellben sok vizenyős, nádas, lapos és legelőnek használhasó síkok egymást váltják föl, mint látszik a szalonkának kiválasztott tanyája; dr. Szabó József azt mondá nekem, hogy e sziget egy a Duna medréből kiálló, és Duna-Szekcső felől most is szemlélhető márvány kőképletnek köszöni származását, mely mögé a vizhordotta iszap lassankint lerakodott. Gyönyörű darab föld, melyen, ha Hollandiában vagy más iparosabb országban léteznék, vagy százezernyi lélek találna lakhelyet, mert azt másutt már rég a vizárral daczoló töltésekkel körülvették s tetszés szerint használható öntözési szerkezettel paradicsommá változtatták volna. Itt nálunk együttvéve néhány ezer darab szarvasmarha, birka és sertés számára nyári legelőül használtatik ; a lélekszám az egész 10 nsz. mértföldnyi területen alig megyen egy-két százra, kik elszórva s külön családonkint egyes szállásokon laknak, mert tavaszkor az egész sziget — néhány magasabban fekvő pontot kivéve, rendesen viz alatt áll, s az árviz ellen ily védetlen területen állandó nagyobb telepítvények nem jöhettek létre. E miatt a szalonkán és általában szárnyasokon kivül itt másnemű vadnak alig van nyoma. A bácsoldali dunaágnak befagyása alkalmával, mi a lassúbb és sekélyebb viz miatt gyakran szokott megtörténni, a környéken levő szőrmés vad is ellátogat ugyan a szigetre, s ott igen jól érzi magát; tavaszszal azonban, midőn a Duna az egész szigetet elönti, rendesen el is pusztul, és a sok nyúl, róka, sokszor őz is a halaknak szolgál eledelül. Könnyebb tájékozás kedvéért a sziget ezen részének térképét is melléklem ide, s magyarázatul következőket jegyzek meg: Vadásztanyánk a várostól jövet egyenes vonalban, mintegy két mértföldnyire eső, azonban sok kerülés és kanyarodás miatt három órányi távolságra is elnyúló úgynevezett uradalmi házban volt, mely a dentói határral szemközt, a Dunának bácsi, sokkal kisebb águ partján fekszik, s mely a püspökségi erdésznek lakhelyül szolgál. A part hosszában magányosan álló óriási nagyságú tölgyfák terülnek el, a növényzetnek valóságos remekei, minőkkel sík-földön ritkán találkozhatni. Ezen gyönyörű facsoportok enyhében keres néhány szállás menedéket, mely ide épült, s a viznek közelléte e helyeket kiválólag kényelmesekké teszi. E terület erdőnek van megjelölve, de ez már annyira meggyérült, hogy minden fa öt-hat ölnyi távolságra áll egymástól, de azért ki is terjeszkedhetett kedve szerint s a tájfestőnek majd mindegyik tanulmányul szolgálhatna. 3*