Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-12-10 / 34. szám

542 25-én a Sebesvíz hegyifolyót elhagyva, egy mellékvölgyön át a tetőkre iparkodott a társaság, hol az első hajtást, az arágyesit kellett még aznap megtenni. Ezen különben jó hajtásban ez egyszer csak két zerge mutatkozott, mellyek közül egy sem jött lövésre. A hajtás után még korán tanyára értünk, mely az arágyesi völgyben egy régi, már kitöltött és begyepesedett tó partján volt. 30-án reggel a közelfekvő Gyalu-nyegrui hajtásba történt az indulás. Ez az egyetlen hajtás, hol a lövők a fenyőerdőbe állíttattnak, ennélfogva nem is igen látszik a hajtás menete, csak az utolsó két álláson lehet a vad haladását kivenni. Onnan mindjárt feltűnt, hogy az alsó hajtók nagyon visszamaradtak; nem sokára 12 zerge legelve közeledett, mellyek a még messze levő hajtókat számba sem vették, legelésztek, játszottak, csak a vezető zerge egy magas kődarabon állva, szimatolt, mozdulatlanúl állott, mig meggyőződött, hogy a zaj felette és már előtte is van ; akkor hirtelen lefelé vágott, az egész nyáj utána és minden lövés nélkül kimenekültek. Még korán volt a tanyára vonúlni, tehát még hamarjában a szekeri vadászat meghajtása elhatároztatott, de ez is eredmény nélkül, mert a feltalált 5 zerge a hajtók közt visszacsapott. Egy magas sziklás heg) gerinczen átmászva, s a Ferencz tavát bekerítő tetőkre érve, látszott a kies tó délkeleti partján a konyhatüz füstje, a felvont sátrak már nyugalomra hittak, de a tó sima tükrén fel-feltünő gyürük mutatták, hogy a pisztrángok a felszínen járnak, tehát alkalmas halászidő van. Tüstént elő is állottak a halászok hosszú angol halászzsinóraikkal, a tó felszínére röpítve horgaikat, hol ügyesen alig észrevehető barázdát húzva, hol derekasan rávágva, mintha négyes fogatot hajtanának. Késő estig meglehetős sikerrel folyt a halászat s vacsora és jó álom következett reá. Augustus 31-én borús időben a Bukuru felé vonúlva, egyes zerge riadt fel, melly a vadászat felé húzódott. A tetőre az állásokhoz érve, mind sűrűbben jöttek nyugoti széllel a ködök, melyek nemsokára a Retyezát gúlája mögött felhúzódva, a Bukurába rohantak, záport, jégesőt huilasztva. Közel egy órát tartott a zivatar, csípős hideg mellett, ezután feltisztúlt s a hajtók zaja is nem sokára hallatszott. Egy zergefalka a harmadik lövőnél ki akart törni, de N. nehogy ott legfeljebb két lövés után kitörjön, halk füttyentéssel vissza a vadászok zömére terelte. Több lövés történt, de eredmény nélkül. Este a tónál, úgy, mint tegnap, pihenés helyett halászat folyt, mely ez este különös dús eredményt adott, mert az erösebb szél a tó különben nagyon sima tükrét hullámzásba hozva, a pisztráng fogását könnyíté. A mind erősebben zúgó szél aztán vacsorára sátorba szorúlni kényszerített. September 1-én egy rövid hajtás a szomszéd sesztyelékben határoztatott, a délután pedig, egy más fontos vállalat végrehajtására szenteltetett. A gerinczre felmenve, a havasalföldi határhegyeken igen szépen látszott, mikép tornyosodnak és alakúinak felhőkké a hideg keleti szél előtt a nedvterhelt nyugoti légrétegek; annábcsúfabban szolgált a hajtásnak e nyugati szél, mely egyenesen a lövőktől a hajtók felé szolgált, ugy hogy a zergék ki sem jöhettek a vadászvonalra, hanem a völgyön a patak mellett levonúltak, hol több eredménytelen lövés után elillantak. Vacsorára « 4 J