Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-04-10 / 10. szám
• 151 Lehet, hogy ez a térképén látható feljegyzéssel ellenkezik, ebből azonban még nem engedhetem meg azon következtetést, hogy nézetem alaptalan ; mert- annyi bizonyos, hogy Puj falun alól a Borbát vizéhez csatlakozó apró patak megemlítést nem érdemlő csekély, mind vízmennyiségre, mind pedig folyása hosszára nézve; különös elnevezést tehát nem érdemel. Egyébiránt ezen tárgy tisztába hozását elnapolhatjuk, minthogy oz alkalommal — mintegy kihoverőleg múltkori begy iránt tett utunkból — a Sztrély partján lefelé szándékozom nyájas kísérőmet elvezetni, és véle — a márcziusi időt felhasználva, a völgybon itt-ott elnyúló iszaposabb térségeken az elvonúló szárnyasok közül néhányat lekapni. Ámde azért sohse fáradj Lefauchoux fegyver kerítésével, bőven beérjük a ré~ giebb kupacsosokkal is; nincs épen számos és nagy mocsár minálunk, s igy a madarak mennyisége is amazok torjcdolmévcl áll arányban. Minthogy a Sztrély vizo egy szoroson tör ki Hátszeg vidékéből a Sztrély völgyébo, nem követjük azonnal a partját, hanem egy jó reggelt mondva állunk be Hátszegen régi jó vadászpajtásom vendégszerető lakására; talán ö is velünk tart. A kölcsönös üdvözlés és bemutatás ideje alatt vén vizslám Black szintén elvégzi a házi úr Stroll kutyájával az ismerkedést, mi eb módjára mormogás és fogvicsorgatás közt kezdődött s valószínűleg illetlenséggé fejlődik, ha ennek a két gazda visszariasztó parancsszava gátot nem vet. „Szándékunk a kalányi tavakat meglátogatni — szólok a házi úrhoz — nem tartasz velünk ?" „Reggeli után miért nem, megyek szívesen; addig pedig pár falat és korty nem fog megártani." Barátom ezzel a belső házba vezet s nőjének is bemutat, ki a magyar nőtől soha el nem maradó szeretetreméltósággal azonnal sietve lát a reggeli asztal elkészítéséhez ; s igy nemsokára felfrissítve hárman ülünk a künn álló kocsira, kitűzött czélunk íelé elhajtva. Hátszeg régi szabadalmakkal felruházott, mintegy 2000 népességű kisebb mezőváros a hátszegi völgy éjszakkeleti sarkán, Demsus, Csula és a vaskapuról jövö patakok egyesült partja mellett a hegyláncz tövében. Különös nevezetességgel csak annyiban bir, a mennyiben fekvése szép. A Retyezáttal szemben és a mögötto elnyúló hegy oldalokon jó bor teremhetne, ha termesztenék. A helység mögött azonnal hegy felé visz az új országút, melly az oldalakban elég szélesre fektetett; ügetve lehet tehát haladni rajta. A tetőre érve készakarva állítjuk meg fogatunkat, szemlét tartani az alattunk elterülő völgyön, melly a derült csendes tavaszi nap reggelén egész szépségében tündököl s ritkítja párját. Ezen pontról áttekinthetni az egész, mintegy három négyszög mértföld területű völgy térségét, az azt minden oldalról bekerítő hegyekkel és havasokkal együtt, mellyeken a Sebesvizen kivül számos kisebb és nagyobb patak foly le s a völgy térségét több terassera osztja fel. E folyók és patakok, mellyeknek hosszát égor és fűzfák és bokrok nőtték be, nyaranta sötétzöld színnel szegélyezett ezüstszalagok gyanánt tűnnek fel, mintegy keretjeit képezve a köztük elnyúló szántóföldeknek és