Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-03-10 / 07. szám

105 Hasztalan vár ; Vértes belsejében Nyugszik a vad, hüs forrás tövében, de azért nem csügged, az ellentállhatlán szenvedély ujabb kísérletekre ösztönzi s Vár feszülten a nap áldoztáig ; S ím a várt szerencse megjelen. Ha egyedül e völgy szépségét vesszük is szemügyre, már e tekintetben is élvezetes ennek bebarlangolása • hisz az erdő gyönyörű panorámája a természetnek ; ki e csodamü szépségei ellen elfogulatlan, lehetlen, bogy belőle magának a vadászörömökön kivül becses tanulmányokat s hasznos tapasztalásokat, ne szerezzen. Tisztelem én a síkság nagyra becsült szépségeit s méltányolom ennek is bübájait, de miután „sem halma, sem erdeje,

u vadász-szenvedélyemnél fogva csak a szirtboltozatú, szürke vagy fehér kúpos tetőink felé fordulok, hol Uhland szerint: Die Sonne strahlt am ersten hier, Am längsten weilet sie bei mir, Ich bin der Knab vom Berge!" Ki azt állítaná, bogy ez ismét csak ábránd, képzelet vagy elfogultság, az nagyon csalódnék. Mi kísérjük egekbe nyúló bérczeinkröl az éltető napot nyugalmába, melly búcsú jeléül sugaraival mintegy a íöld alól még soká integet felénk, s mielőtt leáldoznék, reánk fényt, az alföld gyermekére árnyat vet. Dús lombozatú völgyeinkben mind meg van az, mit a vadász követelhet; sok válfajú nagy vadon kivül vannak bár csökkenő, de azért még mindig szép számmal tanyázó fejedelmi vadak, a szarvasok. Minapi leveleim egyikében tett Ígéretemhez képest, a megyei kiadóhiva1 tálhoz intézett megkeresésem folytán válaszúi vett levelet helyén látom itt eredetiben közleni. M.-Szigeth, 1867 január 9-én. Mult hó 15-én kelt becses soraira van szerencsém tudatni, liogy 1865 évben nem hitelesen a jegyzőkönyv alapján vagy 25 farkas és 88 medve, 1866 évben pedig hitelesen 52 farkas és 89 medve ejtetett el, mellyekért, úgymint:" 1865-ik évben 25 farkasért 8 fttal .200 forintot „ 88 medvéért „ 704 „ 1866-ik „ 52 farkasért „ 416 „ „ 89 medvéért „ 772 „ Összesen . 2096 forintot mint lődijat a megyei pénztári hivatal fizetett ki. llatternay János, megyei kiadó. 8 ha még számításba vesszük azt, hogy az úr- sőt parasztvadászaink által is elejtett s bejelenteni elmulasztott, vagy sebesülten menekült és később kimúlt dúvadak is számot tesznek, úgy e mennyiség bízvást 20- 30 százalékkal többre üt ki. Számításba veendő továbbá azon körülmény is, hogy megyénket a határos Erdély, Bukovina és Gácsország vadorai is gyakran látogatják s bérczeinkröl számos nagy vadon kívül sok dúvad csuháját szállítják hazájukba. Hát a falkás szarvasainkról* özeinkről, és sertevad kondáinkról mit mondjak! ? úgy az évenként elejtettek számát, mint a völgyről völgyre barangoló falkák állományát csak hozzávetőleg is bajos volna meghatározni. Vadas terünk 178 •mértföld lévén, ha egy-egy mértföldre