Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-08-20 / 23. szám

J369 Lady — előbb Miss Annie Radford. Hallottam ugyan, hogy Annie egy öreg főúr neje vagy kedvese — a jószivü világ természetesen ez utóbbit hitte és hiresztelte, — de arról sejtelmem sem volt, hogy Hampshire közelében lakjék s hogy a mai verseny-tánczvigalom lady-patroness-einek egyike ö, olly régi ismerősöm legyen. Lovászomnak meghagyva, hogy Chancet a versenytér túlsó oldalára a hintó hoz vezesse, magam az inassal utána mentem. Útközben kérdezőm az inastól, valljon rendén van-e minden; mit ez el nem értve, kérdésemet jobban kifejtéin s kérdőm hogy Annie csakugyan törvényes neje-e jelenlegi férjének ? — Kérdésem alkalmasint megsértette a ficzkót, mert nagyon is komoly hangon jelenté, hogy a házassági szertartáson, melly különös dispensátió mellett ment végbe, maga is szerepelt — miféle szerep lehetett ez, azt nem emiitette. A korláthoz érve, itt egy ponpás kettős fogatú nyitott hintóban Lady — (née Annie Radford) ült, ki öltözetének izlésteljes fényével és tulajdon szépségével, az egész jelen volt hölgy koszorút felülmúlta; mellette férje, egy törődött, vén, öszhajú ember foglalt helyet. Szívélyesen üdvözölt Annie s kérdő, hogy talán nem is ismerem már"? Lova nevét a jegyzékben látván, folytatá, tüstént áthajtattam, Chancere azonnal ráismertem, és nem birtam megállani, hogy a kedves állatot még egyszer meg ne czirógassam — a régi jó idők emléke miatt. — E szavaknál arcza pillanatra búskomollyá vált; aztán férjének formaszerint bemutatott. Azon olvasóinknak, kiket Annie sorsa netelán érdekel, néhány szóval elmondhatjuk, hogy ő, — mint ezt elbeszélésünk elején már emiitök, — csakugyan nem volt Radford leánya. Anyja előkelő családból származott, és szüleinek akarata ellenére egy szegény, de mivelt ifjú nejévé lön. Sok viszontagság után férje elhalván, a szegény nö Annie leányával Jack Radfordhoz jutott, ki előbb atyja házánál, mint lovász szolgált. Radford közbenjárása a kiengesztelést több ízben megkísértette, de csak leánya halála után szállt magába a keményszívű apa és unokája számára Radford kezébe nem csekély összeget tett le olly kikötéssel, hogy ezt a gyermek nagykorúságáig kezelje. Midőn tehát Anniét — ki ép akkor egy londoni nevelő intézetből tért haza — Frank társaságában Radford házánál találtuk, az ifjú halálig szerelmes volt a bájos hölgybe, anélkül hogy születése titkát tudná. — Annie, Radfordékat titokban elhagyván, Londonba tért vissza és előbbi nevelőnéje által maga is nevelőnöi alkalmazást nyert egy úri háznál. Innen egy tolakodó kéjencz folytonos üldözései elöl menekülendő, egy dúsgazdag vén baronet nejévé lön. Ennyit a myladyról s most térjünk vissza még egyszer a Leather Fiater Chaneehez, mellynek pályáját azonban végig követni unalmas volna. Elég az. hogy a dijjakat, mellyekért futott, többnyire meg is nyerte, de a kiadások a jövedelem nagyobb részét felemésztvén, nagyon csekély nyereség került osztalékba, minek oka leginkább abban is rejlik, hogy a félvér lovak számára adott dijjak kevés kivétellel igen kis értékűek. Mindazonáltal gyakran igen jól mulattunk vele; miért is nézetem szerint, ha módunkban nem áll kitűnő telivér versenylovakat tarthatni, egy Leather Plater ép annyi élvezetben fog részesíthetni. Illy lovak tulajdonosai azonban többnyire azért buknak meg, mert lovuk erejét túlbecsülvén, olly versenyekben futtatják, hol csakis tökéletes megverettetésük után — kissé későn — veszik észre, hogy rosz helyen jártak,